32ezüst írta:
Mit jelent az, hogy "elfogadjuk"?
Gondolom, ahhoz tudni kell, hogy mit jelent az, hogy "a sátán uralma alatt születünk"... Ez mit jelent?
Talán ezt is egy hasonlattal tudnám könnyebben megmagyarázni (de ne nevess ki érte). Képzeljük el, hogy van két birodalom: Istené és a sátáné. Ha ezt papírra rajzolnánk, akkor rajzonánk egymás mellé egy fehér foltot (ez Isten országa, ahol nincs semmi bűn) és egy fekete foltot (ez a sátáné, ahol bűn van). A kettő el van választva egymástól, nem lehet csak úgy átjárni. A mi egész világunk a "fekete foltban" van, abba születünk bele... így érthető? Persze, ezt nem fizikailag kell elképzelni, ez csak egy hasonlat.
(Tovább lehet ezt még gondolni, csak most nem akarom bonyolítani.)
Idézet:
Miért nincs addig Istenhez semmi közünk? Hiába hiszünk benne?
Kérdés, mit jelent "hinni Istenben"?
Idézet:
Ha nem értem, hogyan tudta helyettem kifizetni a vételárat, akkor én sem vagyok megváltva? Ha csak annyit mondok, hogy biztos, ha ez van a Bibliába írva, márpedig annak igaznak kell lenni... Akkor ugye rám nem lesz érvényes?
Hogy kell ezt mégis érteni, hogy el tudjam fogadni?
Ezek, amiket mondtam, csak hasonlatok, és minden hasonlat sántít valahol. Sokféleképpen meg lehet ezt a témát közelíteni, de igazából nem azon múlik, hogy valaki egyik vagy másik példát intellektuálisan megérti-e. Ezek csak segítségek, amik a könnyebb megértést szolgálják, de lehet, hogy ami az egyik embernek egyszerűsíti a megértést, a másiknak bonyolítja.
Szerintem ennek 3 síkja van, és egyiket sem szabad sem túlhangsúlyozni, sem pedig figyelmen kívül hagyni. Egyrészt van egy intellektuális része, amikor az ember rádöbben, hogy bűnös életet él, és magától nem tud megváltozni, de Jézusban el van készítve a megoldás. Másrészt van egy érzelmi oldala, mert amikor ezt valaki úgy igazán felismeri, az érzelmileg is hatással van rá, bűnbánatot tart, felébred benne a vágyakozás Isten után (tudom, ez nem tisztán érzelmi kérdés, de az is). Harmadrészt pedig jelen van az akarat is, egyfajta elhatározás vagy szándék, hogy már nem akarok olyan életet élni, mint eddig, hanem Jézust akarom követni.
Hogy ki milyen úton jut el idáig, az mindenkinél más.
Bocsánat, ha úgy tűnik, hogy nem a kérdésre válaszoltam. Igyekszem válaszolni, csak sajnos nem tudom, milyen megközelítésből lenne neked leginkább érthető...