„…. ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” 2Korintus 3:17

„Az Úr lelke nélkül nincs igazi szabadság" hangsúlyozta nagytiszteletű Márkus Gábor gyülekezetünk lelkipásztora, a 2017. március 15-én megtartott ünnepi Istentiszteleten.

Igehirdetésében kitért Csuthy Zsigmond református lelkész példájára, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején gyülekezetünk lelkipásztora volt, és a szabadságharc melletti kiállásáért mártíromságot szenvedett.

Az Istentiszteletet követően gyülekezetünk megkoszorúzta a mártír lelkész templomunk külső falán elhelyezett emléktábláját.

Községi megemlékezések 2017. március 14-én:

A Géza Fejedelem Református Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde növendékeinek és az Őszikék táncegyüttes tagjainak látványos és hangulatos előadására az iskola aulájában került sor.

Az iskolai rendezvény előtt a község vezetői és az iskola diákjai koszorút helyeztek el Nagy Sándor József 48-as honvéd tábornok emlékművénél.

Az iskolai program befejezését követően a község vezetői és az iskola diákjai Fliesen Frigyes 48-as honvéd főhadnagy sírjánál virágot helyeztek el, majd átvonultak a református templomkertbe.

Csuthy Zsigmond református lelkész 48-as mártír emléktáblájánál az ünneplő közönséget Márkus Gábor református lelkész, a gyülekezet lelkipásztora fogadta. Az emléktáblánál a község vezetői koszorút helyeztek el. A megemlékezés nagytiszteletű úr beszédével, és rövid áhítatával ért véget./szk/

Az alábbiakban Csuthy Zsigmond lelkész életútjáról olvashatunk, és a fenti megemlékezések képeit láthatjuk.

Csuthy Zsigmond emléke.

Csuthy Zsigmond Verőce /az akkori Nógrádverőce/ református lelkésze volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején.

Amikor az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratban a honvédsereg sok csatában győzedelmeskedett, a császár az orosz cárhoz fordult segítségért. Magyar részről megszületett a "Függetlenségi Nyilatkozat". Ebből az alkalomból Csuthy Zsigmond a kisváci templomban ünnepi beszédet mondott, további harcra és az oroszok elleni keresztes
hadjáratra buzdítva az embereket. A beszédet ötezer példányban ki is nyomtatták és kiadták. Mindezekért a szabadságharc bukása után haditörvényszék elé állították, s Pesten, az "Újépületben" töltött 15 havi fogság után kötél általi halálra ítélték.

Az ítéletet másodfokon 6 évi várfogságra, hivatalvesztésre és teljes vagyonelkobzásra változtatták. Ezután 36 társával együtt a csehországi Josefstadtba deportálták.

A várfogságból 1853-ban amnesztiával szabadult. Alsó-Dabasra került azzal a megkötéssel, hogy lakóhelyét tilos volt elhagyni, és a katonai parancsnok elrendelte, hogy a zsandárok minden nap ellenőrizzék. Reá nézve is kiterjedt az abszolutista kormánynak az a rendelkezése, hogy a haditörvényszék által elítélt lelkészek csak, mint káplánok, s úgy
is csak az ún. "bizalmi férfiak" mellett szolgálhatnak. Az egyházkerület ezután Csuthyt Dömsödre rendelte tanítókáplánul, míg végül l859-ben sikerült a Tolna megyei Kajdacson rendes gyülekezeti lelkészi szolgálatba állítani. Itt is maradt 1884 november 22.-én bekövetkezett haláláig.

Csuthy Zsigmond egész életét egyháza és a magyar nemzet szolgálatába állította. Hétgyermekes köznemesi családban született Kajdacson, l8l4-ben. Elemi iskolái után a gimnázium 8 osztályát Pápán végezte. Nagykőrösön 3 esztendőt töltött a grammatikai osztály köztanítójául, majd Debrecenben jogi- és teológiai tanulmányokat folytatott. Gyalog bejárta Erdélyt, ezután több helyen is volt káplán.

Vácra rendelték 1847-ben, a már idős Kollós Mózes református lelkész mellé rendelték.

Közéleti, irodalmi tevékenysége jelentős. Több heti, napi, és egyházi lapnak volt a munkatársa. Megírta és kiadta a magyar protestáns egyház történetét a szatmári békétől /1712/ a türelmi rendeletig. /1782/

Csuthy Zsigmond örök példakép az egyházát és hazáját híven szolgáló, ezért minden áldozatra kész hazafinak.

Méltó arra, hogy mi késői utódok megőrizzük emlékét és tisztelettel adózzunk életének.

Verőce, 2003 február 20. /Verőcei Református Gyülekezet Presbitériuma/