Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Istentisztelet 2020. május 31-én

 

(Dr. Kereskényi Sándor)

 

Pünkösd I. napján délelőtt

 

Lekció: ApCsel 2,1-12

Textus: Jn 3,1-8

 

Szeretett Testvérek!

 

77 napja nem voltatok templomban! Figyeltem! De milyen jó most! Már nagyon hiányzott. Legutóbb március 15-én találkoztunk itt, a templomban. Akkor nem tudtam meghirdetni, hogy legközelebb mikor „nyitunk", hiszen azt sem tudtam, hogy másnap be kell zárnunk. Azóta ide-oda kapkodjuk a fejünket; mire vigyázzunk, mit tegyünk, és mit kerüljünk. Hallgatjuk, olvassuk a híreket, és azokat saját bölcsességünkkel megtűzdelve közvetítjük ismerőseinknek.

Így válik teljessé a bizonytalanság. A világot képernyők elé ültető technika vívmányainak köszönhetően (?) mindenről, és azok ellenkezőjéről is értesülünk. Megköszönjük a tanácsait azoknak, akiket szimpatikusnak, és ezért (!) szakmailag hitelesnek tartunk - nem mintha a kettő összefüggene egymással. Általuk már kiokosítva legyintünk azokra akik nem úgy beszélnek, mint a „mieink"; akik „nem is értenek semmihez". Se' a járványtanhoz, se' a politikához, se' ahhoz, hogy ki, hol, milyen térben, hány emberrel találkozhat.

Soha ennyien, egyszerre a világon még nem vágytak arra, hogy lecsituljon a követhetetlen változások, a bizonytalanság ideje. A világjárvány lemeztelenítette a magabiztos emberiséget. Kiderült, hogy az erkölcsi nívónk messze elmarad a megszerzett tudásunktól. Akire az Isten a Teremtéskor azt mondta, hogy jó, az az ember bizony: elromlott. És: megcsömörlött. Nem érzi jól magát, ezért azt ordítja a gyors technikai, és szellemi változások, hírek és álhírek közül, hogy: Újjászületésre vágyom!

Erre készített lehetőséget Isten. Krisztus feltámadása után ötven nappal: Pünkösdkor. Eldöntötte, hogy az emberek újjászületése a Közel-Keleten fog elkezdődni. Élő személyeken, altatás nélkül, fájdalommentesen, ott fogja először átalakítani az emberi természetet. Újjáteremti őket. Így határozott, és annak következetesen eleget tett. Mint ahogy egy napon Betlehemben csecsemő lett, harminchárom évvel később, a római közigazgatás alatt működő zsidó fővárosban, Jeruzsálemben, isteni-Lélek halmazállapotban jött vissza a földre. Azóta egyfolytában itt van.

Mint Lélek láthatatlan, mégis: érzékelhető. Érdekes, de nem meglepő, hogy jobban érezzük a hiányát, mint a jelenlétét. Mert ha Ő nincs jelen, akkor mindjárt ott terem valaki más. Egy másik lélek. Akinek érkezésekor valami bénító félelmet élünk át. Ő a Gonosz. Pillanatok alatt pokoli hangulatot teremt. Egyetlen fegyverünk van ellene, a Pünkösd óta itt lévő Szentlélek-Isten, aki bárhol a világon, a városban, a lakásodban éjjel nappal hívható. Féltő szeretettel őrzi kettőtök kapcsolatát, amit egyszerűen: üdvösségnek hívunk.

Nikodémus, akiről az előbb olvastam, erre az egyedülálló isteni társaságra vágyott. Bátorságát éjszakai látogatásba csomagolta, mert a zsidó nagytanács tagjaként jobbnak látta, ha senki sem lesz tanúja a beszélgetésüknek. Jézus nem hozta szóba a félénkségét. Amikor veled beszélget - mert te is keresed Őt -, akkor sem azzal kezdi, hogy miért nem mered nyíltan felvállalni a keresztyénségedet? Miért nem mered szeretettel, de nyíltan kifejteni otthon, vagy más asztaltársaságban, hogy azért nem értesz egyet ezzel vagy azzal, mert a te véleményedet Isten nevelgeti? Jézus minden helyzetben hajszálpontosan beméri a gyávaságunk szintjét. Mégis örül, amikor felkeressük és kikérdezzük Őt.

Az éjjel érkező Nikodémust is szelíden fogadta. Jézus nagyvonalúan átlépett Nikodémus, keleti beszélgetési szokásoknak megfelelő kötelező udvariassági formuláin, és mindjárt a tárgyra tért. A szigorú vallási előírásokat megtartó farizeus Nikodémus tanítását Jézus azzal kezdte, hogy: „Újonnan kell születnetek."

