Nyomtat Elküld Olvasási nézet

január 14.

 

Lekció: Máté evangéliuma 7: 15-23

Textus: Máté evangéliuma 7: 15-17

"Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem."

I. Óvakodjatok a hamis prófétáktól

Régi ravasz mondás: „Ha nem tudod megakadályozni (vagy legyőzni) állj az élére."

Persze nem csak ezért vannak hamis próféták. Vannak „megélhetési" hamis próféták is.

A kommunizmus idején nem csak kívülről, de belülről, az egyházi vezetőkön keresztül is próbáltak hatással lenni az egyházra.

A varázslással, kuruzslással jóslással foglalkozók pedig szívesen használják egyik jelképüknek a keresztet.

Tudni kell tehát, hogy vannak hamis próféták.

Akik belülről akarnak rombolni, vagy valamilyen külső érdeket, hatalmat akarnak képviselni.

Időnként a saját elképzeléseiket ráerőltetni másokra, igazolva magukat.

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy nem szereti az állandóan templomba járókat, hiszen anélkül is lehet hívő az ember. Mondtam neki, hogy én is ilyen állandóan templomba járó vagyok. Azt mondta, hogy nem erre gondolt.

Vannak akik nyíltan támadják a hitünket.

Vannak azonban, akik elfogadóknak mutatkoznak, és a mélyebb beszédből derül ki, hogy hamis amit gondolnak.

Vigyázzunk: Vannak hamis próféták és próbálnak minket becsapni.

II. Gyümölcseikről

Honnan ismerjük fel őket?

Hát nem mindig a szavaikról.

Vannak persze képzetlen, rosszindulatú, felkészületlen bomlasztók, akik az alapokat sem ismerik, akiket könnyű megállítani.

De vannak jó ügynökszerű, mézes-mázos szavú veszedelmes bomlasztók is.

Nem is mindig a tetteikről lehet felismerni őket. Nálunk nem szokás az első sorba ülni, de azért a képmutató viselkedés nem ismeretlen nálunk sem. (sőt az első sorokba ülő nálunk már inkább hitvalló kezd lenni)

Az alkalmi jó tettek akár félrevezetők is lehetnek.

Nem pótolják a hűséges életet.

Tehát tendenciákat, utakat figyelünk.

Isten áldásának a nyomait.

Egy vetélkedő egyik díjaként egy csapatnak egy szakács által konzervekből készített torta külsejű díjat adtunk. Szép volt, de valójában belül csak valamilyen kenőmájasos kenyérszerűség volt.

Ha megnézik semmi, ha megszagolják, megvizsgálják, már kiderül.

Meg kell vizsgálni, látni kell a gyümölcsöket.

Nem tekinthetünk értékesnek úgy dolgokat, hogy nem látjuk hova vezetnek.

III. Jó és rossz gyümölcs

A legnehezebb része talán a jó és a rossz részének az eldöntése.

Azért persze a külső dolgok is fontosak:

Ahol, aki köré összegyűlhetnek a hívők, ahol olvasni lehet a Bibliát, lehet imádkozni Istenhez, ahol a Bibliai parancsokat evidenciának, természetesnek veszik (illetve magtartásukat), ahol másnak segíteni önzetlenül, nem bolondság, illetve ahol az önzés, a paráznaság és más Bibliai bűnök, valóban bűnnek számítanak, ahol a Bibliai rosszat elvetik, megbélyegzik, ott remélhetjük, hogy Isten előtt kedves ember, vagy közösség van.

De azért megfigyeljük, hogy tényleg erre halad(-nak)-e, vagy csak a külső csomagolás ez?

Áldott szép (bár esetleg küzdelmes, nehéz) életet látunk-e, vagy bomlasztót, a rosszal összekacsintót?

Segítsen Isten minket jól megvizsgálni az embereket, akiktől a hitünk függhet!

Viszont segítsen Isten minket jó gyümölcsű emberekké lennünk!

Ámen!

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 12, összesen: 159356

  • 2020. február 27., csütörtök

    Egymásért imádkoznak az osztályok a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnáziumban.
  • 2020. február 26., szerda

    „Nem kényelmes életre kell készülnünk, hanem harcolnunk kell. A boldogság nem abban rejlik, hogy nem vállalunk harcokat, hanem abban, hogy küzdünk és ...
  • 2020. február 26., szerda

    A Dunamelléki Református Egyházkerületi Tanács elfogadta a 2020. évi költségvetést a február huszonhatodikán tartott ülésén.
  • 2020. február 25., kedd

    Vannak pillanatok, amikor ki kell állni magunkért, és vállalni múltunk örökségét. Jókay Károly mesélt nekünk családjáról, személyes útjáról és a szeml...
  • 2020. február 24., hétfő

    „Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – mondja a 89. életévét töltő Zsófi néni. Az idős hölgy járókelőket, ...
  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...