A honi baloldalt nézve, rasszizmusról valóban nehéz beszélni itthon. Bacsó Zsolt nyilvánvalóan nem rasszizmust fogalmaz meg, amikor kijelentette az alábbi cikkben, hogy "
a szocializmus története a saját nép ellen vívott háborúk története". Mert a szocialista listázás, elnyomás, vagy a gyilkolás nálunk osztályalapon, vagy szimpla érdek alapon történt, nem pedig faji alapon, rasszistaként.
Ezzel szemben a környező országok baloldali politikusait, a baloldali, szocialista embereket nézve egyértelműen látható, hogy a szocializmust nagyon jól össze tudják kötni a rasszizmussal. Lásd példának az éppen legaktuálisabbat, a román miniszterelnököt, a Victor Pontát.
Tudjuk, hogy a Gyurcsány féle parlamenti frakció tagjai végig falaztak a baloldalinak nevezett szocializmusnak, amely nem volt rasszista, csupán osztály, vagy érdek alapú volt. Fontos, hogy mindnyájan tapsoltak akkor, amikor az Öszödi beszéd elhangzott. Tapsoltak, amikor a baloldal rárontott a saját népére. Amikor lovas attakkal, fejre célzott lövésekkel, veréssel, kínzással félemlítették meg az embereket. Mindnyájan falaztak, ugyanakkor erkölcsi aggály fel sem merült bennük.
Fontos, csak itthon érvényes mondat a Bacsó mondata. Elsősorban a baloldal iránt elkötelezetteknek, le is írom még egyszer, hogy gondolják át annak súlyát.:
A (magyar) szocializmus története a saját nép ellen vívott háborúk története.Idézet:
Soha többé ne legyen olyan korszak, amikor magyar magyarra lő
2012. december 08., szombat 21:35
Azért kell megemlékezni évről-évre az 1956-os forradalom utáni megtorlások áldozatairól, hogy soha többé ne legyen olyan korszak, amikor magyar magyarra lő – jelentette ki Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz), a nógrádi megyeszékhely polgármestere, az 1956-os forradalmat követő salgótarjáni sortűz évfordulója alkalmából, a város gyásznapján megtartott szombati megemlékezésen.
Az emberiség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el, és egyenlő mércével kell mérni a nácizmus, illetve a kommunizmus bűneit – mondta a megemlékezésen a polgármester. Magyarországon azonban „az elkövetett bűnökért egyetlen elvtársnak sem kellett felelnie”, közülük senki nem kapott érdemleges ítéletet, csupán végrehajtókat, tizedeseket és szakaszvezetőket marasztalt el a bíróság – tette hozzá az önkormányzati vezető.
A történteket felidézve elmondta: 1956. november 14-én szovjet páncélosok szállták meg a várost, majd a lakosság zaklatása, önkényes letartóztatások következtek. December 8-án azért gyűlt össze a mintegy négyezres, fegyvertelen tömeg a megyei tanács, illetve a rendőrkapitányság előtt, hogy követelje két, az éjszaka letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását. Válaszul a szovjet katonák, illetve „pufajkás szövetségeseik” egy emeleti ablakból, illetve egy tank páncéltornyából és géppisztolyokból a tömegbe lőttek.
A megtorlások egészen 1958-ig tartottak a nemzet megtöréséért, illetve az elnyomók személyes bosszúvágyának kielégítéséért – tette hozzá a polgármester.
http://mno.hu/belfold/soha-tobbe-ne-leg ... lo-1123377