Bemutatkozás

A Komáromból Párkányba vezető országút mentén emelkedik ki a marcelházi csillagos tornyú templom,melyben három harang hívogatja hálaadásra a gyülekezet hűséges tagjait.
A gyülekezet múltjáról tanúskodik az 1654-ből való dijlevél Óbudai Gergely prédikátor számára. Van igen szép és érdekes oltalom levelük 1705-ből Bercsényi Imrétől,1706-ból II. Rákóczy Ferenctől, - van ugyanez évekből Heister gútai commendanstól, Starenbergtől a mezei hadak vezérétől és több írott menlevelük a komáromi vár commendasaitól.
Ezeknek a kiváltságoknak azonban véget vetett az 1717. esztendő, amikor a vármegye elűzte a marcelházi lelkészt és csak lévita maradt. 1754-ik esztendőben „némely vármegye urai jelenlétében" egy tömeg lerombolta a református templomot, melynek aztán ellopták minden hasznavehető anyagát is. Az ellenreformáció idejében néhány család hitükhöz ragaszkodva a szülőföld elhagyására kényszerült és ezek letelepedtek a pestmegyei Vasad községben. Az ott élő utódaik a mostani évtizedekben is tartják a kapcsolatot az őseik gyülekezetének tagjaival. Marcelházáról való származásukat bizonyitják a mindkét helyen megtalálható vezetéknevek.


Későbbi feljegyzések a gyülekezetről úgy tesznek emlitést,mint a D.Radványi anyaegyház filiájáról.
A jelenlegi templom 1786-ban épült és 1787 január 21-én tartatott benne az első istentisztelet, tornyot eléje 1833-ban emeltek.
Önálló anyaegyházzá való kérelmüket a lelkészi dijlevéllel 1862-ben szeptember 23-án Búcson tartott egyházmegyei közgyülés elé terjesztették. E kérelem elintézése után a gyülekezet Balla Zsigmondot választotta lelkészévé.
További megválasztott lelkipásztorai a gyülekezetnek a következők voltak:
Csiba Mihály, Nehézy Károly, Tárnok Gyula Tömösközy Ferenc Könyves István és Rácz Elemér.

A templom egyik harangja 1789-ből való. A másik kettő az I. Világháború után öntetett a régiek helyett a gyülekezet közadakozásából. Templomunk több izben volt javitva.

A gyülekezet nevezetesebb adataihoz tartozik:
1928 tavaszán alakult meg az árvaház Mt.2:2 és Mk. 9:37 bibliai versek indittatására.
Legelőször a lelkészlakon, majd pedig a templomtól a hetedik házban találtak meleg otthonra,szerető szivű gondozókra a kis árvák. Amikor itt a hely szűknek bizonyult, Kiskoszmályra helyeztetett az árvaház. A gyülekezet 1929-ben új lelkészlakot, a régi iskola helyére pedig 1936-ban új emeletes iskolát épitett az egyháztagok önfeláldozó kézsége által.