Mit szólnál hozzá, ha a szerető Jézus azt mondaná neked, aki konfirmáltál, templomba jársz, olvasod a Bibliát, és megannyi jót cselekedtél már, hogy: Újonnan kell születned? Az üdvösségedhez nem elég, hogy „keresztyénebbnek" látszol, mint Magyarország lakosságának kilencven százaléka. Amíg nem születsz újjá, addig - bár nem vagy távol tőle, de - nem is vagy benne Isten országában. Olyan vagy, mint az 56'-ban a határig valahogy eljutott menekülők, akik már látták is az osztrák falvakat, házakat, gyerekeket, de a szögesdrót és az aknazár nem engedte őket tovább.

Nikodémus, aki egyebet sem akart tudni, mint milyen lehet az a vágyva vágyott újjászületés, Jézus száját, minden kiejtett szavát figyelve olyan illusztrációt kapott, aminél egyszerűbben nem lehet leírni, mit jelent újjá, vagyis nem anyától, hanem a Szentlélektől születni. „A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született." Valami titokzatos erő elindul, és láthatatlan, de érezhető módon újjáépíti az élő ember szellemi, lelki konstrukcióját. Az Istentől elrugaszkodott ember félredőlt, megváltozott, eltorzult gondolkodását. A megbetegedett gondolkodást, ami nem úgy működik, ahogy kellene.

Miért, hogy kellene? - kérdezzük. Úgy, ahogy a tervező Isten elképzelte. Te is tudod, hogy hiába „majdnem olyan" valami, mint az eredeti, ha mégsem olyan, nem úgy fog működni. A lázcsillapító tabletta kinézetre lehet „majdnem olyan", mint a hashajtó, de... csak cseréld fel egyszer!... Élhetsz másképpen, mint ahogyan Isten íratta le két kőtáblára, majd élte elénk Jézus személyében, de... ne, ne cseréld fel!

Későn szólok? Későn szólok rá magamra is. Haj, de sokszor cseréljük fel szent zsinórmértékünket egyszer használatos, eldobható irányjelzőkre!

Jézus azért jött vissza Lélek-kiterjedésében, mert nélküle, a Szentlélek-Jézus nélkül eltévedünk, piszkosak vagyunk, és már-már megtisztíthatatlanokká igénytelenedünk. Nem tudom, hogy Jézus éjszakai beszélgetőpartnere, Nikodémus közöttük volt-e, de egyszer, amikor farizeusok keresték fel, Jézus oda hívott még több embert, és az összegyűlt sokaság előtt mondta el nekik, mit ért Ő a Lélek-telen tisztátalanságon. „... a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és istenkáromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert." (Mt 15,19-20) Ezektől válunk szellemileg, erkölcsileg igénytelennekké.

Aki a felsorolt dolgok elkövetése, vagy jóváhagyása közben nem érzi rosszul magát, annak már a „tisztaságról" alkotott fogalma is elkorcsosult. Ha meggyőznek felőle, ápoljuk, sőt terjesztjük a „gonosz gondolatokat". Szavakkal ölünk, lassan, észrevétlenül. Ki gondolná, hogy a viselkedésünkből eredhetnek a szívinfarktusig vezető „gyilkosságok"? „Házasságtörések, paráznaságok?" Igen, ezek jóváhagyásáról szól az összes kacér tekintet, munkahelyi flört, „karikás" film, egészséges szexualitást pótló internetes oldal. Ma már prűdnek titulálják, és kinevetik azt, aki többre tartja a hűséget az egyéjszakás kalandnál. „Lopások, hamis tanúskodások." Mit mond erre az Istentől eltérő gondolkodás? „Ma már nem él meg az, aki nem lop, nem csal. Más világot élünk!" És igaza van. Nem azt a világot éljük, amiben jól érezhetnénk magunkat. Bevásároltunk magunknak, és kényelmesen berendezkedtünk a tisztátalan világban.

Van esély arra, hogy ne így végezzük? Van! Ezért küldte el Jézus az Atyával és Önmagával egylényegű Szentlelkét. Ő, Pünkösd óta azon dolgozik, amit Jézus előre bejelentett: „amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet." (Jn 16,8) Tessék! Erre a háromra van szüksége annak, aki normálisan, embernek teremtett élőlényhez méltóan akar élni. Legyen tisztában vele mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet.

