Jézus útja hétköznapi elnyomóknak és elnyomottaknak

Prédikátor 4:1-3
Efézus 6:5-9


A Prédikátor ma már egyenesen depressziósnak tűnik. Nagyon sötéten látja a világot. Látja az elnyomottak könnyeit, és hogy nincs vigasztalójuk. Annyira elkeseredik ezen a mély nyomorúságon, hogy végül kimondja: boldog, aki már meghalt, de még jobb annak, aki meg sem született erre a világra. Mert nekik nem kell átélni az elnyomatás szenvedését.

A Pérédikátor tehát elnyomott embereket lát maga körül, akik sírnak, de nem könnyebbedik a helyzetük. Nem enyhül a szenvedésük, mert elnyomóik erőszakosan bánnak velük.

Az elnyomásra ma azt mondjuk, nem élet közeli számunkra. Nincs elnyomás ma Magyarországon. Én mégis azt mondom: naponta elnyomnak minket, és mi is elnyomunk másokat. Erőszakosan tudunk egymással bánni. És a gyász, a súlyos betegség mellett, ez a harmadik olyan élethelyzet, amiben mi is nagy szenvedéseket élünk át és sokszor nekünk sincs vigasztalónk.

Az elnyomás ugyanis nem csak politikai, társadalmi jelenség lehet. Azt figyelem meg a saját életünkben és másokéban is, hogy örökös játszma a családban, a munkahelyen, sokszor még gyülekezet testvéri közösségében is, a saját akaratunk másikra kényszerítése, felsőbbségünk érvényesítése. Elnyomásban élünk, és elnyomók vagyunk, sokszor a nap 24 órájában! Hol mi nyomjuk el a családtagunkat, a munkatársunkat, a presbitertársunkat, hol ő minket. Sok szenvedést okozunk ezzel, és sokat szenvedünk e miatt.

Hogy tudja egyik ember gyötörni a másikat akaratával! Hogy lehet ezt elviselni, és hogyan lehet megtanulni, hogy mi ne így cselekedjünk?

Az Efézusi levélben Isten erre tanít minket. Az ókorban a szolgák voltak azok, akiknek el kellett viselniük gazdáik minden elnyomását, akaratának rájuk kényszerítését. Ma hozzájuk hasonló egy munkahelyen dolgozó beosztott, aki a főnöke vagy munkatársai erőszakosságától szenved naponta. Vagy családtagok, akiket az egyik családtag uralkodó, akaratos, követelő módon elnyom.

Mit tegyél, ha elnyomód van? Kezdj el úgy jelen lenni ebben a nehéz helyzetben, mint aki az Úrnak szolgál, és nem embereknek. Kezd el Jézust követni elnyomott helyzetedben! Tedd azt amit ő, Jézus kér! És ettől fogva édes lesz az, ami addig keserű volt.

Jézus azt mondja: „ha valaki egy mérföldre kényszerít téged, menj el vele kettőre” (Máté 5:41). Hogy lehet ezt kibírni? Még önként egy második mérföld is? Úgy, hogy valójában Jézussal teszed meg az egész utat. Jézussal beszélgetsz egész úton. És miközben elnyomód tombol fölötted, te Istennel teszel hasznos dolgokat. Szívedbe békesség és nyugalom költözik.

Azt kell megtanulnunk, hogy ne embereknek szolgáljunk, hanem Istennek. Akkor is, amikor egy ember akaratának kell alávetnünk magunkat. Mert akkor érezni fogom a szívemben, hogy amit most teszek, azért teszem, mert Jézust követem az alázatba és szelídségbe. Áldozatot hozok, mint Ő. Felveszem a magam keresztjét. Bejárom a küldetésem útját. Azért teszem, mert elnyomóm gyenge még az alázatra, a szolgálatra. Tehát nekem kell ezt a keresztet egyedül hordoznom. Ez nem könnyű, de Jézus velünk járja ezt az utat. És megtörténik velünk amit ígért: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Máté 19,29)

Második gyümölcse Jézus követésének ebben: felszabadulunk, hogy elnyomónkkal szebben bánjunk, nagyobb szeretettel, mint ő velünk. Örülni fog a menny ennek, mert ez Isten útja.

A harmadik gyümölcse ennek az útnak Jézussal, amit Istentől kapok: tudni fogom, mire mondjak ugyanakkor nemet. Mert ha Jézus alázatával szolgálok a családomban, a munkahelyemen, akkor Jézus segít abban is, hogy tudjam, mi az, aminek viszont ellene kell állnom. Éppen a másik ember, a család vagy éppen a munkatársi közösség érdekében. Mert van egy pont, ahol nemet lehet mondani. Amikor Jézus Lelke azt mondj a szívemben: itt most te legyél a szelíd hang, amelyik a földrengés és a vihar közepette megszólal. Szelíd, de igaz hang. És akkor és így mondhatod: ez nem lesz jó így, ezt másképp kellene. Egy beosztott a főnökének, ha Jézusnak szolgálva alázattal engedelmes, hitelesen tud egy-egy ügyben nemet mondani. De aki folyton lázad, arra csak azt mondják, már megint nem jó neki semmi. Ugyanígy a családban. Ha alázattal szolgálsz a családodban az Úrnak, akkor mivel akkor is szeretetet próbálsz adni, mikor bántanak, ezért a nemednek is súlya lesz. Ritkán mondod, hogy nem, de annak súlya van. És oda fognak rá figyelni. Isten embere tudsz lenni az igeneddel és a nemeddel is!

Utolsó gondolat még az Efézusi levél üzenetéből. Figyelj oda, hogy te egyre kevésbé legyél elnyomója egy másik embernek. Mert neked is van Urad a mennyben. És ő olyanná lett, mint aki szolgál. Te miért hatalmaskodnál, erőszakot téve a társadon? Jézussal keresztet hordozva nem elnyomói, hanem megtartói, segítő lehetünk egymásnak. Még az elnyomóinkon is segíthetünk, hogy megtanuljanak alázatosak lenni. Nem könnyű út, de Isten hordozni tud minket rajta.