„… mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” (Máté 4:3)

A Biblia azt mondja: „… elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög” (Máté 4:1). Úgy tűnik, ez Isten szabvány munkamódszere. Miért? Mert ő jó hadvezér; mielőtt csatába küldene, kiképzőtáborba visz. Képzeld csak el: hajnalban kelsz, hosszú kilométereket futsz nehéz felszereléssel, hason csúszol szögesdrótok alatt, miközben golyók süvítenek fejed felett, és olyan felettesek parancsának engedelmeskedsz, akiket nem ismersz és talán nem is kedvelsz. Ha azonban kiállod a próbát, méltóvá válsz az egyenruhára. Szolgálata kezdetén Isten olyan helyzetbe vitte Fiát, ahol a támadás három szintjével kellett szembenéznie. Te is szembesülni fogsz velük.

Nézzük meg most az elsőt:
A kenyérkérdés támadása. Szüksége volt Jézusnak kenyérre? Igen, hiszen már negyven napja semmit sem evett. Ő azonban tudta, hogy legnagyobb szüksége nem a fizikai táplálék, hanem a lelki élelem. Ezért azt mondta a sátánnak: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Máté 4:4). Csak akkor tudod a lelki dolgokat első helyre tenni az életedben, ha meg vagy győződve arról, hogy Isten gondoskodni fog anyagi szükségleteidről. Amíg nem él benned ez a meggyőződés, azt fogod gondolni, hogy neked kell gondoskodnod magadról. Így félelemben fogsz járni és nem hitben. Pedig Isten nem ilyen életet szánt neked. „… keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek” (Máté 6:33). Amikor aggódsz, nem bízol Istenben. Ha bízol Istenben, nem kell aggódnod. A döntés a tiéd.
www.maiige.hu

„… az ördög… a templom párkányára állította” (Máté 4:5)

Támadás a csúcson. Nézzük meg a második kísértést, amivel Jézus szembesült. „Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította” (Máté 4:5) Itt a kudarctól való félelemmel kell elbánnod. A sátán ezt fogja suttogni: „Most a siker csúcsán vagy, de könnyen le is zuhanhatsz.” Elő fogja hozni múltbeli kudarcaidat. Emlékeztetni fog olyan vezetőkre, akik elbuktak és kiégtek. Azt fogja mondani: „Ha az emberek rájönnek, hogy valójában milyen keveset tudsz, és kiderülnek azok a dolgok, amikkel küszködsz, akkor nem fognak tisztelni.” Kétfajta félelem van: az egészséges félelem és a nem egészséges félelem. Az egészséges félelem Istentől való függésben tart, megvéd a büszkeségtől és az önteltségtől. „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Korinthus 10:12). Van azonban egészségtelen félelem is, ami a csónakban tart, mikor Jézus arra hív, hogy lépj ki, és indulj el felé a vízen. Azt mondod: „De Péter majdnem elsüllyedt!” Igaz, de ő volt az egyetlen a tanítványok közül, aki átélhette a vízen járás örömét! Hívőnek lenni nem azt jelenti, hogy időnként nem érezzük úgy, hogy mindjárt elsüllyedünk. A döntés a tiéd. Megadhatod magad a félelemnek, vagy bízhatsz Istenben, aki elhívott, megtart, és mindig elegendő erőt ad, hogy meg tudj birkózni bármivel, amivel szembe kell nézned. Ha biztonságérzeted alapja saját értelmed vagy tehetséged, akkor jó okod van félni. Azonban, ha a biztonságérzeted alapja Isten, akkor semmitől sem kell félned.

„Mindezt neked adom…” (Máté 4:9)

A kereszt támadása. Nézzük meg a harmadik támadást, amivel Jézus szembesült: „… magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: »Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.«” (Máté 4:8-9). A sátán harmadik támadása a kereszt-mentes élet volt. Lényegében ezt mondta Jézusnak: „Nem kell a keresztet cipelned, csak hajolj meg előttem, és minden a tied lehet.” Jézus azonban ezt mondta neki: „Távozz tőlem, Sátán! …” (Máté 4:10). „Távozz” minden olyan tanítással, ami azt mondja, hogy Isten egy portás, és téged kell várnia; vagy olyan, mint egy automata, csak bedobsz pár érmét, és megkapod, amit akarsz.

