Apcsel 2:42-47

Hit – keresztség – csatlakozás

Gyermekkeresztséggel befogad valakit Isten és az egyház. De az még nem csatlakozott! Előfordul, hogy valaki a református egyház teljes jogú tagjaként még nem csatlakozott Jézushoz és az ő egyházához? A bibliában a sorrend nem ez: keresztség, csatlakozás, hit. Hanem hit, keresztség, csatlakozás. Ma, akit megkereszteltek gyerek korában, arra azt mondják: református vagy katolikus. Vagyis: még nem is jutott hitre, de már megkeresztelték és csatlakozott. Isten helyre akarja állítani benned is a helyes sorrendet! Persze nem kell újra megkeresztelkedni, de lélekben átéled a helyes sorrendet: előbb a hited születik meg, átéled a lelki keresztséget, és csatlakozol: felnőttként konfirmálhatsz, biblia tanulmányozó csoportba jársz, gyülekezeted lesz!

Kitartó részvétel a megtérés, keresztség után

Az apostoli tanításban. Aki befogadta Jézust az életébe, annak az a vágya, hogy minél jobban megismerje Megváltóját. A mai református közösségekről azt a véleményt hallottam egyszer, hogy a hit kiskorúságában maradnak. Évtizedeken át jár valaki templomba, adakozik, akár presbiter, de biblia ismeretben, Megváltója megismerésében, nem lép előre semmit. Azon a szinten marad, mint amikor 13 évesen konfirmált. Nagy különbséget érzek közöttünk is: akik rendszeresen járnak bibliaórára, vagy bétára, konfirmációi előkészítőre, részt vettek a tavalyi keresztkérdések sorozaton, mint presbiter jelöltek, azok növekedni tudtak Megváltójuk ismeretében. Az apostoli tanítás kimondottan a 12 apostol és Pál apostol tanítását jelenti. Ma is azt jelenti. Sokan úgy gondolják: a keresztyén hit az, amit én annak gondolok! De hát van egy egyértelmű tanítás a Bibliában Istenről, aki Atyánk, Jézusról, aki Megváltónk, és a Szentlélekről, aki bennünk van, és aki által Isten a bensőnkben van jelen. Van tanítás a Bibliában a hitről. Jézus tanításai ott vannak, és az is, amit az apostolokon keresztül szólt és tett a Szentlélek. Amit akkor az apostolok élő szóban elmondtak, az ma le van írva a négy evangéliumban, az Apcselben, a levelekben, és a Jelenések könyvében. Ugyanúgy a tiéd lehet Istenről és az Ő Fiáról ez a csodálatos ismeret, mint 2000 évvel ezelőtt, amikor az apostolok még éltek. Adventkor hiába gyújtasz gyertyát, ha az apostoli tanítás lángja nem ég a szívedben. Sok karácsonyi keresztény van, akiknek a gondolataiban, szívében Isten Fia, Jézuska maradt. Kis gyermek, aki soha nem növekedett fel. Te úgy élheted át az ünnepre készülést, hogy Jézus szavaival, a róla szóló apostoli tanítással telnek meg gondolataid, a szíved. Ebben benne van az a csodálatos üzenet is, hogy emberként született meg erre a világra. De az is, hogy Ő felnövekedve, kereszthalála és feltámadása által Isten hatalmas Fiának bizonyult.
Bibliaiskola, közös vagy egyéni Biblia tanulmányozás!

Testvéri közösségben: lelki család. Jézus: „Az én anyám és testvéreim azok, akik Isten Igéjét hallgatják és megtartják” Luk 8.21. Tehát nem érzelmi kötődésről vagy szimpátiáról van szó. Abban tapasztalom meg, hogy valaki lelki testvérem, ha Isten igéjét hallgatja és megtartja. Úgy bánik velem, úgy viszonyul hozzám. Ifi tábor: családok alakulnak: apa, anya, tesó. Mert szívében Jézussal jár, Őt hallgatja minden nap, Őneki engedelmeskedik. Feleségem egyik unokatestvére mondta nekem már vagy tíz éve, hogy boldog ember vagyok ha gyülekezetben élhetek, mert a olyan mint egy család. De miért nem éljük ezt meg igazán? Mert ugyanazokat a tüneteket mutatjuk, amiket a vér szerinti családunkban: ritkán ülünk le beszélgetni, elrohanunk egymás mellett, nincs időnk a egymásra. Nem vesszük észre a másik lelkét, hogy mi zajlik benne. Mindig van, valami, ami fontosabb. Advent a család időszaka. Legyen a gyülekezet családjáé is. Figyelj oda valakire jobban, készíts neki egy kis meglepetést. Ülj le vele beszélgetni, imádkozni. Szólj hozzá pár szót. Törődj vele. Menj el a kiscsoportba, bibliakörbe, hogy törődhess a családoddal, és ők törődhessenek veled.

Templom és házi közösségben: a két bázis! A templomi közösség túl sokszínű, korban, személyiségben és túl nagy, hogy átélhessük a közvetlenséget, azt, hogy felvállalhatjuk a bajainkat, hibáinkat. Isten készít itt közöttünk is, a számunkra is házi közösséget, ahol megtalálhatja mindenki a helyét, ahol a szűkebb lelki család védettségében növekedhet a hited és kapcsolatod Istennel. Az úrvacsora kifejezi azt, hogy mindnyájan egy közösségben vagyunk Urunkkal, a házi közösség, az asztalközösségben pedig átéljük: a Jézus közösségének családiasságát, szeretetét: „örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben”.
4. Imádkozásban: együtt imádkozni nem könnyű sok embernek. A kenyér megtörése mellett említi az Ige az imádkozást. Azután azt mondja, hogy a kenyeret házankét törték meg. Az imádkozás is a kisebb közösségben tud elmélyültebb lenni. Egy nagy templomi gyülekezet előtt még a lelkész is meggondolja, mit mond el a nyilvános imádságban. Többnyire nem is a magam nevében imádkozom, hanem a közösség nevében. Az imádságot egy kisebb közösségben tudjuk gyakorolni: néhány ember.

Isten dicsérete és a növekedés

Dicsérték Istent és Jézus napról napra növelte a gyülekezetet. Ez a gyülekezeti „gyártósor végterméke”. Megtérnek, és hinni kezdenek, és megkeresztelkednek, és csatlakoznak, és az apostoli tanításban, imádkozásban, közösségben, úrvacsorában, a templomi közösségben és a kis házi közösségben ők is kitartóan vesznek velünk együtt részt. Megtelik a szívünk az Ő dicséretével, Őt magasztaljuk, imádjuk Őt ma is.