belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Dinnyés József

Psalterium Ungaricum

Százötven Dávid zsoltár Szenci Molnár Albert fordításában Dinnyés József daltulajdonos és közvitéz morgolódása és dallamos nyavalygása a zsoltárok megrontói, szabdalói miatt, mert mind magyar anyanyelvű népe, mind a Dávid zsoltárait ép szövege és a dallamának épsége és egészsége érdekében énekelné a keresztyén hallgatóság épülésére, Isten nevében.


A gondolat versformává fejlődött és évezredek tapasztalatait közvetítette, mindemellett a költői nyelv metaforáival segítette a cselekvő embert. Tanítva irányít a jobb élet felé. Szellemi és fizikai önvédelemre serkent.
A magyar nép énekvilágától nem idegen a bensőséges hang. Az Ószövetség kinyilatkoztatásainak tanításai, az Evangélium szeretetparancsolata, a Rómából hozott latin nyelvű liturgia mellett a nép megtartotta anyanyelvű énekét is. Tartalmuk fohásszá emelkedett, védelmet adott templomon kívül, templom nélkül is. A magyar zsoltáros vers költészetünk legtisztább formanyelve közül való.
A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárokat szeretném Isten dicsőségére elénekelni. A gyermekkorrom Énekeskönyvéből (1948-ban adták ki, mikor én is születtem) sajnos 363 versszak hiányzik (belőlem is hiányzott, míg a Tótfalusi Kis Miklós által 1686-ban Amszterdamban nyomtatott énekeskönyv hasonmás kiadását 1985-ben meg nem vásároltam). Ezt vette át az új énekeskönyv, hiányaival együtt, amit még szaporított is. A régebbi énekeskönyvekben még jelölték a hiányzó versszakokat, az új énekeskönyvből a jelölés is hiányzik. A Károli fordítás Igéinek versátiratát így nem tudja elénekelni a hívő ember. Megcsonkított énekekkel kell dicsérni az Urat? Manapság minden kimondott szóra, gondolatra, segítő Igére nagyobb szükség van, mint valaha az idők folyamán.
Miért kell rövidített zsoltáréneket énekelni? A rövidítéssel elmarad azoknak a szavaknak, kifejezéseknek a megismerése, majd mind többszöri ismétlése, ami alapján szókincsünk gazdagodik. Különösen, ha azokat az igehelyeket, verssorokat vesszük alapul, ami miatt énekeljük a zsoltárt.
Példának említhetem a XLI. zsoltárt. Megdöbbentő, hogy a betegség miatt szenvedő zsoltáros fohászát és a gyógyulás miatt érzett örömét megismerhetjük, de húzások miatt betegségét nem. Az ének ajánlásába írt szöveg, hogy hűtlen barátok miatt kell énekelnünk a zsoltárt, még kevés. Károli Gáspártól és Szenci Molnártól s másoktól is megtudhatjuk, hogy a hűtlenség, álnokság, pletykálkodás vádjaitól szenved a zsoltáros. Ezek a legsúlyosabb betegség tüneteit váltják ki. Ma már divatosan erre a kórra, a pszihológusok uralma óta, csak annyit mondanak: korunk betegsége. A pszihoszomatikus betegségek korát éljük? Szent Dávid zsoltárából tudhatjuk, hogy a lelki bántások miatt ezek a tünetek és betegségeik egyidősek a gonosszal. Istentiszteleten való gyülekezeti éneklés kívánalmai szerint a rövidítést minden lelkésznek maga feladata intézni a kántorokkal. Erről nem is szeretnék beszélni. Eszembe sem jut megkérdőjelezni munkájukat. De az Úrhoz énekben szólni akaróknak terhet jelent hiányos szöveggel elénekelni az Igét. Félrevezető az énekszöveget úgy értelmezni, hogy lényegéből hiányzik néhány gondolat.
Szép könyörgés Isten oltalmáért a XXXV. zsoltár. Ez legyen a szövegek kurtításáról, rövidítéséről a másik példa. Az latrot jónak szabad átkoznia írta Bogáti Fazakas Miklós a XXXV. zsoltárfordítása elé. Könyörgése Dávidnak a megszabadításért szöveggel jegyzi Szenci ugyanezt az éneket. Könyörgés rosszakaratú ellenségektől való szabadulásért írja Károli Gáspár a zsoltár elé, amit az izraeliták röviden Könyörgés Isten oltalmáért címmel jegyeznek. Énekeskönyveinkből ebben az évszázadban kihagyták azokat a szakaszokat amiért egyáltalán megírta a zsoltárt Dávid király. Kihagyták azokat a szakaszokat, amelyekből megtudhatjuk, hogy kikkel pereljen az Úr, kikkel harcoljon érdekemben, érdekünkben.
