Tamás12 írta:
Szóval azért vagy itt mert még aktívan érdekel az Írás , nem elégedtél meg azzal hogy neked mit mond, kíváncsi vagy nekünk mit mond!
Szeretettel Tamás
Ez egy racionális magyarázat lehet.
De azt is szeretném valahogy megmagyarázni így utólag, hogy tömény egyház és vallás- és vallásos embergyűlöletem ellenére mégis hogy fordulhatott elő, hogy egyáltalán szóbaálltam veletek... Eszem ágában sem volt megtérni, sőt, kifejezetten nem akartam. Így értettem azt, hogy mit keresek itt. Te épp erre kérdeztél rá, hogy miért teszek fel ilyen kérdéseket, amikor már elvileg meg vagyok térve. Hát ezért. Mert nagyjából úgy viselkedek, ahogy egy megtért embernek kéne, de ha megkérdeznek, hogy mit gondolok, akkor képes vagyok az ellenkezőjét mondani, mert úgy is gondolom.
Talán hitem van már, de a tudás hiányzik? A valóságban élek, valahogy ösztönösen mozgok benne, de a tudásom valami képzeletbeli világot tükröz, amit még korábban ismertem meg ateista koromban..? Egyáltalán hogy voltam képes akkor is imádkozni, amikor "tudtam", hogy nincs Isten? Lehet az, hogy a testem ateista, a lelkem meg hisz?
Nem tudom jobban elmondani...
Tahát akkor hallgatlak titeket, és próbálom megtanulni látni is azt, amit hiszek. És főleg beszélni róla, ilyen fórumon ez nem lenne hátrányos dolog... Már ha lehet róla egyáltalán beszélni. Egyelőre ez is kérdéses még...
no ez csak vicc volt!