Pál azt írja: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem” (Galata 2:20). Megígérte Isten, hogy megáld? Igen. De ez nem azt jelenti, hogy sosem fog fájdalom érni, vagy nem kell szembenézned hiánnyal, fáradtsággal vagy azzal, hogy mások csalódást okoznak vagy elárulnak. Jézus azt mondta: „… ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24). Hallottad már valaha azt a mondást, hogy „Utat a halálraítéltnek!”? Ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedd, meg kell halnod saját akaratod számára, méghozzá minden nap újra meg újra. Azonban ha kész vagy erre, Isten az áldások új szintjére visz el.
www.maiige.hu

„… egyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben…” (2Mózes 12:11)

A cserkészek jelmondata ez: „Légy résen!” Nagyon jó mottó ez, azt jelenti, hogy mindig felkészültnek kell lenniük. A Kivonulás könyvében Isten azt mondta Izráelnek: „… legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyetek…” (2Mózes 12:11). Másként fogalmazva: „Legyetek indulásra készen, ha szólok!” Talán van olyan terület az életedben, ahol Isten azt mondja, hogy itt az ideje mozdulni, de a félelem visszatart. Ne engedd! A változás a növekedés bizonyítéka. Ami tegnap még működött, holnap talán a kudarc előidézője lehet. Nem tudsz azzá válni, akivé rendeltettél, ha ragaszkodsz ahhoz, hogy ott maradj, ahol most vagy.

John Patterson mondta: „Csak az ostobák és a holtak nem változnak… Az ostobák nem akarnak változni, a holtak pedig nem tudnak.” A változás nem ellenség. Ha úgy tekintesz magadra, mint aki egész életén át tanul, keresi a növekedés és fejlődés útját, akkor a változás barátoddá válik. Tanulj azoktól az emberektől, akikkel találkozol, keress új ötleteket, új stratégiákat, módokat arra, hogyan tudod magad rákényszeríteni, hogy kilépj komfortzónádból. Jim Penner mondja: „Testünk változik, bármilyen keményen edzünk is… otthonunk változik, ahogy igényeink változnak. Munkahelyünk változik a gazdasági helyzet szeleitől sodorva és változik, ha új lehetőségek nyílnak… a barátságok változnak, ha a család szükségletei vagy munkahelyi változások eltávolítanak… Míg sok változás örömteli új időszakot jelent… néha a változások fájdalmasak. Ám a változás bármelyik szakaszát éled éppen… vigasztalást találhatsz a Malakiás 3:6 szavaiban: »Én, az Úr, nem változtam meg…«. Kegyelme örökké tart… csodálatos érzés tudni, hogy ő szeret és utat mutat nekünk is, ahogyan utat mutatott minden gyermekének előttünk is.”
www.maiige.hu

„De akik az Úrra várnak…” (Ézsaiás 40:31 KJV)

A várakozás szó két képet hozhat elénk. Az első egy pincér, aki az asztalnál arra vár, hogy igényeinket kielégítse. A másik, amikor beadunk egy kérelmet valamilyen hatósághoz. Sikerünk azon múlik, hogy megfelelő módon adjuk-e elő kérésünket, és a hivatalos személy hozzáállásán is, hogy hajlandó-e megadni, amit kérünk. Mivel az ő kezükben van a hatalom, nekünk türelmesen kell várnunk rájuk. Érted már a lényeget
Problémánk kétoldalú. Egyrészt azt szeretnénk, hogy Isten várjon ránk, ahelyett, hogy mi várnánk rá. Másrészt mi semmire sem akarunk várni! Munkába menet az autónkban rádiót hallgatunk és telefonálunk; vannak, akik még azzal is veszélyeztetik magukat és másokat, hogy sms-eznek. Vance Havner rámutat, hogy a régi Vadnyugaton, ha valaki lekéste a postakocsit, azt mondta: „Semmi baj, jön majd másik három vagy négy hét múlva. Mi pedig még a forgóajtónál sem akarunk várni.” Amit Isten benned elvégez, amíg vársz, gyakran sokkal fontosabb, mint amit kérsz tőle.
Az Istenre várás olyan jutalmat ad, amit semmi más. Íme, néhány:
1) Jogérvényesítés. „Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! … Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” (Zsoltárok 37:1-4).
2) Erő. „Várjad az Urat… és ő megerősíti szívedet…” (Zsoltárok 27:14 NKJV).
3) Szabadítás. „Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból…” (Zsoltárok 40:1-2).
Nyugodj meg tehát, várj Istenre, és ő cselekedni fog az érdekedben.

„Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító.” (Ézsaiás 43:11)

Isten azt parancsolta az izraelitáknak, hogy ne készítsenek róla semmilyen „faragott képet”. Miért?

Mert Isten teremtett minket, nem pedig mi őt. Az olyan isten, amit mi alkotunk, olyan, akit irányítani is tudunk, akit rá tudunk venni, hogy azt tegye, amit mi kívánunk. Az ókori görögöknek seregnyi istenük volt, mindet az emberek képzelete formálta. Néhány közülük emberáldozatot is követelt, mások megengedték a prostitúciót, sőt még támogatták is templomaikban. Ha megfordítjuk a rendet, és istent kezdünk teremteni saját képünkre (saját elképzeléseink szerint), akkor a következő eredményt kapjuk:
1) Egy liberális vagy konzervatív istent, egy sólymot vagy egy galambot; egy olyan istent, akit a politikusok kedvükre elővehetnek egy dobozból a választások alkalmából, hogy szavazatokat szerezzenek, bár igazából nem is őt szolgálják.
2) Egy rugalmas istent, aki megengedi, hogy azt csinálj, amit akarsz, aztán azt mondhasd: „Úgy éreztem, valami erre vezetett.”
3) Olyan istent, aki megígéri, hogy megáldja gyermekeit, de sosem fegyelmezi őket.
4) Olyan istent, aki „nyugton van, és nem sok vizet zavar”, csak ha szükséged van rá.
5) Olyan istent, aki nem egyetlen legfőbb hatalom, hanem megelégszik azzal, hogy egy a sok istenség közül, amelyek sokféle utat kínálnak a mennybe. Nem úgy! Isten azt mondja: „Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító” (Ézsaiás 13:11). Jézus azt mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (János 14:6). Jézusnak nincs szüksége átalakításra, hogy alkalmazkodni tudjon az internet és az űrkorszak világához. Ő az Úr! Sőt, ha nem Úr mindenek fölött, akkor egyáltalán nem is Úr!
www.maiige.hu

„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme…” (Példabeszédek 9:10)

Ebben a fékevesztett világban az olyan isten tetszik nekünk, akit irányíthatunk:
egy megnyugtató jelenlét, aki megáld, gondot visel és tanácsot ad. Egy beskatulyázott istent akarunk. Azonban, ha Krisztusról van szó, nem létezik megfelelő skatulya. Kortársai sokféle skatulyát elterveztek számára, de ő egyikbe sem illett bele. Forradalmárnak tartották, pedig megfizette az adót. Falusi ácsnak nevezték, de híres tudósokat is megszégyenített. Sokan eljöttek, hogy csodatételeit lássák, de ő nem volt hajlandó szórakoztatni őket. Zsidó volt, akit pogányok is felkerestek, rabbi, aki nem zsinagógákban tanított, szent ember, akinek a társaságában prostituáltak is voltak. Egy férfi-uralmú társadalomban ő nőket is fogadott tanítványai közé. Egy Róma-ellenes társadalomban ő nem szított a birodalom ellen. Úgy beszélt, mint egy király, de úgy élt, mint egy zarándok. Az emberek megpróbálták beskatulyázni őt, de nem lehetett. Mi sem tudjuk megtenni, nem is szabad próbálkoznunk vele! „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet” (Példabeszédek 9:12). Legtöbb félelmünk egészségtelen félelem. Elrabolja a békességünket és az örömünket. Isten félelme azonban épp az ellenkezőjét teszi. Egy szerző így írt erről: „Isten félelme nem neurózis. A neurózis az, ha nem félünk, vagy ha olyan dolgoktól félünk, amitől nem kellene. Isten azért akarta, hogy ismerjük, hogy így ne kelljen többé más dolgoktól félnünk. Amikor Isten kijelenti magát nekünk, és mi elkezdjük felfogni őt, akkor félelmünk átalakulását tapasztaljuk… az istenfélelem az a mély értelmes és józan felismerés, hogy mi nem vagyunk istenek.”
www.maiige.hu

„Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” (Máté 17:5)

A megdicsőülés hegyén Jézus mellett ott állt Mózes, a törvényadó, és Illés, aki a prófétákat képviseli. Jézus azonban túlragyogott rajtuk, elhomályosítva őket. A Biblia azt mondja: „Ruhája olyan tündöklő fehérré lett, amilyenre nem tud ruhafestő fehéríteni a földön…” (Márk 9:3). Abban a pillanatban Jézus Isten volt a legteljesebb formájában. Péter félelemmel teljes hódolattal mondta: „Uram… Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek” (Máté 17:4). Őszinte megnyilvánulás volt, de nagyot tévedett. „Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!«” (Máté 17:5). A „szeretett fiam” kifejezés magában foglalja azt is, hogy „egyetlen”. Senki nincs Jézushoz hasonló! Nem hasonlítható hozzá Mózes, sem Illés, sem Péter, sem Zarathusztra, Buddha vagy Mohamed. Senki a mennyben vagy a földön. A három sátor egyenlővé tette volna Mózest és Illést Krisztussal, és Istennek nem jutott volna sátor. Csak egy sátrat lett volna szabad építeni, mert a hegyen egyetlen olyan személy volt, aki megérdemelte az imádatot. „Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket” (Máté 17:6). Ő, aki a csillagokat elhelyezte a világűrben, és aki a fáraót seregével a Vörös-tenger mélyére süllyesztette, ott állt közöttük. Látványától elállt a lélegzetük, önteltségük utolsó nyoma is eltűnt, és kénytelenek voltak földre borulni. Mikor éreztél legutóbb ilyen hódolatot Isten iránt?
www.maiige.hu

„Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!” (Zsoltárok 103:1)

A Biblia azt mondja Istenre, hogy világosság, a világosságra pedig, hogy szentség. „… az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség” (1János 1:5). Pál azt mondja, hogy Isten „… megközelíthetetlen világosságban lakik” (1Timóteus 6:16). A Szentírás így beszél Krisztusról: „… szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített…” (Zsidók 7:26). Hogyan közeledhetünk egy ilyen Istenhez?
Ahogy egy könyvvizsgálóhoz akkor, amikor könyvelésünk nincs rendben? Vagy mint egy diktátorhoz, aki élet és halál felett dönt? Nem, Jézus azt mondta, hogy így imádkozzunk: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved” (Máté 6:9). Íme, a válasz! Úgy kell jönnöd Istenhez, mint egy szerető apához, aki arra vágyik, ami neked a legjobb, de közben legmélyebb tisztelettel is kell lenned iránta. Ahogy egyre nő benned a hódolat Isten iránt, úgy tűnik el életedből minden félelem. Minél többet látunk Istenből, annál nagyobb a bátorságunk; ha csak keveset látunk belőle, akkor egészen elfogy minden bátorságunk. Egy kicsi isten nem tud segíteni, ha rákosak leszünk, ha családunkban gondok vannak, ha nem tudjuk fizetni a számláinkat. A „tegyél meg egy szívességet” Jézus lehet, hogy jól néz ki a műszerfaladra ragasztott képen, de semmit sem tud tenni félelmeid ellen. Óriási Istenre van szükséged, aki miközben egódat csökkenti, hitedet megnöveli és elmédet felpezsdíti. Dávid azt írta. „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet…” (Zsoltárok 103:1-5).
www.maiige.hu

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék?” (Zsoltárok 27:1)

