belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

Dániel könyve - 10. Úgy látta jónak

Ószövetség – Dániel könyve 6:1-16.

A MÉD DÁRIUS PEDIG ELFOGLALTA AZ ORSZÁGOT HATVANKÉT ESZTENDŐS KORÁBAN. DÁRIUS ÚGY LÁTTA JÓNAK, HOGY ORSZÁGA VEZETÉSÉRE SZÁZHÚSZ KORMÁNYZÓT NEVEZZEN KI. AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN VOLTAK ILYENEK. EZEK FÖLÉ PEDIG HÁROM FŐKORMÁNYZÓT RENDELT, KÖZÜLÜK AZ EGYIK DÁNIEL VOLT. A KORMÁNYZÓK NEKIK ADTAK SZÁMOT, HOGY A KIRÁLYT SEMMI KÁR NE ÉRJE.

Dárius, mint minden uralkodó biztosítani akarja hatalmát. Ennek érdekében választ százhúsz kormányzót, azok fölé jelöl ki hármat, akik a többit ellenőrzik…Jónak látja így kezében tartani birodalmát. Nyilván olyanokat nevezett ki, akikről úgy tájékoztatták, hogy érdemesek erre, és úgy gondolja, készek őt szolgálni. Az is valószínű, hogy azt a hármat, akiket a százhúsz fölé rendelt, olyannak tartja, akikben bízhat. Jónak, alkalmasnak, megfelelőnek gondolja mind a hármukat. Bizonyára hallott Dánielről, bátorságáról, ki közvetlen az ő érkezése előtt olvasta és közvetítette a falra írt üzenetet, Isten ítéletét… Tudhatta, ha mond valamit arról, amit lát, az igazat mondja. De vajon mit gondolt erről a másik kettőről? Miért találta jónak kinevezni őket, és mi miatt tetszettek neki? És vajon mit gondolt róluk az Isten szerint is látó Dániel…

Amikor nyugdíjba mentem, hárman búcsúztunk el a könyvtártól. Mind a hárman emlékérmet, értékes ajándéktárgyat, köszöntő csokrot, és együtt, egyszerre elhangzó elismerő szavakat kaptunk. Megvallom, nem tudtam ezt az elismerést magamra venni. Az egyik búcsúzó kolléga, nem értett ahhoz, ami a dolga volt, keveset foglalkozott könyvtári feladataival, a másik, ott lógott, ahol tudott, épp csak annyit dolgozott, amennyit muszáj volt. Miért nem tett különbséget a minket búcsúztató főnök? Kettőjük közül az egyik politikai nyomást gyakorolt munkájára, a másik igencsak pletykás volt…Tőlem nem kellett félni. A szívem hajtott többet tenni...

Vajon mi szerint, s milyen szempontok alapján gondoljuk választásunkat, s az embereket jónak, avagy megfelelőnek? Mi tetszik nekünk? Lehet valamiről azt gondolnunk, hogy jó, és ugyanakkor megtapasztalni, hogy mások elvetik, rossznak tartják? Avagy ugyanez fordítva. Számít, kiért, miért, ki felől, mi felől gondolunk valamit jónak, avagy rossznak?

Itt van például az influenza elleni védőoltás. Van aki esküszik rá, hogy kell, hogy szükséges, ám van aki óva int, ez az egész gyógyszer-kereskedői fogás, el kell adni amit termeltek. Más azt mondja, nem is az influenza a veszélyes, hanem valami egészen más járvány indult, és pusztít, amiről azért hallgatnak, hogy ezt a sok oltóanyagot el tudják adni…Mi akadályozza, hogy jól látásunk? A különböző hatalmi érdekek, és a mérhetetlen szerzésvágy miatti hazugságok. Melyek között jelen lehet az igazság is…

EZ A DÁNIEL KIEMELKEDETT A FŐKORMÁNYZÓK ÉS A KORMÁNYZÓK KÖZÜL, MIVEL RENDKÍVÜLI LÉLEK VOLT BENNE; EZÉRT A KIRÁLY ŐT AKARTA AZ EGÉSZ ORSZÁG ÉLÉRE ÁLLÍTANI.A FŐKORMÁNYZÓK ÉS A KORMÁNYZÓK IGYEKEZTEK ÜRÜGYET TALÁLNI DÁNIEL BEVÁDOLÁSÁRA AZ ORSZÁG ÜGYEINEK AZ INTÉZÉSÉBEN, DE SEMMIFÉLE ÜRÜGYET VAGY HIBÁT NEM TUDTAK TALÁLNI, MERT MEGBÍZHATÓ VOLT; SEM HANYAGSÁGOT, SEM HIBÁT NEM LEHETETT TALÁLNI NÁLA.