Mik azok?

Már sorolnánk is a „bűnöket", de Jézus megállít minket, és nem kis meglepetésünkre kijelenti: „A bűn az, hogy nem hisznek énbennem". Ja, nem azok a bűnök, amiket a Tízparancsolat megszegésével kapcsolatban érzünk? Nem. Mióta az Isten-Jézus itt járt, azóta az a bűn, hogy nem hiszünk benne. Nem hiszünk abban, amit ő tett értünk, és nem hiszünk abban, amit írásban ránk hagyott. Ezt érteti meg velünk a Pünkösdkor eljött Szentlélek-Isten!

Na, és mi az igazság?

Folytatom Jézus előbb megkezdett mondatát: „az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem". Hát, valami fennköltebbre vártunk. Higgyétek el: Azt kaptuk! Az az igazság, hogy Jézus az Atyához megy, ott pedig szakadatlanul értünk könyörög. Az az igazság, hogy ezt azért teheti meg, mert mindent elvégzett, amit testté létele előtt „megbeszélt" az Atyával. Meghalt helyettünk, miattunk és értünk. Az az igazság, hogy ha elhisszük, hogy Jézus erre hivatkozva, ott, az Atyánál beszerzi az örök életünkhöz szükséges engedélyeket, akkor azt kész ténynek vehetjük.

No, és mi az „ítélet"?

Rólunk szól? Nem! Így fejezi be Jézus: „az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett." (Jn 16,9) A Kísértő, aki mindenféle élvezettel elcsábított minket, és azokkal fogságban tartja az érzelmeinket, a testünket, a lelkünket, már megérett az ítéletre. Isten ellenségének vége! Ügyködik még a földön, de csak azok ellen vethet be hatásos eszközöket, akik nem kívánnak újjászületni.

Pünkösdi úrvacsora-vételünk előtt ennyit a Szentlélekről. Ő akar veled kezdeni valamit most is, akár kijössz az Úr Asztalához, akár a helyedről követed azt, amit nem a lelkészek, hanem Ő cselekszik.

Meggyőz a felől, hogy Vele, a Szentlélekkel, Jézussal, és az Atyával van közösséged.

És ha te nem tagadod meg Őket, akkor senki ki nem szakíthat ebből a társaságból! Hiszen Istennek már nem újra, hanem újjászületett gyermeke vagy! Családtag. Ámen.

 

 

 

A hangfelvéteki hibáéert elnézést kérünk.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 112, összesen: 1747549

  • 2021. július 28., szerda

    Miként alakult a művészet és az egyház kapcsolata az európai történelemben? Mit árulhat el egy művészeti alkotás Isten és az ember kapcsolatáról? Föld...
  • 2021. július 27., kedd

    „Abban hiszek, hogy mindenki tud zenélni és énekelni. Rengeteg gátlás és korlát épül belénk, ami elveszi az örömünket, ezeket a falakat szeretném áttö...
  • 2021. július 27., kedd

    Többezer résztvevőt, köztük rengeteg határon túlról érkezőt várnak a kedden kezdődött Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra Debrecenbe. A feszti...
  • 2021. július 26., hétfő

    Táncra perdülő latrok és az utca porában osztozó igazságkeresők között: vajon történhet-e igazi találkozás? A Művészetek Völgyéből jelentkezünk.
  • 2021. július 26., hétfő

    A debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium egyaránt várja tehetséges, egyetemre vagy főisk...
  • 2021. július 22., csütörtök

    A mesterséges intelligencia korunk legnagyobb kihívása. Miért van ez így, milyen veszélyeket hordoz magában, és milyen kiút állhat előttünk? Könyvkrit...
  • 2021. július 22., csütörtök

    Nyaralási lehetőséget kínál a németországi árvizek károsultjainak Balog Zoltán református püspök. A Zsinat lelkészi elnöke a többek között a németorsz...
  • 2021. július 21., szerda

    Vajon miért száműztük lelki életünkből az életet? Ha pedig az élet része annak, akkor mit jelent a lelki? Hogyan állhat helyre saját emberi mivoltunk,...
  • 2021. július 20., kedd

    Mi visz arra egy református lelkészt, hogy sci-fi íróként is kipróbálja magát? Prédikáció és fikció kapcsolatáról, világvégéről, írói módszertanról, v...
  • 2021. július 20., kedd

    Védelem, pásztorlás, érvpárbaj, emberségesség – a koronavírusjárvány elmúlt több mint egy évében számos lelkésznek kellett eligazítást nyújtania, mikö...