Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015. március 8.

 

János evangéliuma 14:1; 5-6

 

I. Ne nyugtalankodjék a szívetek!

Gyülekezetünk 99. évében elhunyt gyülekezeti tagunk múlt heti temetésén erről az Igeversről beszéltem. Ilonka néni nyugalmat, biztonságot sugárzott. Gyakorlatias dolgaival, hátterével e nyugalmat is biztosította.

Minden hívó ember ilyen nyugalomra törekszik.

Szeretnénk nyugalmat magunkban és szeretnénk másoknak is nyugalmat adni.

Nagyon sok evilági izgalmunk van: Mit szólnak mások rólunk? Megmarad-e a viszonylagos jólétünk? Szeretnek-e minket? Hibázunk-e a dolgainkban? Nem történik-e rossz velünk, vagy szeretteinkkel?

De hívő „izgalmaink" is vannak: Megbocsátatnak-e bizonyos konkrét bűneink? Üdvözülünk-e? Jól imádkozunk-e mások előtt? Jól teszünk-e bizonyságot? Jó hívek vagyunk-e?

Hogyan tudunk minderre megnyugodva gondolni?

Jézus mondja: Higgyetek én bennem!

 

II. Honnan tudnánk az utat?

Jézus természetesnek veszi, hogy tanítványként tudjuk az utat. De tényleg így van ez?

A maguk módján hívek, a templomba nem, vagy évente járók, onnan elmaradók, a Bibliát nem olvasók, a nem imádkozók, az Isten szeretetét nem gyakorlók, nem tudják az utat, bár sokszor azt hiszik, hogy tudják. Tévelyegnek és ezt nem is ismerik fel. Némelyikük talán jó szándékú, mégis eltéved.

A templomba járó hívek vajon mind tudják az utat?

Hiszen azon van szelídség, de határozottság is; öröm, de sírás is; baj és áldás is; kudarc, de eredmény-gyümölcs is. Jól választunk ezek között, mikor melyik jön? Hogyan tudom megkülönböztetni ezeket?

 

III. Én vagyok az út

A hívő Krisztusi módon dönt, ezért Krisztusi eredményeket lát.

Látja, hogy a szelídség mikor nem megalkuvás, a határozottság mikor nem kioktatás. Megérti, a baj mikor nem a bűn következménye és az eredmény mikor nem emberi.

Nem retteg a hívő  az aktuális döntéstől, hiszen minden időben az úton van, ezért a hibákat is Jézusban tudja észrevenni és kijavítani. Jézus ott van és segít, hogy az Övéi maradjunk.

Maradhatunk és maradjunk is Jézusban!

 

Ámen

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 31, összesen: 159203

  • 2020. február 24., hétfő

    „Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – mondja a 89. életévét töltő Zsófi néni. Az idős hölgy járókelőket, ...
  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...
  • 2020. február 17., hétfő

    Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni...
  • 2020. február 16., vasárnap

    Hitvallásaink fontosságáról, szerepéről és újrafordításáról beszélgettünk Fekete Károly tiszántúli református püspökkel.
  • 2020. február 13., csütörtök

    Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vall...
  • 2020. február 12., szerda

    „Szeretlek, de már nem vagyok szerelmes beléd.” Ez a bizonytalan állapot biztonságos kötődéssé alakulhat, ami egy életen át képes megtartani a kapcsol...