A király olyan nagyra tartja, annyira becsüli Dánielt, hogy országa élére akarja kinevezni. Mit tud a király Dánielről? Pontosan azt, amit a kormányzók. Mégis, amit a király saját maga és országa szempontjából jónak gondol, s készül elrendelni, azt a többi kormányzó egyáltalán nem akarja, sőt rossznak gondolja, ürügyet keres arra, hogy valami módon megakadályozza.
Mi a bajuk Dániellel? Hogy megbízhatóbb, tisztességesebb, felelősségteljesebb… mint ők!
Mit tehetnek azért, hogy a király ne Dánielt válassza? Mivel próbálkoznak? Hogyan lehetne hibát, vádat, ürügyet találni? Mi kényszeríti őket erre? Saját meg nem felelésük és hatalmi érdekeik. Ha ez a megbízható, becsületes Dániel fölébük rendelődik, kiderülhet, mifélék ők…

AKKOR EZEK AZ EMBEREK AZT MONDTÁK: NEM TALÁLUNK SEMMIFÉLE ÜRÜGYET, HOGY BEVÁDOLHASSUK EZT A DÁNIELT, HACSAK ISTENÉNEK A TÖRVÉNYÉVEL KAPCSOLATBAN NEM TALÁLUNK ELLENE VALAMIT.

Mi az ürügy? Mondvacsinált probléma… Kellő alap nélküli, valamiért elfogadható, tetszetős állítás, általa elérendő célok, meg nem nevezett, ki nem mondott, elrejtett érdekek szerint. Mikor van rá szükség? Mikor a tényeket, a valóságot valamiképp ellensúlyozni, hamisítani kell… Az ürügyeket azok keresik és találják, akik nem merik nyíltan elvállalni amit akarnak, avagy nem tudnának az igazság jelenlétében, világosságában kendőzetlenül megállni…

Mi volt az ÜRÜGY, mit találtak, mit használnak arra, hogy vád és ítélet legyen belőle? Dániel Isten iránti elkötelezettsége, hűsége. Bűn, ha valaki hűséges? Nem. Csak akkor lehet valakit emiatt, illetve ezzel megvádolni, ha ennek becsülendő értékét feje tetejére állítják valamire nézve, ha szembeállítják az Isten iránti hűséget másféle elvárással…

A valódi hűség ma már olyan ritka, mint a fehér holló. Az emberek nem csupán párjaikat váltják, ha ösztöneik, kívánságaik úgy diktálják, hanem minden egyebet: országot, népet, állást, foglalkozást, közösséget, vallást, s ki tudná felsorolni mi mindent.

Mi a hűség? Nem múló ragaszkodás, cserben nem hagyás, kiolthatatlan hit, bizalom a kihez-mihez tartozásban, hovatartozásban. A hűség Isteni ajándék. A lélek gyümölcsei közül való: „Szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Galata 5:22.) Önmagában is jó hűségesnek lenni, hűségeseket találni, rájuk támaszkodni?

„… Fantasztikus megajándékozottság, hogy nem én választottam, hogy az un. jó oldalon álljak… számomra bizony érthetetlen, hogy ha valaki ’56 megrendítő pillanata okán került börtönbe, vagy… hátratételt szenvedett, az miért gyűlöletben oldja fel ezt a kivételes megajándékozottságot. Ugyanis, ha jó oldalon állt, nincs oka gyűlöletre. Elsőként a megajándékozottságot kell észrevennünk életünk alakulásában. Hogy az ember jó oldalon áll a történelem felfokozott szituációiban, az bizony nem természetes… S ha valaki egyetlen pillanatig természetesnek fogja fel, hogy ő a jó oldalon állt, akkor nem biztos, hogy érti ennek az égi „véletlenszerűségét”. Persze tudom, hogy ez nehéz kérdés, mert mindenki felnő egyszer, karriert akar magának, amit, ha elvesznek tőle, nincs mód arra, hogy az általa vágyva vágyott élet-pályát befussa. Viszont egy ember életében vannak belső karrier-történetek is…”
Visky András – Mint aki látja a hangot

Dánielre nézve azért születhet tervük, azért lehet tervet kovácsolni, mert Dániel hűséges. Vissza lehet élni a hűségével. Attól sem változik. Kiszámíthatóan hűségesen cselekszik. Igazodni lehet hozzá. Hozzá igazítható, amit kitervelnek. Biztosak lehetnek a tervükben…
Csak a Mindenekfelett valóval nem számoltak. A lelki karrierrel…ahogy mi sem szoktunk, pedig: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja.” Jak.4:6.

