Kedves Zsolt!

Bemásolnál ebből a könyvből egy érdekesebb részletet a Mit olvastam topicba?

Sziasztok!

Örülök soraitoknak, hadd írjak magunkról.
Őszintén mondjuk, hogy nekünk elvileg könnyű. Könnyű, mert lelkészházaspárként rá vagyunk kényszerülve (munkaköri kötelesség) a naponkénti bibliaolvasására és imádságra...

Nos valóban sokat jelent, hogy minden nap együtt olvassuk a Bibliát, jó esetben beszélgetünk az olvasott igéről (is) és imádkozunk. De a házasságápolásához ez nem elég!

Évente, vagy inkább kétévente kezünkbe veszünk egy házasságos könyvet és együtt végigolvassuk. Esténként összebújunk és közösen olvassuk, megbeszéljük... Nagyon sokat jelent.

Nagyon szeretünk gyermekeinkkkel együtt menni... ám rájöttünk szükséges elmenni olykor kettesben is. Ez még nehezebben megy, mint egy könyvet együtt olvasni... de a szükségét is és áldását is érezzük.

üdv

Anti

Virágbolt....

Bizony, bizony! A történet saját tapasztalataimból is ismerős.
De tudjátok, hogy ez mit jelent? -Valami olyat, hogy a legtöbb férfi nem állít haza sem okkal, sem ok nélkül virággal!

Rendszeresen elmondom férfiaknak, hogy néha lepd meg feleségedet egy szál (csokor) virággal. Csak, mert szereted, és ezt így is ki akarod fejezni...

A "szegény" virágboltos (mint ez az ország) teljesen a temetkezés c. fejezetben él, mert ma sokkal inkább a halál, gyász, letargia uralja a közhangulatot és belső lelkiséget, mint sem az élet feletti örvendezés!

Kedves fiúk, férjek! Javaslom (bár nem vagyok a virágbolt reklámozója, és részesedést sem kapok...), hogy ma este vigyetek haza virágot, csak úgy, meglepiből!

Anti, azt hiszem, ez tényleg így van (sajnos)! Emlékszem, évekkel ezelőtt hallottam morgolódni egy férfit amiatt, hogy a párja szeretné, ha nőnapon vinne neki virágot. A férfi azt mondta, azért nincs kedve ehhez, mert kötelező ilyenkor vinni virágot. Persze, az igazság az, hogy spontán sem vitt soha virágot a párjának. (Ha vitt volna, lehet, hogy nem hiányzott volna ez pont nőnapon.)

Azért eszembe jutott pozitív példa is. Szintén egy férfi mesélte. Nyáron, munka után hazafelé, az árokparton szép virágokat látott, nosza, le az árokpartra, összeszedett egy jókora csokorra való virágot, s hazavitte a feleségének. Nem került semmibe, ugyanakkor nagy örömöt szerzett vele! (Megjegyzem: nem fiatal férj volt.)

Anti, ez nagyszerű.. de hogy vegyem rá a férjemet észrevétlenül, h. elolvassa a fórumon ezt a bejegyzést? /ha újságban lenne, óvatlanul a tányérja mellé csúsztathatnám.../

[quote="Erika]Anti, ez nagyszerű.. de hogy vegyem rá a férjemet észrevétlenül, h. elolvassa a fórumon ezt a bejegyzést? /ha újságban lenne, óvatlanul a tányérja mellé csúsztathatnám.../[/quote]

Erika, kinyomtathatnád Anti hozzászólását, és hanyagul az asztalon felejthetnéd...

Na, ki kapott/adott/ virágot?

én nem

Bocs kotnyeles
Erika a nőnek sem tilos, el kell kezdeni

Helyes az észrevétel, FM.

egyébként pedig- el ne felejtsem- ehéten hoztak nekem a gyerekek egy nagyon aranyos virítós kaktuszt

Ja, helyben hagytad, hogy kotyogok

Kedves FM!

Csak semmi begondolgatás! Azt hagytam helyben, h. a feleség is kezdeményezhet virág...meglepetés ügyben. Már töröm is a fejem


És neked, kedves FM, mi a kedvenc virágod?

Talán a frézia, főleg az illatáért, de az orgonát is szetetem, aztán a virág kompozíciókat, de legjobban a virágos kertet, arbarétumokat.
Tehát nezéz szelektálni.
De egy hajtogatott origami is megteszi (jól írtam)

Szeretem a meglepiket, ezért nem szoktam konkrétan kérni, még imádságban sem.

Aztán ma olvastam, hogy a feleségem legszebb virága az lenne, ha mértékletes lennék, meg tisztességes, meg józan, ill. egészséges a hitben, hűségben és szeretetben!