Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Nagykároly városában már a Reformáció után néhány évtizeddel megjelent a protestantizmus. Előbb a lutheri irányzat, majd a kálvini vonal lett népszerűbb. A reformátussá lett városlakók elfoglalták az akkori nagy római katolikus templomot. Az ellenreformáció idején ez a templom visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába, lévén, hogy a nagykárolyi arisztokrácia visszatért a katolikus hitre. A gróf engedélyt adott egy kis református imaház építésére, amely aztán számos át- és újjáépítésen ment keresztül. A ma látható református templom 1780-1790 között nyerte el mai formáját. A gyülekezet az 1800-as években is folyamatosan gyarapodott, bár a város lakosságának nagy többségét ekkor már a betelepült sváb-németek tették ki, akik óriási gazdasági civilizációt és haladást hoztak magukkal a város fejlődése szempontjából. Nagykároly városa nagyon megszenvedte a XX. század háborúit, különösen a város számottevő zsidó lakossága. Ezt a korszakot követte a kommunista diktatúra ideje és a vallások elnyomása.
1989 után fellélegzett a város lakossága, református egyházunk is erőre kapott. Ekkor körülbelül 5. 000 református lakott a városban. Sajnos, az utóbbi években nagyon divatossá vált a kivándorlás. A város jelenlegi lakossága ma a következő: 8.000 római katolikus (három önálló templommal), 4.900 református, 9.000 ortodox (két templomuk van), 30 lutheránus (szórványgyülekezet ugyan, de egy csodálatos kis templommal rendelkezik), 1.500 magyar és románajkú görög-katolikus, 500 másvallású (kerekített adatok a 2002-es népszámlálás alapján).
1995-ben kettévált a református egyház, így alakult meg a Belvárosi és Kertvárosi gyülekezet. A kettéválás ellenére egy templomban tartja a két gyülekezet az istentiszteleteket. Az új templom építésének szándékát mindkét gyülekezet tagjai jóváhagyták. Beindult a gyűjtés, 1998-ban pedig letették az új templom alapkövét.





Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2024. szeptember 22., vasárnap

    Interjú Káli-Horváth Kálmán képzőművésszel, a nemrég megjelent A cigányok pasztorációjának teológiája című könyvéről.
  • 2024. szeptember 20., péntek

    Visky Andrásnak, az élő Ige éve fővédnökének írása
  • 2024. szeptember 20., péntek

    „Egeknek egei – A gondolat festett terei” címmel nyílt időszaki kiállítás Gyarmathy Tihamér avantgárd festőművész képeiből a budapesti Bibliamúzeumban...
  • 2024. szeptember 19., csütörtök

    A Szentírás Szövetség és a Református Pedagógiai Intézet pályázata 1-8. osztályosoknak.
  • 2024. szeptember 18., szerda

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Kaczor Dorottya csengő hangú népzenész. Élete alapja viszo...
  • 2024. szeptember 17., kedd

    Közel negyven éves vezetése alatt a kecskeméti Ráday Múzeum több lábon álló professzionális intézménnyé vált, szervezői munkáját idén Móra Ferenc-díjj...
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a szolnoki reformátusok templomuk és a parókia felújítását szeptember 14-én, szombaton.
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Elődje futását szeretné folytatni a Pozsonyi úton, ebben támogatja a gyülekezet is. Beiktatták új szolgálati helyére Kovách Tamás lelkipásztort.
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Önkéntesek jelentkezését várja az árvízi védekezéshez a fővárosban a Magyar Református Szeretetszolgálat. A munkálatokat adományainkkal is támogathatj...
  • 2024. szeptember 12., csütörtök

    A lelkiéletünk minősége az életminőségünket is meghatározza. A jelen terápiás kultúrájában a keresztény ember választhat az Isten-kapcsolattal számoló...