Pár éve szembefordultak velem, hátba támadtak saját gyülekezetemben, épp azok, akikért elkötelezett szívvel munkálkodtam. Először nagyon fájt, de felelős voltam, ezért lenyeltem a bántást, s folytattam munkálkodásomat. Egészen addig, míg rá nem ébredtem, mindegy mit élek, mit lépek, mit bánok meg, útjukban vagyok, féltékenységük, irigységük mozgatja őket, a szerepem kell nekik…Ezért, amikor Isten megengedte nekem, én magam engedtem át nekik a teret, s a szerepemet. Ők később, keresztyén körről lévén szó,kényszert éreztek, magukat igazolni. Persze, úgy mondták el, hogy mellettük szóljon. Hogy én jelentettem ki, nem tudok együttműködni velük. Így volt? Igen is, nem is. Azoknak, akik hátba támadtak, akikkel addig együtt munkálkodtam, valóban ezt mondtam, épp csak egyetlen szócskát hagytak el akkori keservesen tiltakozó mondatomból: így nem tudok együttműködni velük… és azt is elfeledték megemlíteni, hogy ezután a mondat után, még egy teljes éven át, Istenre bízva ügyemet, ott maradtam, és szolgáltam közöttük… Tudnunk kell, mennyire jellemző, hogy az ürügy, avagy önigazoló szó mögött, ha elrejtőzik is, ott van az igazi ok. Ami rabul ejt, vakká tesz, diktál…

AKKOR EZEK A FŐKORMÁNYZÓK ÉS KORMÁNYZÓK A KIRÁLYHOZ SIETTEK, ÉS EZT MONDTÁK NEKI: DÁRIUS KIRÁLY, ÖRÖKKÉ ÉLJ! AZT TANÁCSOLJÁK AZ ORSZÁG FŐKORMÁNYZÓI, AZ ELÖLJÁRÓK, A KORMÁNYZÓK, AZ UDVARI EMBEREK ÉS A HELYTARTÓK, HOGY HOZZON A KIRÁLY VÉGZÉST, ÉS ADJON KI SZIGORÚ RENDELETET: AKI HARMINC NAPON BELÜL BÁRMIÉRT KÖNYÖRÖG, AKÁR ISTENHEZ, AKÁR EMBERHEZ RAJTAD KÍVÜL, Ó KIRÁLY, AZT DOBJÁK AZ OROSZLÁNOK VERMÉBE! MOST AZÉRT ADD KI, Ó KIRÁLY, EZT A RENDELETET, ÉS ÍRD ALÁ EZT AZ IRATOT, HOGY A MÉDEK ÉS A PERZSÁK MEGMÁSÍTHATATLAN TÖRVÉNYE SZERINT VISSZAVONHATATLAN LEGYEN! ENNEK MEGFELELŐEN DÁRIUS KIRÁLY ALÁÍRTA A RENDELETET TARTALMAZÓ IRATOT.

A király mit sem sejt. Nem tudja, mi van a szívükben. Nekik kárhoztató törvény kell, Dániel ellen szóló, ítélet. Hogy ne legyen útjukban. Ráveszik a királyt. Miért sikerülhet? Mert az a kettő, aki Dániel helyére pályázik, százhúsz kormányzó nevében TANÁCSOL, királyt vakító, tömjénező, dicsőítéssel... Dárius király ezért nem lát át rajtuk, pedig ha olyannak látná őket, amilyenek, ha azt látná, mit akarnak elérni, dehogy bólintana javaslatukra! Hisz mindegyiknél jobban becsüli Dánielt, akit főkormányzójának akar… Sajnos nem kérdezi meg, miért nincs itt Dániel, akinek szava sziklaként megáll…

És az a törvény?! Mi van benne? Miért olyan fontos, kinek fontos? És miért olyan rettenetes a megszegéséért kiszabandó büntetés? Mi büntetendő halállal, oroszlánok vermével? Miért fontos, hogy visszavonhatatlan legyen? Miért nem ébred rá a király, miért nem gondolkodik el azon, mi ez, és mi a célja annak, amit aláíratnak vele?