Az oltalom jó, az engedély is jó, hogy a latrokat nevükön nevezhetem a Zsoltárok könyvének XXXV. zsoltárának 7-13. verseiben és a 20-28. versekben is, de ezeket a szavakat, jelzőket, az ellenem cselekvő gazságokat miért nem énekelhetem el az Úrhoz magányomban, baráti körömben, hitbéli testvéreim társaságában és gyülekezetemben a ma és az elmúlt évszázadban megvásárolható énekeskönyvekből? Talán mert akikről szól a szent szöveg megsértődnének, fegyverre kelnének? Megbo-csáj-tást hirdető keresztyénségünk nem nevezheti meg a bűnöst, a latrot? Ezért maradt ki? Hiszen csak hátravettetni kívánja őket a zsoltáros, és hogy piruljanak, legyenek porrá a szélben, sötét és csuszamlós legyen az útjuk és a nekem vetett hálójuk fogja meg őket. Népem ellen koholt vádakat mondanak, a békességről nem beszélnek. Milyen toll húzta ki azokat a sorokat, melyekben a zsoltárénekes kéri az Urat, hogy ébredjen megmentő ítéletre ügyében? Az XXXV. zsoltár nemzeti zsoltáraink között meghatározó és talán nem véletlen, hogy három szakaszra rövidült az 1921-es év kiadásában?
Az évszázadok során a kotta elé írt utasításokat is elfelejtették továbbadni a kántorok az utódoknak. Ezért helyi-zenei légkörben kell énekelni a zsoltárokat és dicséreteket, mert elvesztették lendületüket. Izraelita kántorok az ótestamentumi hangulatra még emlékeznek és továbbadják a zsoltárok ritmusát, lendületét. Némelyik táncot kíván, másik a tenger hullámzását utánozza. Ezek az ízek és színek, hangulatok a szövegben olvashatóak Szenci Molnár jóvoltából, de a dallamhoz tartozó zenei utalások hová lettek?
Rövidítenek az énekesek, főleg a világi előadóművészek, mert régiesnek találják a zsoltárokat. Idegenkednek a magyar művészek a népi-reneszánsz dallamoktól ebben az amerikanizált, zenei ízlés-ficamú világban. Az idősebbek operettes bécsi dallamvilága sem kegyes a zsoltárokhoz. A zene-szöveg kapcsolatát sem tartják énekelhetőnek a XX. század műveltségével megáldott művészek. Természetesen a tartalom rovására csonkol mindenki. Elfelejtik, hogy az Igét énekelik-énekelhetnék a Dávid zsoltáraiból a Károli fordítása alapján, a Szenci által megírt versekkel.
Miért történik mindez? A történelmi mélységekben kígyózó politika az oka a zsoltárok romlásának? Talán az örökséget nem tudjuk kellő tisztelettel kezelni, vagy nem értjük, hogy a régi magyarok miként gondolkodtak múltról, jelenről és jövőről?
A hiba nem a régi szerzeményekben van, csak éppen a felidézett mű előadói és népszerűsítői nem tudják elképzelni mai módszereikkel a korabeli ritmusképeket és az éneklő stílust és a hangszerkezelést. A két idő hangszerei, énekstílusa és legfőképp a hitnek mélysége és magassága különbözik.
A zsoltárok előadói, mert épp az előadás gyönyörűségével vannak elfoglalva, kurtítanak, hogy gördülékenyebbnek tűnjék a mű, mellyel foglalkoznak. Nagy hibát követnek el, mert elég lenne, ha a mű foglalkozna velük, mert akkor a mű lenne hallható.
Az Ige hosszú utat tett meg, tesz meg, míg szívébe zárja a hallgató s amíg az ő ajkáról is felzeng a szó.

További cikkek:
2018. november 15., csütörtök,
Albert , Lipót napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 3108
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42765916

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat