belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

Pál levele a filippiekhez - 5. Nem a maga hasznát keresi...

Újszövetség - Filippi 2:19-30

REMÉLEM AZ ÚR JÉZUSBAN, HOGY TIMÓTEUST HAMAR ELKÜLDHETEM HOZZÁTOK, HOGY MEGTUDJAM MINT VAGYTOK, ÉS MEGVIDULJAK A RÓLATOK VETT JÓ HÍREKEN. NINCS SENKI HOZZÁ HASONLÓ, AKI ÚGY SZÍVÉN VISELNÉ SORSOTOKAT, MINT Ő. MERT MINDENKI A MAGA HASZNÁT KERESI, NEM A KRISZTUS JÉZUSÉT. AZ Ő KIPRÓBÁLT VOLTÁT PEDIG ISMERITEK , HOGY MINT ATYJÁVAL A GYERMEK , ÚGY SZOLGÁLT VELEM AZ EVANGÉLIUM ÜGYÉBEN. REMÉLEM TEHÁT, HOGY ŐT AZONNAL ELKÜLDHETEM, MIHELYT MEGLÁTOM, MI TÖRTÉNIK VELEM. BÍZOM PEDIG AZ ÚRBAN, HOGY MAGAM IS CSAKHAMAR EL FOGOK MENNI HOZZÁTOK. DE SZÜKSÉGESNEK TARTOTTAM, HOGY EPAFRODITUSZ ATYÁNKFIÁT, MUNKATÁRSAMAT ÉS BAJTÁRSAMAT, NEKTEK PEDIG KÖVETETEKET, HOGY SZÜKSÉGEMBEN SZOLGÁLATOMRA LEGYEN: HAZAKÜLDJEM HOZZÁTOK, MIVEL VÁGYVA VÁGYÓDOTT MINDNYÁJATOK UTÁN, ÉS NYUGTALANKODOTT AMIATT, HOGY ÉRTESÜLTETEK BETEGSÉGÉRŐL. MERT BIZONY BETEG VOLT, HALÁLHOZ KÖZEL; DE ISTEN KÖNYÖRÜLT RAJTA, NEMCSAK RAJTA PEDIG, HANEM RAJTAM IS, HOGY SZOMORÚSÁGOMRA NE SZOMORÚSÁG KÖVETKEZZÉK. EZÉRT HAMARÁBB KÜLDTEM HAZA, HOGY VISZONTLÁSSÁTOK, S ISMÉT ÖRÜLJETEK, S NEKEM IS KISEBB LEGYEN A SZOMORÚSÁGOM. FOGADJÁTOK TEHÁT AZ ÚRBAN TELJES ÖRÖMMEL, ÉS AZ ILYENEKET MEGBECSÜLJÉTEK. MERT KRISZTUS ÜGYÉÉRT JUTOTT MAJDNEM HALÁLRA, MIKOR KOCKÁZTATTA ÉLETÉT, HOGY KIPÓTOLJA A SZOLGÁLATBAN AZT, AMIT TI IRÁNTAM NEM TUDTATOK TELJESÍTENI.

                                                                                                                       

Ez az esztendő egy ígérettel kezdődött, valami készül, Isten készíti, nem nekünk kell kitalálni, új készül, látni fogom kibontakozni. Mit látok most, pár hónappal később? Módosították a nyugdíjtörvényt, s egyértelmű lett ez év végéig érdemes nyugdíjba menni, mert rosszabb feltételek lesznek a következő évtől. Így felkerestem az illetékes hivatalt, kideríteni, megvan-e a szükséges éveim száma. Megkaptam az értesítést, hogy igen, és e szerint kezdtem intézni dolgaimat. Decemberben nyugdíjba megyek...Kész lettem rá, hadd kezdődjön a valami más. És mégse így lesz. Pár hete született az önkormányzati döntés, jött az utasítás, július 1-től le kell építeni a kultúra területén dolgozók létszámát. Még előbbre jött. Mi változik, mi lesz másképp? Még nem tudom. Nem én döntöttem, történik velem, ami történik, s azt is tudom, nem az emberek, ők eszközök. Isten készít újat, mást... Kész vagyok Rá? Mire vagyok kész?

REMÉLEM AZ ÚR JÉZUSBAN, HOGY TIMÓTEUST HAMAR ELKÜLDHETEM HOZZÁTOK, HOGY MEGTUDJAM MINT VAGYTOK,S MEGVIDULJAK A RÓLATOK VETT JÓ HÍREKEN.

Pál apostol élete megváltozott akkor, mikor damaszkuszi útján találkozott Jézussal. Addig oda ment, ahova akart, azután oda ment hova Isten küldte. Szabad volt rá. Odamenni, ahol sosem járt, érte menni, odamenni, ahol élete szüntelen veszélybe került... Ha ő akkor nem lett volna rá szabad?! Küldhetősége, szabadsága, útra-készsége által terjed az Evangélium Európában. Szívének készségét áldja meg Isten Lelke azzal, amivel... Teljesülhet Isten szeretete és kegyelme által életének rendeltetése.

És rábízatnak emberek, sokan, sokféleképp felelnek bizonyságtételére. Timóteus is azok közé tartozik, akivel első térítő útja során találkozott. Pál második útja során hívja, csatlakozik is hozzá, elkíséri, s hűségesen vele van mindenben. Felelős, szívbéli összetartozásuk sokféleképpen említtetik az Apostolok cselekedeteiben, és a Pál apostol által írt levelekben.
Mire kell Pálnak most készen lenni? El kell engedni maga mellől kedves emberét. Másokért.
Sőt, neki kell elküldeni. Nem Timóteus döntött így, és nem is a Filippibeliek. Maga ellen kell Pálnak dönteni, neki, akit emberek tartanak fogva, börtönbe zárták. Ám kiderül, ki is mondja, és érezzük i, hogy igaz, nem az ő foglyuk, hanem Krisztusé ... És nem csupán mondja, éli...

Miféle fa az, mely gyökereivel beágyazódott a földbe, de nem hajt levelet? Élettelen? És mi lesz azzal a fával, melynek gyökere nem ásódik, ágyazódik, kapaszkodik a földbe. Elszárad.
Miben gyökerezik kereszténységünk? Tanítások, szokások, neveltetés... csupán a felszín? Készülhet hely, épülhet út bennünk Isten és emberek felé, vagy csak tudjuk az utat?

"Különös, hogy a krízis és a megoldás legtöbbször mennyire egybeesik, milyen szoros drámai kapcsolatot tart egymással. A kór és a gyógyítás szavai szinte azonosak. Magányosak lettünk - mert nem tudunk magányosak lenni. Mit jelent ez? Hogy az ember, ki a külsőségeket, a kinti ingereket hajszolta, eltompult, elvesztette belső fogékonyságát, hallását a csendre, képességét az elmélyülésre. Elfelejtett befelé fordulni. S ezzel egyidejűleg vesztette el másik képességét is, nyitottságát a világra, a többi ember felé. A magányos ember fordítottja a szent: tökéletes befele fordultságával az Isten, és tökéletes nyitottságával az emberek felé. Rajta keresztül a Szentlélek szabadon fújdogál... Az Istennel élő ember épp ezért egyedül formailag válhat magányossá. S ez nem számít.. Az imádkozó embernek is a magányos fa lehetne a jelképe, ahogy gyökereivel a földben áll, s levelével kibelélegzi a világot... Miből kell a keresztényeknek vizsgát tenni? Magányból. Abból, hogy magányában hogy tud minél mélyebb, minél élőbb és állandóbb kapcsolatot teremteni Istennel... A magány Istene a nyitott szívek jutalma..."
Pilinszky János - Szög és olaj - Magány. Magányosan. Egyedül.

