Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Történelmünk röviden

A XIV. század első harmadában már virágzó plébániáról tett említést a pápai tizedjegyzék. A mohácsi ütközetet (1526) követően a település a törökök prédájává vált, majd a benépesüléssel párhuzamosan tért nyert a reformáció is. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Fejér vármegyében tett igehirdető körutakat a tekintélyes hitvitázó prédikátor, Dévai Bíró Mátyás. A református egyházközség létrejötte a XVI. század derekára tehető, amikor az 1562. évi török adólajstrom szerint egy György nevezetű református prédikátort is tartott a színtiszta református vallású falu. Az eklézsia XVI. századi létrejöttét bizonyítja az 1721-ben lefolytatott, a templom eredetére vonatkozó vizsgálat is. A vármegyei küldöttség előtt a tanúkihallgatások során a verebiek a XVII. századi viszonyokra vonatkozóan azt vallották, hogy „a falu két asszony kivételével mind helvetica confession [református hitvallású] levő lakosokból" állott. Az 1562. évi török defter szerint a falu lelkeinek túlnyomó része az úgynevezett magyar vallást, azaz a Kálvin-féle irányzatot, a későbbi református vallást követte.Az 1626. évi protestáns kerületi jegyzőkönyv már szervezett egyházat sejtet, amelynek temploma, lelkészlakja és iskolája is van, első ismert lelkipásztora Vörösmarti István. ... A település e századvégi pusztulásáig kilenc prédikátorának neve ismert, köztük Negyedi Györgyé. Őt 1674-ben a Wesselényi-féle rendi összeesküvéssel (1666-1670) kapcsolatos események következtében a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek. A budai pasa azonban - több szomszédos lelkésszel együtt - „őt is szárnyai alá vette", s nem jelent meg a kihallgatáson. Az 1786. január 18-i anyakönyvi feljegyzés szerint a törökök 1683. évi bécsi hadjáratát követő veszély elmúltával visszatért hívek 1685-ben új templomot emeltek: „A mi templomunk legelső fundálásának kezdete találtatott százegy esztendősnek, építtetvén legelsőbben 1685. esztendőben Budának a töröktül lett megvétele előtt való esztendőben." Udvardi Pál szolgálata idején, másodszori visszatérését követően a gyülekezet 1690-ben építette fel sövényfalú (vesszőfonatú), torony nélküli templomát. Az 1747. évi veszprémi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint már „van egy ezüst paténájuk [tál, tányér] és egy egylábú haranglábon egy negyven fontos harangjuk".Acsády Ádám veszprémi püspök 1733. február 23-án kelt levelében a többségükben református vallású helységek közt említette Verebet, amelyben a váli római katolikus anyaegyház-plébániától függő, külön parókiával nem rendelkező verebi leány- vagy fiókegyház (filia) pásztorálása mellett kálvinista lelkész is működött. ...Az újkori történelemben a XVIII. század alkonyán a II. József által kibocsátott türelmi rendelet (1781) biztosította első ízben a protestáns lelkiismereti szabadságot. Eredményeként - ha legalább száz család kérte, s a költségek az állami adóalapot nem terhelték - a helytartótanács a birtokos hozzájárulása nélkül is engedélyezhette templom építését és felújítását. Ugyan utcára nem nyílhatott, tornyot és harangot nem kaphatott, de a protestánsok - földesuruk álláspontjától függetlenül - prédikátort és iskolamestert tarthattak. Vallásgyakorlatuk nem függött többé a birtokos beleegyezésétől, egyúttal templom építéséhez telket is biztosítania kellett. A római katolikus püspök nem ellenőrizhette a protestáns egyházak működését.Tolnai Mihály lelkészsége (1773-1789) idején a gyülekezet lélekszáma - a Verebi Végh család „megértő vezetése mellett" - jelentősen szaporodott, anyagiakban gyarapodott. Az egyházközség anyakönyvezése 1754-ben kezdődött, lélekszáma 1786-ban megközelítette a négyszázat. A tolerancia pátens megjelenését követően a „régi rozzant és százados templomocskája" helyett nagyobbnak és szilárdabbnak az építési munkálatait kezdték meg 1787-ben, tetemes költség ráfordításával, kőtorony nélkül. „A fundamentom letétetődött áprilisnak 17-ik napján, elkészült egészen és felszenteltetett november 18-ik napjára." A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint a 83 református mellett ekkor 15 római katolikus család élt a közel félezernyi lélekszámú faluban.A templom napjainkban is álló kőtornyát 1808-ban építették fel, s két új harangot állítottak be; a száz kilogramm súlyút Eberhard Henrik harangöntőmester öntötte Pesten.A toronyépítést követően nem sokkal „a meglévő kicsiny és rozzant iskolája helyett nagyobb és alkalmasabb épületet emel a növendékek számára, s ugyanazon épületben [1826-ban] lakást a tanító részére". 1834-ben parókiát építettek, négy esztendővel később a templom fedélszékét, majd 1844-ben a toronyét, 1852-ben pedig a paplakét alakították át fazsindelyesre. 1859-ben másfélezer forintos költséggel „a czélnak nem felelőnek mutatkozván" új iskola épült. „Mindezek - fogalmazott Biczó Pál a XIX. század végén közzétett monográfiájában - az egyház erősödését, az egyháztagok kifogyhatatlan buzgóságát mutatják." ...Az 1867. szeptember 16-i, a templom szomszédságában kiütött tűzvészben a templom és a torony tucatnyi lakóházzal együtt kiégett. Az egyháztagok vezetésével megkezdődött az adományok gyűjtése. A testvéregyházak, az uralkodó (I. Ferenc József négyszáz forintot küldött) és a helyiek áldozatvállalásából 8375 forintból magas falazatú, cserép héjazatú templomot emeltek. Öreg János lelkipásztor (1866-1874) még egy székesfehérvári jótékony hangversenyt is szerveztetett, amelyből 777 forint folyt be. A templomot Ney Béla pesti építész tervei alapján Berenbach Alajos tatai építőmester építette közel kilencezer forintból, az asztalos munkálatokat Schell Lipót komáromi mester irányította. Felszentelésére 1870. november elsején került sor. ...A templom felszentelését követő közel egy évtized múltán a lelkészlakot javították, 1882-ben és 1892-ben „takarékmagtár [búzamagtár] helyiség" készült, pincét ástak, 1896-ban pedig a toronysisakot borították vörösrézzel. A jelenlegi parókiát 1929-ben építették, majd tíz esztendő elteltével újították fel, amikor V. Kiss János, az egyház kurátora kétmanuális orgonát állíttatott a templomba. A két világháború során a harangokat rekvirálták.Az istentiszteletekre napjainkban is hívogató kétszáz kilogramm súlyú harangját 1924-ben Budapesten Szlezák László, a két világháború közötti időszak legtöbbet foglalkoztatott, aranykoszorús harangöntőmestere készítette.A második világháborúban ... a templomtorony sisakját és tetőzetét aknatalálat érte, a lelkészlak és a gazdasági épületek ugyancsak súlyos károkat szenvedtek. Megrongálódott a templom belső berendezése is, az orgona pedig megsemmisült. ...A református templom belsejét a harcok elmúltával 1948 és 1950 között állították helyre. Öt évvel később a templom vihar által megbontott és felgöngyölt bádogtetőzetét cserélték palahéjazatra, toronysisakját napjainkban is látható formájában 1956-ban építették át. 1962-1963-ban a templom külsejét teljesen rekonstruálták, majd legutóbb 1987-ben újították fel. Tóth Károly püspök 1988. április 10-én szentelte fel a megújított templomot.Napjainkban Szénási Sándorné Szabó Judit az egyre inkább csökkenő lélekszámú gyülekezet lelkipásztora. Az egyházközség szórványtelepülése Pázmánd, közel ötven lélekkel. ...A Vereb központi részén álló romantikus-historizáló stílusú református templom utcasorban szabadon álló, téglány alaprajzú épület. Az 1939-ben átépített templom eredeti karcsú sisakja helyett 1956-ban lapos készült. A homlokzathoz csatlakozó két támpilléres torony alsó emeletén négy-, felette nyolcszögletű. Nyílásai félköríves záródásúak, bejárata feletti oromzata tört ívű. Belső tere hagyományosan egyszerű kialakítású, két rövidebb oldalán található karzata négy-négy öntöttvas oszloppal készült. Szószéke és padjai a XIX. század derekának idejéből származnak. A templomkertbe kőgömbbel koronázott téglapilléres kapu vezet." Az ismertető az alábbi kiadvány alapján készült:Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története. Vereb: 2003. 129-139. p. 2004-ben a templomtorony sisakját lecserélték az eredetivel megegyező karcsú, vörösréz borításúval.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 10, összesen: 1256

