.......és ezt lehet gyakorolni is

"Lk 17,4
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki."

Hányszor hallottad életedben valakitől, hogy "Megbántam, amit tettem!" Nem azt, hogy "bocsi", meg "pardon", meg "bocsánat", meg "sajnálom" hanem hogy "MEGBÁNTAM amit ÉN TETTEM"

És ÉN hányszor mondtam és kinek?
Egy kezemen meg tudom számolni és csak olyan valakinek, aki közel áll hozzám. Elméletileg ilyen emberek a családom, a gyülekezeti testvérek, a barátaim.

Mert csak ezek után tágulhat a kapcsolat köre. Ezekben a mondatokban az ember átlépheti, elpusztíthatja a legnagyobb akadályokat a kapcsolatba lépéshez, ami az önigazultság, az önhittség.
Az önmegtagadás nélküli keresztyénségben nincs kapcsolat, sem Jézus Krisztussal, sem senkivel a gyülekezetben.

Milyen "bőven" fogalmaz Jézus, milyen hittel tekint arra, aki bocsánatot kér. Létezik olyan ember, aki naponta hétszer kimondja "Megbántam, amit tettem, vagy csak gondoltam"?

Én elképzelni sem tudom.....

De szép ez. Mi is énekeltük Keresztúron.