|
Gyurcsány: Köszönöm Magyarország..!
Emlékezni és emlékeztetni
Bár nincs kikötőnk, s tengerünk sem, fölvirágzott a szívünk midőn önbizalommal megáldva zászlóshajókat is ígért, feszülő vitorlákkal, hangsúlyozva, hogy a hirdetett reformját (kiigazítását) mindenki támogatja.
Korábbi esztendők elúszó rózsaszín felhőire emlékezve érdemes lesz a legfrissebbekre is emlékezni, emlékeztetni. Bízhat a jövőben: lesznek, akik emlékeznek, s emlékeztetik. Mondta, mondja Gyurcsány Ferenc a T. Házban. Hívta tanúnak a tévét, rádiót és az újságokat.
- Ami a kiigazításokat illeti, először is köszönöm Magyarország valamennyi polgárának, hogy elfogadta és tudomásul vette a kiigazítás szükségességét. Köszönöm nekik!
- Az első zászlóshajó arról szól, hogy egyetlen gyerek se maradjon le, hogy egyetlen gyerek se vesszen el. Arról szól, hogy szembenézünk azzal a problémával, hogy ma majd' minden harmadik gyermek nehéz sorsú, szegény családba születik. Ráadásul tudjuk, hogy ma az oktatási rendszerünk nem segíti azt, hogy valaki kitörjön ebből a szegénységből, hanem mindenki kicsikét továbbviszi a maga sorsát, amit otthonról hoz. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem növeli az otthonról hozott különbségeket.
- Az a cél, tisztelt Országgyűlés, hogy megtörjük a szegénység átöröklésének láncolatát, hogy a gyermekszegénység ma közel 20 százalékot megközelítő förtelmes és szégyenteljes rátáját 2013-ig nagyjából negyedével, 15 százalékra csökkentsük. Ehhez persze már nagyon korán segíteni kell a legnehezebb helyzetben lévő családoknak. Biztos kezdet klubokat kell alapítani, leginkább azokban a térségekben, ahol nagy a szegénység. Jelentősen növelni kell a bölcsődék számát, mert tudjuk, hogy a gyermekek már az iskolát megelőző időszakban elveszítik esélyeik jelentős részét. Az óvodai ellátás lehetőségét területileg teljes körűvé tesszük, és míg ma ötéves kortól kötelező óvodába adni a gyereket, a korhatárt egy évvel korábbra tesszük, hogy már négyéves kortól kötelező legyen. De a program részeként a szülőknek is támogatást kell adni, hiszen az a szülő, aki nem rendelkezik a készségek és ismeretek sokaságával, nem képes a gyerek útját hatékonyan egyengetni.
- Ehhez kapcsolódik a második zászlóshajó, amely egy modern, korszerű közoktatás szolgálatában áll, s a XXI. század iskolájáról szól. Arról szól, hogy újítsuk meg a magyar pedagógiát, hogy ne egyszerűen csak megtanítani legyen képes a gyermekeinket nagyon fontos tényekre, de tanítsa meg őket megtanulni tanulni, és segítsen abban, hogy életük végéig képesek legyenek megtartani a nyitottságukat. Arról szól, hogy a magyar iskola alkalmas legyen a nagyon sokfajta, egymástól eltérő nevelési igényű gyerekekkel bánni. És megújítunk vagy ezer iskolát, 100-120 milliárd forintot fogunk erre ebben a fejlesztési periódusban költeni. Vagy 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni tábla és kréta helyett a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal. Nagy-Britannia példája - ahonnan jön ez a minta - azt mutatja, hogy a gyermekek tanulási eredménye, a felzárkózás tempója radikálisan növekedett ezen új, modern technológiák pedagógiai alkalmazásával. És mindeközben tovább folytatjuk a szakképzés reformját. 50 milliárd fog rendelkezésre állni csak az európai pénzekből, és legalább ugyanennyi az üzleti szférából.
- A harmadik zászlóshajó arról a 28 leghátrányosabb kistérségről szól, amelyeknek lakói úgy érzik, hogy elfeledkezett róluk Magyarország. Ez a 28 hátrányos helyzetű kistérség a többiektől elkülönítetten, külön borítékban 120 milliárd forintot - kistérségenként tehát 3-4 milliárd forintot - fog kapni arra, hogy integrált programokat indíthassanak el - mert ezek a kistérségek nem egy, vagy két problémával küzdenek. Itt baj van a közlekedéssel, baj van az oktatással, nincsen munkahely, nincsenek közösségi terek. Itt sok mindennel baj van. Óvni kell ezen kistérségeket, és lehetőséget teremteni, hogy a zempléni kisfalvak, a dél-békési települések, az Ormánság önmagát elhagyatottnak érző népe azt érezze, hogy van itt egy olyan kormány, amely nemcsak beszél arról, hogy fel kell zárkóztatni Magyarországon, hanem van rá eszköze, és van is hozzá tehetsége.