Timóteus azért van Pál mellett, mert elkötelezett a szíve, hívta Pál, s ugyanakkor küldte őt mellé Isten. Mitől lesz kész arra, hogy elhagyja? Hogy megértse azt, hogy új feladat, más megbízás következik? Ráadásul, akikhez küldetik, azok Pált várják, nem őt.

Le tudunk-e mondani arról a jóról, ami már hozzátartozik keresztény életünkhöz? Tudunk-e az általunk becsült, példaadó emberek közelsége, megerősítése, segítsége nélkül élni? Készek vagyunk-e arra, hogy nélkülük kezdjünk újat Isten szavára. Amit nekünk lehetőségként készít? Készek vagyunk hallani az ilyen küldést? Mire vagyunk készek?

NINCS SENKI HOZZÁ HASONLÓ, AKI ÚGY SZÍVÉN VISELNÉ SORSOTOKAT, MINT Ő. MERT MINDENKI A MAGA HASZNÁT KERESI, NEM A KRISZTUS JÉZUSÉT. AZ Ő KIPRÓBÁLT VOLTÁT PEDIG ISMERITEK, HOGY MINT ATYJÁVAL A GYERMEK, ÚGY SZOLGÁLT VELEM AZ EVANGÉLIUM ÜGYÉBEN.

Hogyan ajánlja Pál Timóteust a Filippibelieknek? NINCS SENKI HOZZÁ HASONLÓ... Miben nincs hozzá hasonló? Nem a MAGA HASZNÁT KERESI... hanem a JÉZUS KRISZTUSÉT...

Miféle HASZON, lehetőség, szerzemény... reményében éljük, küzdjük végig az életünket?
MI is csak a magunk hasznáért élünk? Netán tudunk a másik hasznáért is élni, ha az nincs ellentétben magunkért való törekvéseinkkel? De vajon szoktunk szembefordulni saját érdekeinkkel? Tudunk lemondani arról, amit magunknak remélünk, ami a miénk, vagy a miénk lehetne? Hogy fordulunk mások felé? Üres szólamokkal, könyöradománnyal, elvárásokkal?

Ma érkezett egy email körlevél-üzenetféle egy ismerősömtől. Küld nekem, - így írja, mert én egy különleges ember vagyok, - tíz szál rózsát, tíz kívánságot. Gyönyörűbbnél, gyönyörűbb rózsák jelennek meg, mellé odaírva, melyik kívánság mit jelent: barátság, szeretet, anyagi jólét, boldogság, siker, tudás, szépség, család, becsület, hosszú boldog élet...Azzal záródik a képsor, hogy ha két ismerősnek továbbküldöm, egy éven belül teljesednek a kívánságok, ha ötnek küldöm tovább, akkor pár hónap múlva, ha tizenötnek, akkor már holnap teljesedik !
Mi ez? A szeretet látványos látszata, a nesze semmi, fogd meg jól - csúfsága... Mert azt kívánja nekem, amire az ember vágyik, ám amit kíván, arra nézve nincs semmiféle fedezete, nincs módja teljesíteni. KÉP-mutatás. Teljesítést ígér, sőt időhöz köti, hogy amit közben ő akar elérni, gyorsan teljesüljön. küldd, küldd, küldd, - mert maga a küldő rendszer jól jár...
Timóteus nem ilyen ember, nem is ő, Pál mondja róla, hogy NEM NÉZI A MAGA HASZNÁT, HANEM CSAK KRISZTUSÉT, ezért lesz követévé, mert kész önmagát adni, nem csupán szolgatársáért, hanem készen áll életét Krisztus kezébe visszaadni, hogy adja másokért...

REMÉLEM TEHÁT, HOGY ŐT AZONNAL ELKÜLDHETEM, MIHELYT MEGLÁTOM, MI TÖRTÉNIK VELEM. BÍZOM PEDIG AZ ÚRBAN, HOGY MAGAM IS CSAKHAMAR EL FOGOK MENNI HOZZÁTOK.

