belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Géresi Róbert

Előtér és háttér

Már hónapokkal a kedvezménytörvény érvénybe lépése előtt eldöntöttem, hogy a lehető legkorábbi időpontban beadom a kérelmet. Nem a kilátásba helyezett kedvezmények miatt, hanem önmagam miatt.

Az érettségi bizonyítványomon, a régi személyi igazolványomban a magyar nemzethez való tartozásom fel volt tüntetve és én ezt sohasem tekintettem diszkriminatív információnak. Számomra egyfajta bizonyságtétel volt. Külön örömmel tölt el, hogy az anyaország határain kívül élő sorstársaink is ugyanolyan módon hitelesíthetik hovatartozásukat, mint mi. A napi sajtóból értesültem arról, hogy öt résztvevővel megalapították a Szövetség a Közös Célokért szervezetet, mely az ajánlás és végrehajtás adminisztratív munkáját hivatott végezni. A történelmi egyházakat az alapítók között hiába keressük, mert nincsenek ott. Református egyházunk sehol sem jelenik meg a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan. Történik ez mindannak ellenére, hogy a kitöltendő űrlapon az egyházi ajánlás lehetősége adott. Nálunk a döntéshozatallal bírók azonban úgy látták jónak, hogy a többszáz éves történelmi múlttal rendelkező, a nehéz politikai és társadalmi helyzetekben hűséggel kiálló, többszáz templommal és gyülekezettel szolgáló, hetente több tízezer embert megmozgató, korábban tönkretett és megbénított de újra éledő intézményei, iskolái, szövetségei által is munkálkodó egyházak mellőzve legyenek a Magyar Igazolvány kapcsán. Nem a többi ajánló szervezet hitelességét vonom kétségbe, azonban a méltatlan helyzeten ez mitsem változtat. Mint református egyháztag és mint egy gyülekezeti lelkész mellőzöttként érzem magam.

Magyarázatként gyengének nevezhető érvek sokszor elhangzanak. Leggyakrabban a következő: a római katolikus egyház nem lehet jelen, így szolidaritásból a többi történelmi egyház is ki kell hogy maradjon. Szerintem ennél az indoklásnál a megközelítés eleve elhibázott. Pontosan a római katolikus magyar gyülekezetek érdekében kellene megoldást találni és nem mellőzi őket. Kétlem, hogy a szlovákiai magyar közösségek érdekében az egyházdiplomáciában rejlő lehetőségek ennél a témánál ki lettek volna merítve. Nem kellene önként lemondanunk a legnagyobb történelmi egyház szolgálatáról. Másik magyarázkodó érv a református egyházat érinti: vannak szlovák reformátusok is. Erre azt tudjuk válaszolni, hogy vannak szlovák MKP tagok is, szlovák Csemadok tagok is, stb. A református egyház belügye, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeli, és semmiképpen sem kizáró ok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan.

A döntéshozatali helyzetben levő társadalmi és politikai réteg a kedvezménytörvény alkalmazásánál a történelmi egyházak mellőzése mellett döntött. Nincs reánk szükségük, ha mellőzni lehet, mellőznek. A helyzet szomorúbb, mint első pillantásra tűnik, hisz arról tanúskodik, hogy tíz évvel a rendszerváltás után a társadalmi elit egy jelentős része az egyházakra mint megtűrt, de háttérbe szorítandó közösségekre gondol. Ha szükség van a legnagyobb társadalmi hatással bíró szervezetekre, elővesznek, ha nincs, oldalra állítanak. E szerint az arogáns gondolkodásmód szerint az egyház legyen hálás, hogy néha szolgálhat, a nehéz helyzetben segítséget nyújthat és hogy a mások által fel nem vállalt munkát elvégezheti.

Az ÚJ SZÓ 2002. január 9.-én egy egész oldalt szentelt a kedvezménytörvénynek. Itt olvasható a Szövetség a Közös Célokért hivatalvezetőjének, Pogány Erzsébetnek a nyilatkozata. Az alábbiakat mondja:"Az irodák megnyitóira meghívjuk az adott régió közéleti személyiségeit, hogy bevonjuk őket a társadalmi háttérmunkába". Az együttműködési szándék dícséretes. Ha jól értelmezem, a mi szempontunkból mindez azt jelenti, hogy egyházunk püspöke meghívót kap a rimaszombati regionális iroda megnyitójára, mely egyébbként a Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium épületében kapott otthont. A meghívás célja pedig az, hogy be legyen vonva a társadalmi háttérmunkába. Ugyanígy a két másik egyházi intézményben megnyitott iroda (Királyhelmec és Léva) helyi lelkésze is meghívót kap, hogy ők is be legyenek vonva a háttérmunkába. Emellett minden református magyar gyülekezet lelkészi hivatala ajánlása által be lesz vonva a háttérmunkába. Mert ki adjon ajánlást annak a néhány tízezer vagy néhány százezer jelenkezőnek, akik nem tagjai az MKP-nek, sem a Csemadoknak, nem is cserkészek, bizonyítványuk meg rég elveszett, vagy nem is jártak magyar iskolába soha? Adja ki az egyház, de csakis háttérmunkában! Az előtér ugyanis mások számára van fenntartva. A felelősen gondolkodó egyháztagoknak a kialakult vagy nyilvánvalóvá vált helyzetet mindenképpen fel kell dolgozniuk. A valószinűsíthető utólagos kozmetikázás ellenére ki kell mondanunk, hogy hazai magyar politikum és civil szféra a kedvezménytörvény megvalósításánál baloldali gondolkodásmód alapján döntött. Ezt tudomásul kell vennünk, és nem is az a leglényegesebb kérdés, hogy ez ellen tiltakozunk-e vagy nem. A valóban fontos az lesz, hogy a történelmi egyházakhoz, a keresztyén hithez és kultúrához kötődő értelmiség az elkövetkezendő évtizedben ezt a tapasztalatot miként dolgozza fel. A rendszerváltás után az egyház kereste a kapcsolódási pontokat, az együttmunkálkodás lehetőségét és területeit még azokkal a személyekkel és szervezetekkel is, akik és amelyek -kimondva vagy kimondatlanul- a diktatúra idején az egyház ellen tevékenykedtek. A kedvezménytörvényhez kapcsolódó fejlemények felszínre hozták a lappangó kérdést: a továbbiakban meddig és milyen kompromisszumok árán vállaljuk fel ezt a gyakorlatot?

Géresi Róbert

Abaújszina-Sena 210

További cikkek:
2018. november 12., hétfő,
Jónás , Renátó napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 8926
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42737192

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat