Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015. március 8.

 

János evangéliuma 14:1; 5-6

 

I. Ne nyugtalankodjék a szívetek!

Gyülekezetünk 99. évében elhunyt gyülekezeti tagunk múlt heti temetésén erről az Igeversről beszéltem. Ilonka néni nyugalmat, biztonságot sugárzott. Gyakorlatias dolgaival, hátterével e nyugalmat is biztosította.

Minden hívó ember ilyen nyugalomra törekszik.

Szeretnénk nyugalmat magunkban és szeretnénk másoknak is nyugalmat adni.

Nagyon sok evilági izgalmunk van: Mit szólnak mások rólunk? Megmarad-e a viszonylagos jólétünk? Szeretnek-e minket? Hibázunk-e a dolgainkban? Nem történik-e rossz velünk, vagy szeretteinkkel?

De hívő „izgalmaink" is vannak: Megbocsátatnak-e bizonyos konkrét bűneink? Üdvözülünk-e? Jól imádkozunk-e mások előtt? Jól teszünk-e bizonyságot? Jó hívek vagyunk-e?

Hogyan tudunk minderre megnyugodva gondolni?

Jézus mondja: Higgyetek én bennem!

 

II. Honnan tudnánk az utat?

Jézus természetesnek veszi, hogy tanítványként tudjuk az utat. De tényleg így van ez?

A maguk módján hívek, a templomba nem, vagy évente járók, onnan elmaradók, a Bibliát nem olvasók, a nem imádkozók, az Isten szeretetét nem gyakorlók, nem tudják az utat, bár sokszor azt hiszik, hogy tudják. Tévelyegnek és ezt nem is ismerik fel. Némelyikük talán jó szándékú, mégis eltéved.

A templomba járó hívek vajon mind tudják az utat?

Hiszen azon van szelídség, de határozottság is; öröm, de sírás is; baj és áldás is; kudarc, de eredmény-gyümölcs is. Jól választunk ezek között, mikor melyik jön? Hogyan tudom megkülönböztetni ezeket?

 

III. Én vagyok az út

A hívő Krisztusi módon dönt, ezért Krisztusi eredményeket lát.

Látja, hogy a szelídség mikor nem megalkuvás, a határozottság mikor nem kioktatás. Megérti, a baj mikor nem a bűn következménye és az eredmény mikor nem emberi.

Nem retteg a hívő  az aktuális döntéstől, hiszen minden időben az úton van, ezért a hibákat is Jézusban tudja észrevenni és kijavítani. Jézus ott van és segít, hogy az Övéi maradjunk.

Maradhatunk és maradjunk is Jézusban!

 

Ámen

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 65, összesen: 148177

  • 2019. augusztus 23., péntek

    Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló - 2.rész
  • 2019. augusztus 22., csütörtök

    Szerette a csendet. A vidék csendjét különösen. Ritkán volt alkalma itt lenni. Megállt a kertben és nézte a fákat, bokrokat. A szilvafa ágai roskadozt...
  • 2019. augusztus 21., szerda

    A valódi önmegvalósítás nemcsak rólunk szól, hanem a kapcsolatainkról is. Ez egyszerre szabadság és kihívás. Pál Feri ennek a lehetőségeiről és dilemm...
  • 2019. augusztus 20., kedd

    Isten háza nem a változatlanság, hanem a gyógyulás és a remény helye. Akkor van értelme felújítani, ha a benne élő gyülekezet erőt és hitet ad a telep...
  • 2019. augusztus 19., hétfő

    Mit jelent érettnek lenni?
  • 2019. augusztus 18., vasárnap

    Miért és hogyan lesz valakiből kutató-mentő, és mi ad neki erőt ehhez az elhíváshoz a bevetések során? Többek között erről is mesélt nekünk Hegedüs Gá...
  • 2019. augusztus 17., szombat

    Kinek ne lennének fontosak a kapcsolatok…hiszen kapcsolatra vagyunk teremtve! Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló – első rész
  • 2019. augusztus 16., péntek

    Segítség a lelkipásztoroknak, hogy a saját gyülekezetükben a szolgálatba bekapcsolódó aktív munkatársakat, világi vezetőket, presbitereket, tanítókat ...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Az érzelmi intelligencia fontosságát nem szabad se túlmisztifikálni, se lebecsülni. De fejleszthető-e mindenkinél? Amennyiben igen, akkor milyen mérté...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Sokunknak magától értetődő dolog a címben foglalt feltétel, bármerre indulunk, nálunk van a Szentírás. De akad olyan úticél is, amelyik kifejezetten t...