Miből derül ki Pál készsége? Már nem csak tud, REMÉLI is azt, amit meg kell tenni. Itt a titok. Itt a fegyver önzésünkkel, szerzés és birtoklásvágyunkkal szemben. Elengedni, ami miénk, és abbeli hitünket lépni, hogy az másoké lehessen. Isten ezt a pillanatot áldja meg...


TÚRMEZEI ERZSÉBET
                MINT A HARMAT

Harmatélet drága titkát
elindultam megkeresni
pirkadásán hajnaloknak.
Csillogtak a tiszta cseppek:
üdítjük a legkisebbet,
tükrözzük a legnagyobbat.

Ó, e tikkadt, bús világon
boldog, aki mint a harmat,
úgy szolgálhat, úgy ragyoghat.
Isten áldott, égi cseppje:
üdíti a legkisebbet,
tükrözi a legnagyobbat.


Mire nézve van még reménye, bizalma Pálnak? Hogy talán még ő is elmehet hozzájuk. Mert szereti őket, mert jó lenne találkozni, jó lenne együtt Isten elé állni... Vágyna rá, öröme telne benne, de elébe helyezi Isten rendelését, akaratát...

DE SZÜKSÉGESNEK TARTOTTAM, HOGY EPAFRODITUSZ ATYÁNKFIÁT, MUNKATÁRSAMAT ÉS BAJTÁRSAMAT, NEKTEK PEDIG KÖVETETEKET, HOGY SZÜKSÉGEMBEN SZOLGÁLATOMRA LEGYEN: HAZAKÜLDJEM HOZZÁTOK, MIVEL VÁGYVA VÁGYÓDOTT MINDNYÁJATOK UTÁN,

Ki ez az EPAFRODITUSZ? A Filippibeliek követeként érkezett Pálhoz, vele üzentek, vele küldték ajándékaikat, szeretetük jeleit. Aki közben Pál MUNKATÁRSA, BAJTÁRSA lett, de
Ő kész elengedni maga mellől. Igen, Pál sem csak a maga hasznát nézi, mert látja, hogy Epafroditusz vágyódik haza Filippibe, látja, hogy maradna is, menne is, nem sértődik meg, hanem megérti, s amit ő nem tehet, azt engedi neki tenni, kész hazaküldeni övéihez... És Epafrodítusznak szabad arra készülni, amire régóta vágyik. Megpróbálódott hite, odaadása,
Bajtársi mivolta... Így mehet vissza, Istennel, csodáival tele szívvel az övéihez.

ÉS NYUGTALANKODOTT AMIATT, HOGY ÉRTESÜLTETEK BETEGSÉGÉRŐL. MERT BIZONY BETEG VOLT, HALÁLHOZ KÖZEL; DE ISTEN KÖNYÖRÜLT RAJTA, NEMCSAK RAJTA PEDIG, HANEM RAJTAM IS, HOGY SZOMORÚSÁGOMRA NE SZOMORÚSÁG KÖVETKEZZÉK. EZÉRT HAMARÁBB KÜLDTEM HAZA, HOGY VISZONTLÁSSÁTOK, S ISMÉT ÖRÜLJETEK, S NEKEM IS KISEBB LEGYEN A SZOMORÚSÁGOM.

És szabad észrevenni, mi van a sorok mögött. Hogyan lépi megint a készséget. Arról beszél, mit tett, mit mutatott meg szeretetéből Isten. Isten bennünk jelenlévő országának nyomait keresi, hogy csodáira emlékezve erőt merítsen, és hálás szíve élni, éltetni tudjon. Isteni csodaként élhették meg nemrég, Epafrodítosz halálos betegsége után, a felépülést, a gyógyulást...

Olyan megkapóan fogalmazza meg Pál Isten irgalmas szeretetét. Szabad tudnunk, hogy látja esendő ember voltunkat és úgy KÖNYÖRÜL...segít élni: NEMCSAK RAJTA PEDIG, HANEM RAJTAM IS, HOGY SZOMORÚSÁGOMRA NE SZOMORÚSÁG KÖVETKEZZÉK...

FOGADJÁTOK TEHÁT AZ ÚRBAN TELJES ÖRÖMMEL, ÉS AZ ILYENEKET MEGBECSÜLJÉTEK, MERT KRISZTUS ÜGYÉÉRT JUTOTT MAJDNEM HALÁLRA, MIKOR KOCKÁZ TATTA ÉLETÉT, HOGY KIPÓTOLJA A SZOLGÁLATBAN AZT, AMIT TI IRÁNTAM NEM TUDTATOK TELJESÍTENI.
És mire kell készülni a Filippibelieknek? Hogy mondta Jézus a kereszten? HOGY KIPÓTOLJA A SZOLGÁLATBAN AZT, AMIT TI IRÁNTAM NEM TUDTATOK TELJESÍTENI. Ímé ez a te fiad... ímé ez a te anyád... (János 19:26-27) Kit bízhat ránk a Mester maga helyett? Pál ebben is követi Krisztus példáját, elengedi szerettei kezét, és egymás szeretetére bízza őket.


MYRA B. WELCH:
                A MESTER ÉRINTÉSE

Ütött-kopott volt, s az árverező
Úgy hitte, fáradni kár.
Mégis kezébe vette a vén hegedűt,
S mosolyogva mutatta fel.
- Hölgyeim és uraim, figyelmet kérek!
Lássuk, a licitálást ki kezdi?
Egy dollár, ott hátul, kettő, igen!
Csak kettő? Ki ad hármat?
Három dollár először, és másodszor is...
Már koppant volna a kalapács, de mégsem,
A terem végéből ősz hajú férfi
Lépett közelebb, s felemelte a vonót;
Letörölte a port az ódon hangszerről,
Felhangolta a megereszkedett húrokat.
Tiszta és édes dallam kelt szárnyra,
Akár egy égi angyal éneke.
Elhallgatott a muzsika, s az árverező
Furcsán fojtott hangon szólt:
- Ki ad többet a régi hegedűért?
Felmutatta a hangszert és a vonót.
- Ezer dollár, ki ad érte kettőt?
Kétezer dollár! Ki ad hármat?
Háromezer először, háromezer másodszor,
Háromezer harmadszor!
Tapsolt a terem, de valaki bekiabált:
- Nem értem, mitől ez a hirtelen
Értéknövekedés? Nem váratott magára a válasz:
- A mester érintésétől.
Sok emberélet, akár a lehangolt húr,
Ütött-kopott, vétkektől szennyes,
Megkaphatja bárki olcsón,
Bizony, mint az avítt hegedűt.
Egy tál lencse, pohár bor,
Perdül a kocka - és sodródik tovább.
Az ára szinte semmi, s kis híján
Koppan már a kalapács.
Ám jő a mester, s a tudatlan tömeg
Nem érti, mitől a hirtelen változás,
Ami a lélek értékét megezerszerezi.
Pedig egyszerű: a mester érintésétől.


Megérintett minket a Mester? Kész a mi szívünk mások felé nyílni? Nem egy az utunk, nem ugyanarra kell készülni, de szívünknek ki kell nyílni, hogy érinthessen, s késszé legyünk azt tenni, amit számunkra útként, lehetőségként ajándékoz: Pál apostol kész másokat elengedve egészen magára maradni, mert Krisztus jelenléte mindennél többet ér számára... Timóteus készül elszakadni tőle, és egyedül indulni oda, ahova küldi... Epafrodítusz visszatér, teheti amire vágyva vágyik, és a Filippibeliek készülhetnek fogadni őt, Pál helyett, örömükbe, szeretetükbe ölelni...

2019. április 19., péntek,
Emma napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6072
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44166117

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat