Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Amit a Pátkai Református Egyházról tudni érdemes:

A település Budapesttől mintegy egyórányi autóútra fekszik a Vértes hegység és a Velencei Hegység közötti Zámolyi medence déli részén. Lakossága 1650 fő körül alakul. Nyolc osztályos iskolájának névadója Gárdonyi Géza, aki gyermekkora nyarait itt töltötte. Vak Bottyán kuruc generális 1707-ben e községben tartott haditanácsot, erre az Önkormányzat falán emléktábla emlékeztet. A település mellett fekvő víztározó római eredetű, túlsó partján még pár éve is kerültek elő használati tárgyak. A honfoglalás korából származik a Nemzeti Múzeumban őrzött, Pátkán előkerült fibulapár.
Pátka község neve írásban először egy tizenharmadik századi pápai tizedjegyzékben szerepel, még Patca írásmóddal. Ezzel együtt a hódoltság előtti történetéről nem sokat tudunk. Az bizonyosnak látszik, hogy a 16. és a 17. század fordulóján virágzó település volt, erős, a kálvini reformációt követő gyülekezettel. Alapítási évszámaként 1598 maradt fenn. Nem sokkal később azonban a falu az e vidéket sem elkerülő hadműveletek miatt elnéptelenedett. Lakói szétszéledtek, s csak az 1630-as években települt újra a falu a székesfehérvári pasa rendeletére, főképp protestánsokkal. 1635-re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség, és ebben az időben itt szolgált prédikátor nevét már ismerjük: Atsádi Jánosnak hívták. A korabeli viszonyoknak megfelelően nagy volt a fluktuáció a gyülekezet élén, de a 18. századtól már folyamatos a lelkészek és tanítók sora. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. Ez a négy fal lett a mai templom kiindulópontja is. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá.




Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2020. február 24., hétfő

    „Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – mondja a 89. életévét töltő Zsófi néni. Az idős hölgy járókelőket, ...
  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...
  • 2020. február 17., hétfő

    Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni...
  • 2020. február 16., vasárnap

    Hitvallásaink fontosságáról, szerepéről és újrafordításáról beszélgettünk Fekete Károly tiszántúli református püspökkel.
  • 2020. február 13., csütörtök

    Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vall...
  • 2020. február 12., szerda

    „Szeretlek, de már nem vagyok szerelmes beléd.” Ez a bizonytalan állapot biztonságos kötődéssé alakulhat, ami egy életen át képes megtartani a kapcsol...