Szia Ex!

Végre egy "nem-szurkolókat-szapuló- szakértői" hang.
Így van, aki Istent szereti, az igencsak le van korlátozva a szabadságában, hiszen az Úr Jézus mondja: "aki szeret engem, az megtartja parancsaimat." Persze mindjárt bíztat, hogy azok nem nehezek. De csak akkor, ha szívúnk valóban el van telve az Ő szerelmével, s tényleg az minden mozgató rugónk, hogy az Ő örömét keressük (ami szükségszerűen e világ "örömeivel" ellentétes, mert Ő nem e világból való)

Szia Tesó!
üdv
ex

Erika! Ne dobj ilyen magas labdákat mert véletlenül nem tudom magam türtőztetni és lecsapom.
üdv
ex

Ex, ne türtőztesd magad, csapd le.

Megtérttel kevéssel találkoztam, aki így gondolkodik.
Inkább kevés megtérttel találkoztam ott ahol annak szükségességét kifejezetten nem hirdetik és az egyházhoz tartozásnak nem feltétele a megtérés.
üdv
ex

Sziasztok!

Köszi a válaszokat, nem akartam én vitát generálni, inkább csak egy kicsit szerencsételennek éreztem a megfogalmazást. Egyetértve ugyanis Ex szavaival:
"Ha valaki szereti Istent, akkor nem tehet akármit.
Mert, az szereti Istent, aki az ő parancsolatait cselekszi."

A "tégy amit akarsz" kifejezés azért is szúrta a szemem, mert ez egy keresztényellenes jelmondat is. Nem részletezem,és nem is úgy értettem, hogy NemosineX erre utalt, inkább csak egy szerencsétlen egybeesés.

Emellett Erika kérdésére reagálva, egy keresztény diákkörben sajna találkoztam annak propagálásával, hogy ha megtértél, és utána nagy bűnökbe keveredsz, és eközben meghalsz, ekkor is garantáltan a mennybe kerülsz. És innen már egy centire vagyunk attól, hogy ha megtértél, tégy amit akarsz, mert az üdvösség elveszíthetetlen.

És sajna sok ember is él eszerint. (ebből a szempontból lényegtelen, hogy megtért-e vagy nem) Sokan azt mondják, ha egy bűnükre rávilágítanak, én szeretem az Istent, és reménykedem, hogy így is elfogad. (pl a "meleg keresztények" -nél ez egy teljesen gyakran visszacsengő mondás, de nem csak náluk) És ez hamis biztonságérzetet ad bárkinek, aki a bűnével való szakításra törekvés helyett Isten kegyelmére apellál.

Üdv:
Indu

Nem!. Drága Erika!
Arra akartam utalni vele, hogy a megtértek nem nagyon gondolkodnak így, de a megtéretlenek nagyon is gyakran. Tehát nem annyira fából vaskarika.
üdv
ex

Igazán nem akartam tovább folytatni, de valaki figyelmeztetett, mennyire félreérthető ez a mondat: „Szeresd az Istent, és tégy, amit akarsz!”
Ezt sem én találtam ki - Augustinus mondta. Csak sajnálni, tudom, hogy a második fele szlogenjévé vált valamelyik keresztényellenes mozgalomnak. De könyörgök, aki nem látja, miért nem látja, hogy ez együtt igaz? Miért szedi szét, aki szétszedi? Hiszen az Isten iránti szeretet, vagyis a szívünkbe írt törvény sokkal erősebb korlát, mint bármilyen fenyegetés, „rettentés”, ami a Sínai törvény alatt állóknak szól. Fájdalmas, visszatérő tapasztalatom, amikor Bibliaórán idős lp. testvérünk menetrendszerűen felszólít minket, hívőket,(zömében jó fél évszázada hitben járó idős hölgyeket), hogy vizsgáljuk meg magunkat, mi akadálya van még a mi üdvösségünknek. Legutóbb már nem tudtam tartani magam, és hát elég botrányosan kitörtem, mondván, hogy részemről minden akadálya megvan az üdvösségemnek, hiszen nap mint nap bűnöket követek el, s ha ezt nézzük, soha nincs vége az önmarcangolásnak, és (nem mellesleg) Krisztus keresztje meggyengítésének. Öncsalásban él, aki igaznak hiszi magát megtérése után, nem pedig a Krisztus áldozatán keresztül megigazult bűnösként néz magára. A Biblia nem tanítja az ember javíthatóságát, és Isten igazsága nem ez.

Persze, nem szeretném, ha ez az erőtlenek megbotránkoztatására szolgálna. A névleges keresztények, mint a pogányok, valóban a törvény alatt vannak mindaddig, amíg el nem jutnak a Krisztus keresztjéig.

De én hívő emberként (elsősorban) hívőknek beszélve „nem szégyellem az evangéliumot – még ha botrányt okozok is vele -, hiszen Isten ereje az, amellyel minden hívőt üdvözít, elsősorban zsidót, de görögöt is, mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: ’Az igaz ember pedig hitből él’”.
Számomra ez a megingathatatlan evangélium, nem kevesebb, ezért nem is kívánok semmit magamtól hozzátenni: „Jézus …mondta: ’Elvégeztetett!’”
Nemrég akadt meg a szemem ezen a csodálatos kifejezésen: „a szeretet által munkálkodó hit”. Szép, nem? A hit munkálkodik a szeretet által. Formailag sem rossz: a munkálkodás parizere a két szelet kenyér közé helyezve: jó kis szendvics minden napra. De a lényeg a KENYÉR!

Ámen!

Sok-sok személyesen foglalkoztató kérdésem lenne még ehhez, amit egyszerűen nem tudok összerakni, de biztos azt hinnétek, hogy kötekszem, ezért most elkullogok.

