Az első templom a Magyardátos filiájaként szereplő kis kutyfalvi gyülekezetben egyszerű fakápolna lehetett, ami nyomtalanul eltűnt. Ennek helyébe épül a XV. században a falú nagybirtokosa és a gyulafehérvári káptalan kezdeményezésére, esetleg a Ferenc-rendi szerzetesek segítségével egy torony nélküli kis gótikus templom, melynek a hatszög három oldalával záródó 5 X 4,30 méter boltozatos szentélye, kívül támasztó pillérei és később megtoldott, átalakított kis hajója, diadalíve, szintén átalakított ablakai mai napig megvannak. 1676-ban anyaegyházzá növekedik Kutyfalva. A templom déli kapuja be van falazva, valamint a szentély északi oldalán lévő ajtó is. A templom alatti kriptába valószínűleg a későbbi patrónus-családok (Pekry, Zeyk) tagjai temetkeztek. A kripta régészeti maradványai 1912-ben az akkori "Erdélyi Múzeum"-ba kerültek. A templom kitoldása, a hajó mennyezetének, diadalívének, ablakainak átalakítása Pekri Ferenc küküllői főispán jóvoltából 1650 körül történik. (D. Ákos - Templomaink. Reform. Szemle 1953, 206.) Ekkor készül a torony alatti ajtó és a portikus. Mivel a Pekriek 1568-tól unitáriusokká lesznek, a templom 1715-ig az unitáriusok használatában van. De Magyardátosnak, a reformátusok anyaegyházának 1658-i, tatároktól történt elpusztulása után Pekriné Fricsi Fekete Klára védelme alá kerül. Hívására mind több református telepedik le, akiknek e patróna és annak harmadik férje Bethlen János református gyülekezetet szervez s azt 1674 táján pátrociniumával (kegyúri tisztség) látja el. A Pekriek közül Lőrincz, a kuruc generális kinek felesége Petrőczi Kata Szidónia a költőnő (1664-1708)már református, utódai közöl ifj. Dániel István felújíttatja a templomot, barokk karzattal bővítve azt, melynek felirata:

"Sacra haec aedes ex toto renovata est pia liberalitate illustr. duil. Baronis Stephani jun. De Daniel et Vargyas S.S.R. et A Mttis Camerarii et incl. S.S. Udvarhely Supr. Coadministratoris Regii Anno Salutis reparata 1771."

Ugyanakkor készül a szintén barokk stílusú szószék. Az északi, portikus felöli bejáró ajtó felírata a 32. Zsoltár 10. verse:

"Sok az bűnös ostora, de az Úrban bízót Környül veszi az irgalmasság."

A torony építése már Dániel István idejében elkezdődik, de csak 1835-ben fejeződik be, amiről a torony alatti bejárat fölött lévő felírat tesz bizonyságot a következő szavakkal:

"Isten dicsőségére kezdette e tornyot építetni b. Dániel István úr több mint fél századot felül élt csonka falai felemeltetvén - Bevégeztetett 1835-ben Zeykfalvi idősb Mlgs. Zeyk János úr mint birtokos és szentegyházi főfelügyelő különös gondossága és szorgalma által. Mátyás Sámuel papsága, Balog Sándor és mestersége s Török Márton Közfelügyelősége idejében. Tiszteld az Istent, szeresd az embert. Sz.Máté R XXII. 37-39."

A Toronyban lévő két harang közül a kicsit 1811-ben készítették. Felirata:

ME, Fudit Ephraim Andraschofoky A Klaudiopoli Isten Dütsöségére az Kutyfalvi reformata eklésia - öntette Anno 1811.

A nagy harangot 1925-ben öntötték. Felirata:

"Isten dicsőségére öntötte Közadakozásból a Kutyfalvi református Egyház 1925. évben. Öntötte: Klein Oszkár K. Kugiron."