- Közben pedig bátorítani és segíteni kell az elöl haladókat. Azokat kell segíteni és bátorítani, akik a leggyorsabban haladnak. A negyedik zászlóshajó tehát a leggyorsabban haladó fejlődési központokról, a tudáspólusokról szól, mert ők diktálják a tempót Magyarországon. Az, hogy milyen gyorsan halad Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, vagy Székesfehérvár és Veszprém, hogy milyen tempót tud diktálni Győr vagy Budapest, nem csak ezeknek a városoknak, vagy ezeknek a régióknak a belügye. Ők azok, akik Magyarország modernizációjának útmutató csillagai. Ezek a programok a gazdasági versenyképesség, a gazdasági teljesítmény növeléséről szólnak. Arról, hogy egy város, az egyetem, és a vállalkozások sokasága, e három szereplő összefogva hogyan alakítja át egy város és egy régió gazdaságát. Hogy ezek a városok Európából nézve is látható teljesítmény- és gazdasági központok lesznek. Városonként 60-80 milliárd forint fog rendelkezésre állni, de nem osztjuk ki a pénzt. Akinek jobb programja lesz, annak lehet, hogy 100 milliárd jut. Aki lemarad a versenyben, annak lehet, hogy csak 20. Az elől haladóknak versengeni kell, akik hátul vannak, azoknak meg megfogjuk a kezét. Így lehet tisztességesen összeilleszteni egy versenyképes gazdaság szándékát az egymásért viselt szociális-társadalmi felelősséggel. Ez a fajta kettősség tudja együtt tartani a szocialisták és liberálisok kormányát és politikáját.
- Az ötödik zászlóshajó a magyar gazdaság fontos szereplőiről, a kis- és közepes vállalkozásokról szól. Arról, hogy nincsen sikeres magyar gazdaság, nincsen fejlődő Magyarország sikeres hazai vállalkozások nélkül. Ők, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják ma a munkában állók 65 százalékát. Ők adják az export 35 százalékát. Az Új Magyarország program részeként a kis- és közepes vállalkozások számára olyan átfogó, komplex fejlesztési program készül, amelynek az első pályázatát - mint korábban említettem - már éppen kiírtuk, s amely több mint 3000 milliárd forint forrást fog megmozgatni. Ebből a forrásból - a már ezekben a napokban kiírt pályázatokkal kezdve - több mint 200 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás. Ennek két-háromszorosát fogják majd a magánpiacról megmozdítani. Több mint 170 milliárd forinttal fogunk tőkekockázati és hitelprogramok mögé állni, amely pedig több mint 2000 milliárd forint egyéb külső forrást fog majd megmozdítani. A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésében nem volt még olyan program, amely ilyen átfogóan és ilyen volumenben segítette volna őket, hogy ennek a fura, globalizálódó világnak ne csak a vesztesei lehessenek, hanem a megkapaszkodó nyertesei. És ezeket a pályázatokat írtuk ki többek között az elmúlt hetekben.
- Nem tagadom, hazafias programként tekintek e tennivalók sokaságára. Áldozatokkal, erőfeszítéssel, reformokkal és fejlesztésekkel új pályára állítjuk és megújítjuk Magyarországot. A menetrend mostanra világos és kialakult. Az idei év még az áldozatvállalás éve. Indulnak a reformok, lassan elkezdődnek a fejlesztések. Tudom, nem lesz könnyű az idei év.
- 2008 viszont már az átmenet éve. A jövedelmek nem csökkennek, a reformok elkezdenek működni, nyilván szükség lesz majd kisebb-nagyobb módosításra. Lassan érzékelhetővé válik egyik-másik fejlesztés eredménye.
- 2009 a gyorsuló gazdaság, a fejlesztések sokaságának már látható világát hozza, és végre újra emelkedhetnek Magyarországon a jövedelmek. Mértéktartással és felelősséggel. Meg lehet újítani és nyugodttá lehet tenni Magyarországot. Ehhez a programhoz szükségünk van az ország segítségére és támogatására, és szükségünk van a Parlament, a törvényhozók segítségére és támogatására is. Arra a fajta bátor, progresszív elkötelezettségre, amelyet az elmúlt időszakban is mutattak.
- Munkás és dolgos program ez. De csak ez hozhat eredményt. Ez az eredmény, ez a siker pedig közös lesz. Valamennyi magyar emberé, valamennyi családé, a magyar hazáé és a köztársaságé.
(Forrás: Országgyűlési Napló, kdnp.hu)
|
