A város Ungvártól 136 km-re, Huszt és Rahó között a Tisza jobb partján fekszik, a jelenlegi ukrán-román határ térségében.
A hagyomány alapján nevét arról kapta hogy a várost a magyarok "teccő- helyen alapították valamikor az ezredforduló idején. Gyors fejlődésnek indult és 1329-ben Károly Róberttől már koronavárosi rangot is kapott. Ez annyit jelentett, hogy lakosait felmentették a természetbeni és pénzbeli fizetési kötelezettségek alól, csak közvetlenül a királyi kincstárnak voltak kötelesek adózni.
A trianoni békediktátum után a Tisza folyó jobb partján fekvő várost a Csehszlovák államhoz kapcsolták, majd 1945-től a Szovjetunió kapta meg. A Szovjetunió felbomlása óta jelenleg Ukrajna területéhez tartozik...
A régi koronaváros ma is az egyik központja és végvára a Felső-Tisza-vidék magyarságának. Kárpátalja egyik járási központja. Lakossága 12900 fő, ebből ma kb. 3000 magyar nemzetiségű. A városban található nagyobb felekezetek: református, római katolikus, görög katolikus, pravoszláv.
A városban élt Hollósy Simon (1857-1918) festő, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1904-1918 között Técsőn művésztelepet hozott létre. Számos külföldi tanítványa is volt. Emlékét a művész egykori lakóházán emléktábla őrzi. Az ő nevét viseli a 12 osztályos magyar középiskola. A Hollósy Középiskola mellett működik a Técsői Református Líceum.