Mindannyiunknak találkoznunk kell a megdicsőült Jézussal, aki nagyobb, mint Mózes, a törvényadó, és nagyobb, mint Illés próféta, vagy bármely más próféta, aki valaha élt. Ő a világmindenség királya, Isten szeretett Fia. Arcra borulva kell szemlélnünk őt, a Szentet, a Legnagyobbat, az Egyetlent. Ha ezt megteszed, minden félelmed – az istenfélelmet kivéve – elolvad, mint egy jégkocka egy nyári napon. Dáviddal együtt fogod mondani: „Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1).
A Caspian herceg* című könyvben ennek egy nagyszerű szemléltetését olvashatjuk. Lucy sok év után először találkozik újra Aslannal, az oroszlánnal. Megváltozott, mióta utoljára látták egymást. Hatalmas mérete meglepi a lányt, ezért mondja: „»Aslan, te nagyobb lettél!« »Azért, mert idősebb lettél, gyermekem« – felelte az oroszlán. »Nem inkább te lettél idősebb?« – kérdezte Lucy. »Nem – felelte Aslan – de ahogy nősz, évről évre nagyobbnak fogsz látni engem.«” Így van ez a mi életünkben is, ha Krisztussal járunk. Minél tovább szolgáljuk őt, annál nagyobbá lesz. Nem mintha ő változna, mi változunk. Olyan dimenziókat, olyan szempontokat, olyan jellemvonásokat látunk meg, amit azelőtt nem láttunk; egyre jobban elkápráztat minket tisztasága, hatalma és egyedülisége. Csak ha alázattal leborultunk lábai elé, és teljesen alárendeltük neki magunkat, akkor fogja nekünk is azt mondani, amit a tanítványoknak mondott a megdicsőülés hegyén: „Keljetek fel, és ne féljetek!” (Máté 17:7)

* C. S. Lewis Narnia krónikáinak 4. része
www.maiige.hu

„Én megdicsőítettelek téged a földön…” (János 17:4)


Életének végén Jézus így tudott imádkozni: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem” (János 17:4). Jézus nem próbált meg versenyezni Bemerítő Jánossal, vagy úgy mutatkozni, mint valami ószövetségi próféta. Ő tudta, mit jelent számára a siker. Ahhoz, hogy te is tudd:

1) Fel kell ismerned, hogy mi az igazi siker. Ha mások jót gondolnak rólad, akkor népszerű vagy; ha te is jól érzed magad a bőrödben, akkor sikeres vagy. Ha mennyei elhívatásodnak élsz, az mindig a legnagyobb belső örömet fogja adni. 2) Imádkozz, mielőtt célokat tűzöl ki! „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6). Nem baj, ha célokat tűzünk ki, csak az a baj, ha előtte nem kérünk tanácsot Istentől. 3) Ne másoktól várd, hogy elhozzák neked a sikert! Ne várd, hogy virágokat kapj; Isten adott neked magvakat, ültesd el, és neveld fel te őket! „Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval” (Galata 6:4). Ráadásul, minél kevésbé vagy „rászoruló”, annál vonzóbbá válsz mások számára. 4) Tedd túl magad saját magadon! Mindenki más már rég továbblépett! Egy lelkész egyszer így imádkozott: „Atyám, miért emlékeztet az ördög mindig a múltamra?” Isten így válaszolt: „Mert a jelenedben már semmibe nem tud kapaszkodni!” Bánd meg a bűnt, aztán lépj tovább! Isten azt mondja: „… vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézsaiás 43:25). Az egyetlen jó indok a múlt felhozására, ha tanulunk belőle és bölcsebbek leszünk általa.
www.maiige.hu

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart…” (Jakab 1:12)

Íme, a győzelmes élet három titka: 1) Kitartás. Dr. G. Campbell Morgan mondja el egy ember történtét, akinek leégett a boltja. Másnap reggel az üzlet elszenesedett maradványai közepére felállított egy táblát: „Minden elveszett, kivéve a feleségemet, a gyermekeimet és a reményt – nyitás holnap, szokott időben.” Állj fel újra! „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját” (Jakab 1:12). 2) Cél. Helen Keller írta: „Sokan teljes tévedésben élnek arról, hogy mi az igazi boldogság. A boldogság nem azzal érhető el, hogy kielégítjük minden vágyunkat, hanem hogy hűségesek vagyunk egy méltó célhoz.” Jézus azt mondta: „… az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon…” (Márk 10:45). Ne csak imádkozz nagylelkű szívért, gyakorold a nagylelkűséget, és a szíved fel fog zárkózni tetteidhez. Amíg vetsz, Isten mindig fog adni hozzá vetőmagot (ld. 2Korinthus 9:10). 3) Perspektíva. Lehet, hogy csalódott vagy valami miatt, de kiderülhet, hogy éppen ez által tervezett Isten valami nagyobbat. „Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.” (Példabeszédek 16:9). Emlékszel, hogyan keletkezik a gyöngy a kagylóban? Amikor egy homokszem bekerül a kagyló héjai közé, a kagyló körülveszi azt egyre újabb rétegekkel, míg végül a gyöngy kialakul. Valaki ezt így fogalmazta meg: „Nagy tanulsága van ennek a történetnek. Hát nem csodálatos, mihez tud kezdeni a kagyló egy homokszemmel? És mire lehetünk képesek mi, ha hozzáfogunk, azokkal a dolgokkal, amik irritálnak minket?!” Lásd meg a távlati képet! Próbáld észrevenni Isten munkáját abban, amin éppen keresztül mégy!
www.maiige.hu

„Ti vagytok a föld sója.” (Máté 5:13)

Jon Gordon mondja: „Sok szervezetnél szoktam előadást tartani a pozitív vezetés fontosságáról és arról, hogy a pozitív környezet növeli a teljesítményt. Mégis legtöbbször a következő kérdést szokták feltenni: »Hogyan legyek pozitív, ha a főnököm nem az?«” Íme, néhány javaslat: »Még ha nem is te vagy a vezető… összpontosíts arra, hogy te legyél a legjobb, és igyekezz kihozni a legjobbat munkatársaidból is… hallgattasd el a negatív hozzáállást, a negatív megjegyzéseket! Ne feledd, nem tudod irányítani azt, hogy mások mit mondanak vagy tesznek, de az igen, hogy hogyan reagálsz arra.« Dr. David Hawkins szerint: »A lakosság nyolcvan százaléka negatív hullámokat sugároz. Ez mindenhol körülvesz minket. Próbálj felülemelkedni rajta.« Van egy régi mondás: »Ne birkózz a disznóval, mert mindketten sárosak lesztek – és a disznó még élvezi is!« Jézus azt mondta: »Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város« (Máté 5:14). Határozd el, hogy te leszel a világítótorony, ami bevilágítja munkahelyedet! Összegzésül: a legtöbb ember nem szeret negatív lenni. Sokszor csak a stressz, a sok elfoglaltság vagy a félelem teszi őket ilyenekké. Sokuknak csupán egy ébresztő szóra van szükségük ahhoz, hogy kitörjenek ebből a kerékvágásból, és – bár talán másként gondolod, de – te lehetsz a változás eszköze. Jézus azt is mondta: »Ti vagytok a föld sója« (Máté 5:13), a sónak pedig két rendeltetése van. Megőrzi a dolgokat a romlástól, és ízt ad az ételnek. Keresztyénként a te feladatod is az, hogy megőrizz értékes dolgokat, hogy kibékíts embereket, és reményt adj a körülötted élőknek, beleértve munkatársaidat is.” Tehát vidd magaddal Istent a munkahelyedre!
www.maiige.hu

„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz…” (Apostolok cselekedetei 16:31)

