A szállás: két óriási csarnokban, nemek szerint szétosztva, (pároknak annyi, hajadonok, nőtlenek előnyben :))) Mint a heringek, nemzeti színű lobogók alatt, hálózsákban, a magyaroknál (fiúk) igen jó hangulatban.

A vizesblokkokat ideiglenesen építették, ami így elég hideg volt. Szerintem sokan zuhanyzási rekordot döntöttek a hideg víz alatt. Sokan meg nem zuhanyzási rekordot, de nem a víz alatt.

Az az érzés, hogy pár ezer fanatikus keresztyénnel vagyok összazárva, szerencsére elég ritkán fogott el, de naponta többször.

Néha voltak etnikai villongások, de csak mi tudtunk róluk. A svájciak nagyon sok nemzeti öntudattal érkeztek a helyszínre. Máig nem tudom, hol szedték össze. Több százan már nagyon hangosak voltak. A franciák feltünően nyugisak voltak.

Állandóan hordtunk egy bilétát, mint a tehenek, de legalább fontosnak érezhettük magunkat. A helyszín egy repülőtérhez hasonlított, egyik végéből a másikba 7-8 perc alatt értünk el, normális forgalmi körümények között. A reggeli, délutáni és esti csúcsban ez az idő 15 perc körülire nőtt.

Sama

A kiállításokon nagyszerű beszélgetések voltak. Jó volt együtt imádkozni olyan fiatalokkal akik úgy érzik Isten elhívta őket a szolgálatra de olyan sokminden van ami megakadályozza őket a továbblépésben. Sokan felírták ezeket az akadályokat egy erre kijelölt fehér falra és imádkoztunk azért, hogy ami felkerült az onnan többé le ne kerüljön. Isten elé vittük őket.

Krisztina

A város túl szép volt - különösen este hófedetten - ahhoz, hogy most, szavakat használva és leírva drabokra szaggassam azt.

Sama