Okány község nevét először 1212-1235 körül említik a Váradi Regestrumban. 1332-34-ből tudjuk, hogy szervezett egyháza volt, és templomát akkor "veres" templomnak nevezték. A reformáció utáni állapotokról a következő anyakönyvi bejegyzést találjuk: "Okányban volt ecclesia már a reformátiókor, de különféle háborgatások és futások miatt sokszor elpusztult. Hanem a tizennyolcadik száz esztendőnek eleitől fogva az egész seculumban virágzásban volt."

1720-ra datálhatjuk az első templom építését. 1775-ben új templomot kezdtek építeni a kicsiny és elavult templom helyett, két évvel később megépült az első torony is. 1799-ben ismét új templom építését határozták el, az eddig vályog helyett most már téglából. A második torony 1816-ban nagy szélvihar miatt a templomra borult. Helyére újat építettek, amelyet 1820-ban villám sújtott. 1827-ben újból szélvihar sodorta el a tornyot, amely ezúttal csonkán maradt, csak 1877-ben került új torony a régi helyére. A későbbi árvizek a templomot úgy megrongálták, hogy egy időre használhatatlanná vált.

Templomunk 1927-ben országos gyűjtésből épült újjá mai alakjában. Stílusa: reneszánsz, belvilága 20x10 méter. A három oldali karzattal együtt összesen 720 ülőhely van benne. A torony magassága 37,26 méter.

Három harangunk van. A kisharang 190 kg, D hangú, felirata: "Isten dicsőségére öntetett Okány községe lakosainak és más kegyes jóltevőnk közadakozásából 1900-dik évben." A másik két harang 1926-ban készült el. A középső 367,5 kg, Bé hangú, felirata: "Hirdessed az Isten országát" (Lk 9,60). A nagyharang 601 kg, G hangú, felirata: "Dicsőítsétek velem az Urat" (Zsolt 34,4).

Az orgona 1909-ben épült fel. Legutóbb 1997-ben volt felújítva.

A templommal szembeni épület eredetileg lelkészlakásnak épült, 1885-ben. 2000 óta azonban Gyülekezeti központként szolgál, gyülekezeti-, ifjúsági-, számítógép teremmel, és teakonyhával rendelkezik. A lelkipásztor és családja azóta a fő utcán egy családi házban lakik, amely a gyülekezet tulajdona.