rosta írta:
Tiv írta:
rosta írta:
10. E tárgyra nézve kárhoztatjuk a manikheusokat, akik tagadják azt, hogy a jó emberben szabad akaratából állott elő a gonosz. A pelagianusokat is kárhoztatjuk, akik azt állítják, hogy a gonosz embernek elegendő szabad akarata van arra, hogy a jó parancsolatot teljesítse. Mindkettőjüket megcáfolja a szentírás, amely amazoknak ezt mondja: Teremté Isten az embert igaznak, (1 Móz. 1,27) emezeknek pedig így szól: Ha a Fiú megszabadít titeket, bizonnyal szabadok lesztek. (Ján. 8,36)
Kedves Rosta megmagyaráznád hogy értelmezed életedben úgy talán jobban megérteném?
Köszi.
rosta írta:
Talán, ha elmondanád nyíltan, afféle református módon, hogy mi a problémád az én hitemmel, és hitelességemmel, az jó lenne. Valahogy nem kedvelem a síkos, nyálkás példálózgatásokat.
Én meg a fentebbi kérdésemre kérnék egyenes választ, ha már mindenáron belém akarsz kötni...
Kedves Rosta nagyon zavart hogy megbántottalak.
Úgy hogy bocsánatot kérek.
Az a a baj hogy így netten keresztül nem jön le hogy ki hogy szereti tiszteli a másikat és ha egy egy kemény szó akad az viszont nagyon tisztán látszik.
De pont a nyíltságomat látod akkor amikor szóvá tettem ezt a számomra felemás keresztséget.
A ref. és a kat. hit között van egy kis különbség. Te ezt sokkal jobban tudod hiszen benne élsz.
Nekem ellentétes hitnek vagy megalkuvónak tűnik ha tényleg hiszel abban amit írsz és mégis képes voltál engedni családod gyerekeid hitét ketté szakítani, vagy egybe gyúrni a kettőt.
Nem félsz hogy tönkre teszed őket?
Biztos hogy úgy élik meg az életben hogy te komolyan hiszel mint pl református?
A gyerekek tudják ki miben hisz komolyan, nem kell mondani sem ha éli az ember a hitét.
Ha az egyik szülő az egyikbe hisz a másik a másikban azt a gyerek látja és gyakorlatilag nem csak hit de szülök közt is dönteni e kell.
Egyiket sem fogja választani. Közömbös lesz neki mert nem akar választani a szülök között sőt a testvérét is elveszítené bizonyos fokig.
Ha egybe tudtad gyúrni a két hitbeli ellentétette (amit nehezen hiszek inkább elnézed, megalkudsz)
Látod ezt nem értem, mert hitem szerint gyerekeimet Istentől kaptam akikért felelős vagyok előtte.
Van feladatom hogy a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb kapcsolatot alakítsanak ki Istennel az Ő Fián keresztül. Ez számomra vallástól független. Egyszerű kapcsolat.
Szóval amikor te beszélsz református neveltetésről már az is bonyolultabb, de ezt megtetézed egy katolikussal az még bonyolultabb.
De mind kettő valamin keresztüli kapcsolat.
Ha valóban ennyire ketté választod? Ha meg egybe akarod olvasztani már az Úr vacsora sem egyezik, és biztos nem az egyetlen ilyen különbség.
Megalkuvás nélkül nem látom át hogy tudod egybe gyúrni.
Nekem ezért furcsa a hited.
Azon kívül nekem te is példa vagy hogy te döntöttél ki mi legyen ref vagy kat.
Ha a gyereked választotta volna kialakult hite vélemény lenne róla miért azt.
Szeretnélek megérteni de csak bosszantani tud.
Igazából a döntésed következménye bosszant.
De ha tévedtél és látod a következményét, akkor miért nem vonod le a következtetést, miért nem nézel vele szembe?
Én nem tudnék másoknak olyat tanácsolni amiben úgy érzem hibáztam.
Akkor viszont nem érzed úgy.
Egymás hitén növekszünk még ha nem is fogadjuk el tudjuk hogy van akinek így kerek.
Átgondolom: ó igen lehet neki kerek.
Szóval a felsoroltak miatt nekem ez nem kerek.
Persze vannak mások is akiket nem értek de azok hite nincs is így kiforrva mint a tied.
Vagy még nem ismerem kellő képen hogy képe tudnék alkotni róluk.