  • 2020. augusztus 11., kedd

    Személyi sérülés nem történt, a gyors és szakszerű tűzoltásnak köszönhetően sikerült megmenteni a tetőszerkezetet.
  • 2020. augusztus 10., hétfő

    Azt mondják, a vizet borrá változtatta. Én láttam, hogy a könnyeket is, melyeket idáig tartogatott az örömre. Meghívó Kánába – második rész.
  • 2020. augusztus 09., vasárnap

    Talán ez volt az a történet, amely megismertetett Jézussal. Ahol a legjobban és legegyértelműbben megéreztem, hogy ő tényleg itt volt teljes valójával...
  • 2020. augusztus 07., péntek

    A Magyarországi Református Egyház is elkötelezett a környezet védelmében, így a Károli Gáspár Református Egyetem zöldítésének projektje mellett a Magy...
  • 2020. augusztus 06., csütörtök

    A lányok, asszonyok régen fonóba jártak, ahol a munkát is el lehetett végezni és közben meg tudtak osztani egymással örömöt, bánatot. Ezt a hagyományt...
  • 2020. augusztus 06., csütörtök

    A vallásos formák és a spontaneitás is helyet kaphatnak az Istennel való kapcsolódásban.
  • 2020. augusztus 04., kedd

    „A jézusi szelíd hatalom nem kívül igáz le, hanem megérint belül és az élet irányába vezet. Boldog, aki elfogadja, szerencsétlen, aki nem él vele."
  • 2020. augusztus 04., kedd

    Középiskolás és egyetemista fiatalok építették fel a semmiből valahol az Alföldön, egy erdő szélén, a rendszerváltás után. Idén nyáron már az ő gyerme...
  • 2020. augusztus 02., vasárnap

    A Balaton-NET idei rendezvényét online tartják meg a járványveszély miatt. Kapocs Attila koordinátorral arról beszélgettünk, hogy mindez milyen kihívá...
  • 2020. július 30., csütörtök

    Nem csak a hivatásukkal és az életvitelükkel járó küzdelmek tehetik magányossá a lelkészeket – legalább ekkora baj, hogy nem mernek nyíltan beszélni e...