Nyomtat Elküld Olvasási nézet

ADY ENDRE ÉS SZILÁGYLOMPÉRT

Ady Endréről és szilágysági gyökereiről sokan csak annyit tudnak, hogy Érmindszenten született és Zilahon járt középiskolába. Azt viszont nagyon kevesen tudják, hogy az ősi Ady család Szilágylompérton élt.
A költő nagyszülei Ady Dániel és Visky Julianna itt éltek, a református templommal szembeni Ady kertben állt a házuk, amit a nagyszülők halála után az örökösök lebontattak, és iskolaépítés céljára felajánlották a telket a közösségnek. Ma itt áll a költő nevét viselő Ady Endre Általános Iskola.
Azt is kevesen tudják, hogy mivel a költő édesanyja nagyon beteges volt, a gyermek Bandira (így szólították a költőt a családban) szeretett nagynénje, Ady Julianna (Lilla néni) vigyázott a Séra kuriában hónapokig. Ezt a költő soha nem felejtette el, és már híres költőként is gyakran megfordult Lompérton, hogy a város zaját kipihenhesse. Ilyenkor a Séra kuria mögött álló gesztenyefa alatt ült le a ma is ott álló kőasztalhoz, hogy egy üveg bor társaságában kiírja magából érzéseit.
A nagyszülők lompérti síremléke, a szeretett Lilla néni gondoskodása, az Ady fészek hangulata igazi otthont teremtett a fáradt költő számára. Egyszer egy képet küldött magáról az itt élő rokonainak, s alá ezt írta megjegyzésként: "Lompértra, az én másik hazámba, az én szeretett rokonaimnak küldöm. Ady Endre. Érmindszent 1914 jún.2." Azóta ez a fénykép ösztönöz bennünket arra, hogy a költő emlékét őrizzük, s az utókornak továbbadjuk. Hiszen a nagy költőóriás számára nem Nagyvárad, nem Budapest, nem Csucsa és nem is Párizs jelentett igazi otthont, hanem Érmindszent mellett Szilágylompértot nevezte "másik hazámnak".
Megtekinthető a költő mellszobra, a nagyszülők házhelyén álló Ady Endre Általános Iskola, a nagyszülők síremléke, a Séra-kuria mögött álló élő gesztenyefa és az eredeti kőasztal, ahol a költő alkotott. Érdemes ellátogatni hozzánk, s ezen egyházi- és kultúrkincseket szemügyre venni.



Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2019. július 18., csütörtök

    Vannak helyek, amelyek sokadik alkalommal is érdekesek. Főként, ha nem csupán a mindenki által ismert látványosságokat keressük.
  • 2019. július 18., csütörtök

    A Művészetek Völgyében idén egymásra találhat múltidézés és jövőízlelgetés, mester és tanítvány, égi és földi, alkotó és befogadó, zene és csend, kép ...
  • 2019. július 16., kedd

    A magyar reformáció politikai teológiája, avagy a világi hatalmasságok hitbéli megközelítései a tizenhatodik században.
  • 2019. július 16., kedd

    Ahol az Isten hozott nem csak szlogen – a sellyei Biztos Kezdet Gyerekházban jártunk.
  • 2019. július 14., vasárnap

    „Nem tudom garantálni a gyerekeimnek, hogy lesz nekik mit enni és inni, de arra nevelem őket, hogy bármilyen körülmények között lesznek, gondoljanak I...
  • 2019. július 12., péntek

    – Nemsokára jövünk! – nevetett rá a férfi és sietve felpattant a biciklire, hogy utolérje a két fiúcskát, akik már az utca végén kerekeztek. Mosolyog...
  • 2019. július 10., szerda

    Schaffner Antóniát megérintette a Wycliffe Világszövetség Afrika területi igazgatójának beszéde, és elhatározta, jótékonysági vásárral segíti a biblia...
  • 2019. július 09., kedd

    El kell hagynunk elefántcsonttornyunkat keresztyénként – szólt a felhívás az egyik rendezvényen. Volt olyan az életemben, amikor valóban kiléptem a me...
  • 2019. július 09., kedd

    Együttesen 3261,4 millió forintnyi többletforrást szavazott meg a parlament a tűzkárt szenvedett kollégium újjáépítésére és az ezzel egy épületegyütte...
  • 2019. július 08., hétfő

    Vajon bűn-e a gazdagság? Milyen alternatívája létezik annak a gazdaságnak, ami növekedésre van ítélve, ha fenn akar maradni? Miért éri meg a pénzre vá...