tavasz írta:
Emilien írta:Idézet:
Én többnyire fordítva vagyok ezzel, de időnként se Istent se embert... Szerintem az embereket könnyebb, de ez az én egyéni véleményem. Mert ugye Istennek végülis nincs szüksége arra, hogy én szeressem, de egy ember legalább szívesen veszi...Plusz ugye Isten akkor csap agyon, amikor csak akar. Nehéz egy nagyon hatalmast szeretni, legalábbis nekem. Na, jó, nem tom ezt minek írtam be ide, bocsi...
Nem baj, hogy ideírtad. Nekem tetszik az őszinteséged.
Hát erről beszélek. Neked lehet, hogy tetszik, mert te is ember vagy, de Istennek hót sicher, hogy nem.
Ő nem erre vágyik, hanem arra, hogy mindenki imádja, meg örökké hálás legyen neki. Mivel nekem ez nem megy(rikán megy), inkább nem szólok hozzá, ha valami bajom van. Most hazudjam azt neki, hogy "jaj, de szeretlek, Istenem", ha egyszer nem? Ennek örülne? Tegnap is tudtam neki hálát adni valamiért, de ma nem, és össze vagyok zavarodva, mikor azt kérik tőlem, hogy akkor is adjak hálát, ha nem fakad szívből. Miért nem csinál belőlem Isten egy robotot, aki mindig engedelmes neki? Az neki is jobb lenne, mert akkor mindig azt csinálnám, amit ő akar, nem kell veelm vesződnie(már, ha egyáltalán most vesződik) nekem is, mert mert akkor nem lenne örökké bűntudatom. De nem, inkább hagy kínlódni...pfff...
Na, jó, leállítom magam, modik OFFolhatják, ha akarják.