Akár fontosnak, akár jelentéktelennek érzed magad, üdvözülhetsz. Ha Krisztusba veted bizalmadat, lelked üdvösséget nyer, és életed megváltozik. Százezernyi híres ember bizonyítja ezt az igazságot, például William Gladstone, Nagy-Britannia egyik legnagyszerűbb miniszterelnöke, akinek az életét átformálta Isten. Abraham Lincoln is arról ír leveleiben, hogy Gettysburgnél aznap, amikor híres beszédét elmondta, maga is újjászületett Isten Lelke által. Luther Márton nagyon vallásos volt, legalább annyira, mint Nikodémus, azonban semmit sem tudott az újjászületésről. Mindez azonban megváltozott, amikor felfedezte a Szentírásban ezeket a szavakat: „Az igaz ember pedig hitből fog élni” (Róma 1:17). Fjodor Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj orosz írók is arról számolnak be, hogy Isten Lelkének munkája teljesen átformálta életüket. Chuck Colson – aki Richard Nixon elnök szárnysegéde volt, és a Born Again [Újjászületni] című bestsellert írta – élete is gyökeresen átformálódott az újjászületés által. Akár kastélyban élsz, akár egy sárkunyhóban, te is üdvözülhetsz. Amikor a filippi börtönőr megkérdezte Pált: „Mi tegyek, hogy üdvözüljek?” Pál nem adott elő neki egy teológiai értekezést. Nem, egyszerűen csak ennyit mondott: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” (ld. ApCsel 16:30-31). Gondold végig: nemcsak te üdvözülhetsz ma, hanem életpéldád és bizonyságtételed egész családodat megnyerheti Krisztusnak, ha megtérnek (ld. 2Péter 3:9). Képzeld el, mekkora változást hozhat ez! Meg kell értened? Nem, de meg kell tapasztalnod. Hogyan? Úgy, hogy még ma Krisztusba veted bizalmadat.
www.maiige.hu

„Ne legyen viszály köztem és közted…” (1Mózes 13:8)

Az Abrám és Lót közti súrlódás fontos alapelveket tanít a családi életről. Lót békésen éldegélt nagybátyja, Abrám otthonában. Abrám magával vitte őt végig a hit útján, ám hirtelen összeütközésük támadt. Mivel pedig a konfliktusok mutatják meg az igazi jellemet, most Lótról is kiderült, mi lakaik benne. Mivel nyájaik túl nagyok voltak ahhoz, hogy ugyanazok a legelők ellássák őket, Abrám azt javasolta, hogy osszák fel a földeket egymás közt, és felajánlotta Lótnak, hogy ő választhat először. Lót a legjobb földeket választotta magának (ld. 1Mózes 13:10-11), a többit pedig meghagyta nagybátyjának. Lót a gazdag, bűnös Sodomába költözött, Abrám pedig oltárt épített az Úrnak. Egyforma gének – merőben eltérő értékrend! Tehát:

1) Vizsgáld meg a tényeket! Abrám volt az Isten által kijelölt vezető és Izráel ősatyja. Isten hazát ígért neki, és azt, hogy nagy nép atyja lesz, továbbá áldást és védelmet. Mindezek felett pedig azt ígérte: „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (1Mózes 12:3). Egyszerű, mindennapos fogalmakkal élve: Abrám volt a rangidős, és a családi vállalkozásban ő bírt részvénytöbbséggel. Szerette unokaöccsét, és nagylelkű volt vele, amikor pedig kenyértörésre került a dolog, a kapcsolatukat nagyobbra értékelte személyes érdekeinél. Ezért Abrám tiszteletet érdemelt unokaöccsétől, és azt, hogy övé lehessen a választás előjoga. Lót azonban nem adta meg neki ezt a tiszteletet.

2) Gondold végig, hogy mi a lényeg! A család érdekében Abrám úgy döntött, hogy nem hivatkozik arra, hogy ő a rangidős, nem ragaszkodik jogaihoz, nem mutatja meg, hogy ki a főnök. Bebizonyította, hogy egyedül Isten igazol minket! Nem is kellene azzal próbálkoznunk, hogy magunkat igazoljuk. Abrám a kegyelmet választotta a törvény helyett, az alázatot a büszkeség helyett, az önmegtagadást a jogok helyett, az irgalmat az igazságosság helyett, a szeretetet az élvezetvágy helyett, és a jellemet a népszerűség helyett. Gondolkozz el ezen!
www.maiige.hu