Beszámoló a gyerektáborról

Csendet kérünk! - hangzott a felszólítás a Soroksár-Újtelepi gyermektáborban, és a gyerekek elhallgattak, mert tudták a múzeumban, a bibliai történetek idején és az imádság közben szükségünk van a csöndre. Mai világunkban sokan menekülnek a csend elől, nem akarnak csöndben lenni, félnek, hogy akkor lemaradnak valamiről. Pedig éppen a csöndben van lehetőség arra, hogy Istenhez forduljunk és meghalljuk az Ő szavát. Jó volt hallani azt, hogy bármikor, bármilyen helyzetben fordulhatunk Atyánkhoz, aki szent, gondviselő és megbocsátó.

Ahogy a tanácsterembe léptünk nem a szokásos kép fogadott minket, mert nem egy istentiszteleti helyre érkeztünk, hanem egy múzeumba, ahol minden nap más kiállítást láthattunk. Érdekesek voltak a kiállított képek, hangok, tárgyak, de talán a legizgalmasabb az volt, amikor egy szállító új szobrokat hozott, amelyek megmutatták, hogy milyen módon imádkozhatunk.

Szüntelen imádkozzatok! - biztat a Szentírás mindannyiunkat és erre biztattuk a gyermekeket is, miközben az Úrtól tanult imádság részeihez bibliai történeteket kapcsoltunk. Segített mindenkinek a megértésben az, hogy a saját korosztályával együtt beszélhette meg az elhangzottakat óvodástól a felnőttekig.

Gyönyörű ablakdíszek, képeslapok, homokképek, hollók és kulcstartók készültek a beszélgetések után, hogy emlékeztessenek mindenkit az elhangzottakra. A játék közben már csak akkor kellett csendben maradni, amíg a feladat elhangzott utána jöhetett a hangos biztatás. És jött is!

Öröm volt látni, hogy a gyerekek egyre jobban értik az imádság lényegét, egyre többet tudnak meg Istenről és közben jól érzik magukat. Hálát adunk Istennek, hogy ebben a táborban a gyülekezet fiataljaival együtt szolgálhattunk, akik mindenütt ott voltak, ahol éppen segítségre volt szükség.

A hét elteltével a múzeum ugyan bezárt, de vasárnaponként a gyermekistentiszteleteken találkozhatunk, hogy még többet tudjunk meg a mi Urunkról.