Hallottuk a hírt, hogy bizonyos vasútvonalak megszüntetését tervezik. Mert kevés a pénz, mert minden felesleges kiadást, muszáj csökkenteni… Szóba jött akkor a bajai vasútvonal kihasználatlansága is… A helyi jobbos vezetés kijelentette, ők mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. Közben a jelenleg uralmon levő országos vezetés pártjának bajai képviselői nyilatkoztak, hogy már nincs azon a listán a bajai vasútvonal. Alig pár héttel később, email értesítést kaptam a jobboldali, bajai országos képviselőtől, hogy sikerült neki elérni, ők intézték el, nem szűnik meg a bajai vasútvonal… Úgy tünteti fel ez az országosan kisebbségben levő bajai pártképviselő, mintha keresztülvihette volna, a többségben levő, szintén innen származó balos képviselőkkel szemben (a miniszterelnököt is beleértve) azt, ami az itt élőknek fontos?! Mi a valóság? Nem számít! Választás közeledik, innen is, onnan is láttatni próbálnak, elhitetni, a hatalomban való részvételért. Nem értünk, hanem magukért.

AMIKOR DÁNIEL MEGTUDTA , HOGY ALÁ VAN ÍRVA EZ AZ IRAT, HAZAMENT. EMELETI SZOBÁJÁNAK ABLAKAI NYITVA VOLTAK JERUZSÁLEM FELÉ, ÉS Ő NAPJÁBAN HÁROMSZOR TÉRDEN ÁLLVA IMÁDKOZOTT, ÉS MAGASZTALTA ISTENÉT, AHOGYAN AZELŐTT IS SZOKTA. AZOK AZ EMBEREK PEDIG ODASIETTEK, ÉS OTT TALÁLTÁK DÁNIELT, AMINT ISTENÉHEZ KÖNYÖRGÖTT ÉS ESEDEZETT.

Dániel idegen országban él, ahova nem ő akart menni, akaratlan hurcolták oda. Nem vágyott szerepre, hatalomra, gazdagságra, de mert akadtak olyan uralkodók, akiknek szüksége lett mindarra, amit Istentől kapott, hordozott, ezért királyi kinevezéssel, szerepkörrel biztosították jelenlétét. Újra, meg újra lehetősége volt tanácsolni, segíteni az uralkodóknak, azok hálásak voltak, kinevezték, megbízták… Így aztán újra meg újra útjába került azoknak, akik kevésbé voltak bölcsek, tehetségesek, ám mindennél jobban vágytak épp az ő szerepére, hatalomra, gazdagságra…
„… A fogság arra kényszeríti az embert, hogy alapkérdéseket tegyen fel önmaga számára. Tulajdonképpen mit is vettek el tőlem? Meg kell tudni válaszolni ezt a kérdést. S ha az a végső válaszod, hogy azáltal, hogy mindenedet elkobozták, mindentől megfosztottak, akkor teljes mértékben a hatalmi játszmák tárgyává váltál. De ha arra a válaszra jutsz, hogy van, amit nem tudnak elvenni tőled, és az összehasonlíthatatlanul több annál, mint amit elvettek, akkor visszanyerheted a világban való létezésed örömét.” Visky András – Változatok szabadságra

Dániel, mikor megtudja, mit írt alá a király, mikor megtudja, mi lesz a következménye annak, ha Istenéhez szól, ha imádkozik, nem azt határozza el, hogy nem teszi többé, hanem úgy, ahogy szokta, ahogy eddig mindig jónak látta, teszi, amit eddig tett... Mert neki Isten közelsége, jelenléte, szava… többet ér mindennél.

