Megvolt az első munkanap. Tündi jól viselte. Remélem, ugyanígy lesz ezentúl is.

juhéjjj!!!

dobb.

Szombat este megint én aludtam bele előbb az esti mesébe. És azzal fejeztem be félálomban, hogy "És Hamupipőke megkérdezte: ugye én is mehetek a bálba? A gonosz mostoha pedig azt válaszolta neki: Persze, Hamupipőke, pont van még egy hely a kocsiban!".
Gyuri azt mondta tegnap, hogy fel fogjuk venni, amiket félálomban mesélek, és eladjuk magyar népmesének...

Fél háromkor felébredtem, és mostanra adtam fel a visszaalvási kísérleteket. Lettek ötleteim, amiken gondolkodom itt az éjszakában. Tündinek cseresznye lesz a jele. Tegnap elmentünk a bölcsibe, bemutatkoztak a nagyik, meg megbeszéltük a jövő heti kezdést, közben Tündi elment körülnézni, biciklizett kicsit, aztán leült egy asztalhoz játszani. Büszke voltam rá.

túl vagyok a harmadik munkanapomon. Komoly munkát még nem végeztem, az érzéseim pedig vegyesek. A lényeg: a meló nem életcél! Vagyis a világegyetem talán megóvható a szörnyű szétrobbanástól akkor is, ha engem munkahelyi kudarc ér.
Depersze erről (egyelőre) szó sincs. Lett viszont egy rohadtjó projektötletem! Ha diák lennék, és ilyen projekt lenne a napköziben, én tolonganék, hogy napközis lehessek. És ha egyedül csinálnám, gyereketk nélkül, még csak a fogadtatása és a kimenetele sem lenne kérdéses a dolognak, de egyelőre vannak ilyen bizonytalan tényezők, mint a projekt többi résztvevője. Meg ilyenek.

Kifelejtettem a mai nap nagy hőstettét: annyi év után végre kiléptem a sportbarátok munkaközösségéből! Mert utálom a sportokat, és ezentúl se szeretnék semmit sportolni. Érdekes, de a tornatanár ezt nem tekintette akadálynak, és formálisan nem is fogadta el a lemondásomat a tagságról, viszont aztán tüntetően nem mentem el a munkaközösségi nyitóértekezletre, amiből csak kénytelen volt tudomásul venni.

Hajj. Megvolt ma a nyitóértekezlet. És nem volt jó hangulatú. Én úgy emlékeztem, hogy ilyenkor még mindenki lelkes, és vidáman tervezgeti, hogy mennyi jó dolgot fog csinálni a gyerekekkel. És hát vagy rosszul emlékeztem (magamból indultam ki?), vagy mindenki apránként és folyamatosan kedvetlenedik elfele, és ez nekem most a hosszabb kihagyás után szembeszökő.

Tündivel tegnap este néztük a vukot, és annál a jelenetnél, mikor Vuk megkérdezi Karaktól, hogy 'Én nem is vagyok igazi róka?', Tündi megkérdezte tőlem, hogy 'Te nem vagy igazi anya?' - kisebb kiakadás.. aztán: 'Én nem vagyok igazi Tündi?'. Megnyugtattam, hogy ő százszázalékos Tündi, én pedig százszázalékos anya vagyok.

--

--

Terry Pratchett Erik című regényét olvasom. Alcíme: Regény a korongvilágon. Egy újabb letehetetlen könyv. Zseniálisan jó . A magyaros kollégától kaptam kölcsönbe, ő nagy rajongó, hétfőre már hoz is nekem egy következő részt, hogy folyamatos legyen az ellátottság . Úgy láttam, jól esett neki, hogy nekem őszintén ennyire tetszik az ő kedvenc könyve.

Hétfőn már évnyitó. Kiskosztüm, vagy öltöny / mindegy, csak ne csöpögjön / a véred a kőre a munkahelyi miliőbe.

A projektkémet tervezgetem, már pár embernek elmeséltem, és eddig mindenki nagyon jó ötletnek tartja.

És hétfőn lesz Tündi első napja a bölcsiben. Az én pici babám...

Tegnap gyüli. Büszke voltam Tündire . Voltak papírok meg színesceruzák a gyerekeknek, és az én tündérem szépen odaállt a nénik-bácsik mellé, és két ceruzát egymáshoz ütögetve aktívan részt vett az éneklésben. Még énekelt is egy kicsit. Az első pár percben pedig - nagyon álmos volt, ennyi ideig tudta csak együtt tartani a figyelmét - még a ritmust is eltalálta. Aztán meg sokat rohangásztak ott, meg játszottak, meg huzakodtak mindenféle apró tárgyon. Jót beszélgettem a lánnyal, aki vitt minket.
Most kellemesen álmos vagyok. Jó hideg lett :S.
Gyuritól kaptam egy nemzetiszínű rovásábécés karkötőt. Első reakcióm az volt, hogy 'necsináldmár, mélymagyarnak néznek'. Sőt, olyannak, aki nem tudja a rovásábécét, és a csuklójáról kell nézze :S. De Gyuri azt mondta, hogy ebben semmi mélymagyar nincs, nekem vette, mert tudta, hogy szeretem a rovásírást - tényleg szeretem, balkezeseknek zseniális - meg tényleg, gondolt rám, meg minden... Viszont akkor sem vagyok hajlandó ennek a kedélyes népi utálkozásnak egyik oldalára sem beállni! Egészegyszerűen nem. És ez nem látszik rajtam, ha csak így fölveszem ezt a karkötőt. Kéne valami - hogyishívják? - balliberális karkötő a másik kezemre ellensúlyozásképp. Majd még gondolkodom rajta. A cannabis-levél talán nem lenne szerencsés a gyerekeknek a suliban, annak ellenére, hogy én plö nem szeretném, ha Tündit, mikor majd véletlenül egy házibulin hülyeségből beleszippant egy füves cigibe, vagy a diszkóban elhiszi az idióta barátnőjének, hogy jobb lesz a buli, ha bekap egy bogyót, rögtön bevinnék és bezárnák. Majd még gondolkodom.

--

Tündi elkezdte a bölcsit, nehéz.
Engem dolgozni hord a penész
(a gyerekek szerint, amúgy a 46-os busz)

Ma már a második munkanapom lesz, ijesztő. Hiába készülök rá tavasz óta, felkészületlenül ért. Nem is tudom, hogy lehet felkészülni arra, hogy három év csönd után egyszerre húsz gyerek üvölti egyszerre húsz irányból, hogy kamilllanééénniiiiiii.

Kicsit kivagyok, felborult minden.