Szia Najda!

Mihelyt lehet, válaszolok.

Köszi, még mindig bizonytalan, mikor indulunk.
Dolgoztam, majd benéztem egy topicba, látom, megy a vitázós beszélgetés.
Most gondolkodom a tegnapi és mai Igéken, úgy érzem, egyre mélyebbre süllyed a tudatomban, ez jó.
Velem az Úr, bármerre megyek, a helyes úton vezet: akkor Benne bízva indulhatok, mehetek, járhatok.
Akik Istenhez ragaszkodnak, bátor tetteket visznek véghez, nem vakmerőeket és gyávákat, de bátrakat.
Nekem milyen bátor tettet kell/lehet megtennem?

Kedves Najda,

nem muszáj vitázni, el lehet kezdeni beszélgetni, új témákat nyitni. De kevesen kísérlik meg. Ha rajtam múlik inkább elhagyom a terepet, ha ettől többen "billentyűt ragadnak".

én inkább nyitok 2 új topicot, csak MARADJ!

jó?

Ha ennyire kell egy billentyűs.

Itt van.

jó, de csak csendben. (ha kibírom)

aranyos.

Szóval kedves Kamilla, mi volt eltalált ebben az idézetben? :

Annyi, hogy igazolni tudom, hogy tényleg képes ezt az ember pont így érezni, és nagyon pocsék dolog.

Ja, így igen, értem, csak már nem tudom, mikor mit, ki hogy értelmez

Egyébként gyönyörű vers, márcsak a nyelvezete miatt is, és az ének is szép, csak sajna nem találtam a neten azt a változatot, ami nekem CD-n van meg.
A Misztrál Balassi lemezén rajta van egy rövid részlet, a dallama uaz.

ezentúl minden beírás után oda kéne írni, hogy 'boxkesztyűk le, békés szándékkal jövök'

Gyerekkoromban a közé a nagyon kevés énekskönyv-beli szöveg közé tartozott, amiken komolyan elgondolkodtam. Hogy hogy lehet annyira félni valakitől, hogy rá se merünk nézni..
És most felnőttként is rácsodálkoztam, hogy tényleg, voltam én is pont így, és milyen rossz volt.

Hát ha nem is rettegés, de elszomorodás az volt bőven.

(})

Hú, ilyenkor zavarba jövök.