Dániel szabad az Isten szeretetére. Szabad attól az akarástól is, hogy főkormányzó legyen, és nem fél az ellene hozott rendelettől se. Miből derül ki? Úgy él, úgy lép, ahogy addig is. Nem csukja be az ablakot, és ugyanúgy háromszor, ugyanúgy térden állva szólítja Urát, könyörög, esedezik, magasztalja... Rajta lehet kapni! Min? Hogy hűséges, hogy állhatatos, hogy eltántoríthatatlan…Ki az, aki nem becsüli őt? Aki nem ilyen, aki magáért való ember…

AKKOR A KIRÁLY ELÉ JÁRULTAK, ÉS EZT MONDTÁK A KIRÁLYI RENDELETRE HIVATKOZVA: Ó KIRÁLY! NEM ÍRTAD-E ALÁ AZT A RENDELETET, HOGY AKI HARMINC NAPON BELÜL BÁRMIÉRT KÖNYÖRÖG, AKÁR ISTENHEZ, AKÁR EMBERHEZ RAJTAD KÍVÜL, AZT DOBJÁK AZ OROSZLÁNOK VERMÉBE? A KIRÁLY ÍGY VÁLASZOLT: DE IGEN, ÍGY VAN, A MÉDEK ÉS A PERZSÁK VISSZAVONHATATLAN TÖRVÉNYE SZERINT. EKKOR ŐK AZT MONDTÁK A KIRÁLYNAK: A ZSIDÓ FOGLYOK KÖZÜL VALÓ DÁNIEL SEMMIBE SEM VESZ TÉGED, Ó KIRÁLY, AZT A RENDELETET SEM, AMELYET ALÁÍRTÁL, HANEM NAPJÁBAN HÁROMSZOR KÖNYÖRÖG ISTENÉHEZ.

Milyen álnok módon jönnek a király elé! Kimondatják vele újra, amit már aláírt. Hogy biztos legyen, hogy ne bújhasson ki alóla, hogy ne befolyásolhassa arra nézve, akit büntetni kell!
És csak azután árulják el, hogy Dánielről van szó…

A király akkor már egyáltalán nem látta jónak, sőt, egyenesen rossznak gondolta, ezt a két haszonleső, kezét törvénnyel megkötő, álnok embert, bánta, hogy kormányzók kormányzójának nevezte ki őket, és a rendeletet is visszavonná, amire rávették, amit tanácsukra aláírt, ha tehetné, azt pedig végképp rossznak látja, amit megtenni kényszerül.

AMIKOR A KIRÁLY EZT MEGHALLOTTA, NAGYON ELSZOMORODOTT, ÉS AZON TÖPRENGETT: HOGYAN SEGÍTHETNE DÁNIELEN. NAPNYUGTÁIG AZON IGYEKEZETT, HOGY MEGMENTSE ŐT. DE AZOK AZ EMBEREK ÚJRA A KIRÁLYHOZ SIETTEK, ÉS EZT MONDTÁK NEKI : TUDNOD KELL, Ó KIRÁLY , HOGY A MÉDEK ÉS A PERZSÁK TÖRVÉNYE SZERINT NEM SZABAD MEGMÁSÍTANI SEMMIFÉLE RENDELETET VAGY VÉGZÉST, AMELYET A KIRÁLY ELRENDELT.

Kisgyerekként, mikor édesapám ideért, a történetnek ehhez a pontjához, azon akadtam meg, ha ő a király, ha rossznak látja, miért nem vonja vissza a törvényt? Miért visszavonhatatlan? Hisz ő a király! Ha szereti, becsüli Dánielt, akkor veszítse el ezeket! Mitől visszavonhatatlan? Mi fán terem az ember törvénnyel való megköthetősége? Van jogunk átlépni az embertelen, igazságtalan törvényen, van jogunk semmibe venni? Kinek, mikor, hogyan?

Dárius nem mer szembeszállni velük, és azzal, amit elrendelt. Akkor se, ha látja, rossz az a törvény, akkor se, ha tudja, igazságtalanul ítél, akkor se, ha átlátja, miféle álnok módon vették rá, hogy aláírja… Ahogy egykor Pilátus állt az ártatlan Mesterrel szemközt. Neki kellett kimondani a halálos ítéletet, mert a főpapok, írástudók, akik Krisztust megölni akarták, nem ölhettek. Miért engedett nekik? Félt tőlük, akik kényszerítették, akik nem vállalták még az okot sem, ami miatt Krisztust gyűlölik…Törvényt átlépni csak az mer, aki nem félti hatalmát…

2018. december 11., kedd,
Árpád napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 1002
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43060417

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat