Mi a szentség?
Van értelme manapság szentségről beszélni?
szentségről beszélni manapság PONT ANNYIRA időszerű, mint MEGVÁLTÁSRÓL, SZABADULÁSRÓL, Istennel járásról beszélni...
vagyis... nem nagyon NÉPSZERŰ téma, viszont IDŐSZERŰ!
népszerűbb lenne JÓSÁGról, ÖNKIFEJEZÉSről, ÖNMEGVALÓSÍTÁSról beszélni... meg ilyenekről, hogy "mindenki hisz valamiben, és végülis ez a lényeg"...
a SZENTSÉG egy IDEGESÍTŐ dolog ezekhez képest!!
nézzünk pár igeverset:
Idézet:
1Kor 1,30. Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul
Ef 4,17. Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában,
18. Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök;
19. Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.
20. Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust;
21. Ha ugyan Őt megértettétek és Ő benne megtaníttattatok, úgy a mint az igazság a Jézusban:
22. Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt;
23. Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint,
24. És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.
25. Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.
26. Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon;
27. Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet.
28. A ki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, a mi jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek.
29. Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.
30. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, a ki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.
31. Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt;
32. Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek.
1Thess 3,13. Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, a mikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szenteivel egyetemben.
"véletlenül" most olvastam maria testvérem beírását egy másik fórumon... NAGYON idekívánkozik:
Idézet:
Szeretni csak annyira vagyunk képesek, amennyire hagyjuk, hogy Isten kimunkálja bennünk. Nem attól leszünk jók és tökéletessek, hogy átadtuk az életünket Jézusnak. Attól örök életet nyerünk, de a nagy átalakulás még előttünk van! A viharok, a napi csaták ott vannak és meg kell harcolnunk ezzel a minden napjainkat. Sokszor tévedésbe esünk. Én főleg. Valamikor abban a csapdában éltem, /hittető szellemmel/ hogy aki itt a földön Jézusé, annak mindenben példamutatónak kell lennie. Sok esetben elbuktam és el is fogok. Ez az élet, amit itt testben élünk, egy tanpálya. Meg kell tanulni sokmindent és ez nem egyik napról a másikra történik. Erre van egy életöltő, még akkor is, ha ezt mások nem így látják. Mindig lesznek olyanok,- talán mi is ebben a cipőben járunk, akik megmondják neked, hogy te hogyan élj, hogyan beszélj, milyen ruhában öltözhetsz, észt osztanak, amíg saját életükre egy pillantást se vetnek, vetünk... stb. Nagyon jól tudják az Igéket idézni neked, hogy terád mi vonatkozik abból. Ilyenkor olyan jól ismerik a szeretet himnuszát. Kor, levél. Természetesen a saját fejére, életére ez nem így van. A baj akkor van, ha azt hisszük a Biblia nem várja el tőlünk, amit mi másoktól. Azt hiszem ezeken keresztül kell nézni. Minket már nem emberek irányítanak, tanítanak, hanem Isten a Szellemén keresztül végzi el a formálást, nevelést!