Leírok valamit, szemmel láthatóan félre érthető, de megtöltöm teljesen más magyarázattal, és szemrehányást teszek, hogy ezt bizony hívő embereknek így kellene érteni-e.

„Szeresd az Istent, és tégy, amit akarsz!”

Ez nem igei. Annak lehat magyarázni, de az ige nem ezt írja.
Meglehet tölteni más tartalommal de homlok egyenest mást mond mint az ige.
Urunk nem a maga akaratát cselekedte, és ezt ki is hangsúlyozta, nem talán, hanem kijelentés.
Mt 12,50
Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
Jn 5,30
Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
Jn 6,38
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.

Na és velünk mi van?


Zsid 10,36
Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.
1Jn 2,17
És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
Zsid 13,21
Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves ő előtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség örökkön örökké. Ámen.

Rm 6,10
Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.

Zsid 5,8
Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet;
9 És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek,


Ha az ige ilyen világosan elmondja hogy már nem magunknak élünk, hogy mondhatnák azt : "és tégy, amit akarsz!"

Ezt felesleges kimagyarázni.
Sokkal könnyebb és alázatosabb is belátni hogy valóban félre érthető és más szavak után nézni. (nem a magunk igazát kellene keresni, mert akkor tényleg azt azt tesszük amit mi akarunk)
Minden estere szép magyarázat, de ez a mondat Urunk szájából soha nem jönne ki.
Mondott volna ilyesmit? (én nem olvastam., ellenkezőjét annál inkább. akkor minek ez a szócséplés.)
Ha megakarom értetni magam ne a szavakhoz vagy mondatokhoz ragaszkodjak, hanem a mondandómhoz. Ha van üzenetem (pláne ha más küldi de nekem kell saját szavaimmal elmondanom), és nem értik, akkor megpróbálom elmondani az értelmét.
Az nem lehet hogy félre érthető legyek, mert ha nem értik meg akkor nem adtam át az üzenetet, ha meg félre értik, még rosszabb.

(hagyjuk az ebet meg a karót, mert azt is kilehet magyarázni, hogy nem azért kötik az ebet a karóhoz)
Szerintem, könnyebb egy érthetőbb mondattal lecserélni., ha lehet szavazni.

Tiv írta:
Ha az ige ilyen világosan elmondja hogy már nem magunknak élünk, hogy mondhatnák azt : "és tégy, amit akarsz!"

Úgy, hogy ha már nem magunknak (sőt az Ige még ezt is mondja: nem magunk) élünk, akkor világos, hogy nem tehetjük azt, amit akarunk, a kifejezésnek a világi értelmében. De a „tégy, amit akarsz” mégiscsak megmarad, mégpedig úgy, hogy nem akarok mást, mint amit Isten akar, tehát az én akaratom alárendelem az Ő akaratának. És ezt nem én végzem el magamban, hanem Isten Lelke, én viszont mást nem tehetek, minthogy hálával elfogadom.
Urunk is így tett, amikor az Atya akaratát cselekedte: nyilván nem fogcsikorgatva tette ezt kezdetben sem, de a „szenvedésekből megtanulta az engedelmességet…” passzusból én így értem: az Atya a szenvedéseken keresztül tudatta vele az akaratát, és azokon keresztül végezte el, hogy Fia teljesen belesimuljon abba. Nem mintha a Fiú mást akart volna, de ha akár csak a saját életünket nézzük, talán könnyebben meg tudjuk érteni: nem ugyanaz, ha megértem, mi szükséges, és azt akarom (mert nagyobb távlatban gondolkodom) a magam (pillanatnyi) akarata ellenére, mint ha ezt örömmel, szeretetből, az Atya iránti mélységes hálából akarom.
Sajnálom, ha ez neked szócséplésnek tűnik.

Más:
Igen, igazad van: nagyobb alázatra van szükségünk mindnyájunknak! Nekem is.

Csak azt mondd meg nekem, kedves Tiv, ezek után hogy mondjam azt Indunak, hogy ne haragudjon (amit szívből mondanék), hogy közben ne kürtöltessek magam előtt? Az alázatra való felszólításnak ugyanis az a hátulütője, hogy eljátszod a másik esélyét, hogy magától jöjjön rá arra, mit kellene tennie.

Üdv. szeretettel:
n.

Nem gondolom, hogy Augustinus ("szent Ágoston") autentikus lenne a reformált keresztyének számára. Mint "bőven-volt" katolikus, magam is ismerem e szlogent, de az eredménye mutatja; mennyit ért, hová vezetett hitértelmezés, életgyakorlat szempontjából a "katolikus világban", de a mai "félremagyarázó" neoprotestantizmusban is (noha ott kevéssé vagy egyáltalán nem hivatkoznak Agustinusra, talán nem is hallottak róla - de a szellemisége hat).

Ha jót akart vele Ágoston, ki kellett volna bontania, hogy mennyire CSAK egyfélét akar(hat), ha valaki szeret. Nem "úgy általában", hanem az Úr Jézust (=parancsait megtartva).

Tivadarral értek egyet..

Indunak meg üzenem, hogy "nem sportszerű" bennünket soká böjtöltetni folyamatos távollétével

Kedves vagy Figyelő

Ha már ilyen jól összegyűltetek itt, -őszintén nem provokatív szándékkal - de hogyan értelmezitek azt, hogy

Járj előttem és légy tökéletes.
Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?
De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.

Nekem ezek az Igék nagy teher a lelkemen.

Kedves NemosineX, dehogy haragyszom, miért is kéne???

Üdv:
I.