-

Hess! Keress magadnak valaki mást!

Részemről nincs kedvem ehhez a játékhoz...

-

IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja: "A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."
BÖLCS LEO bizánci császár (866-911): "A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról: "A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): "A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.): "A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége".

LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt: "gens hungarorum videlicet christiana..." azaz "a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény".

Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja: "Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

Régi bajor krónikából, a Lech-parti verség után (955) az ebersburgi erősségbe hurcolt ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvett dolgokról (Szalay László- Mg. Tört.): "Eberhard gróf kiválogatván magának illetőségét, az arany nyakláncokból, melyekkel nyakukat ékesítik s az arany csengettyűkből, melyek ruházatjuk alját beszegzik, három font aranyat templomi ékességek készítésére ajándékozott."

GARDEZI perzsa író, 1050. körül: "A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők."

TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában: "A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek."

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról: "Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."

DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete: "Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!"

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében: "Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

BONFINI (1425-1502): "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja: "Magyarország a kereszténység védőbástyája."

Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban: "Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve."

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben: "A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki."

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzoje: "Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."

MONTESQIEU (1648-1755): "A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."

JULES MICHELET (1798-1874): "A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.""

EDUARD SAYOUS (1842-1898): "A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

Az angol G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja: "Magyarország gátja volt a török terjeszke-désnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879): "A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben: "Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája."

VICTOR HUGO (1802-1885): "Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsoséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."

BISMARCK német kancellár (1815-1898): "Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."

THEODEORE ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: "Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

ELISÉE RECLUS (1837-1916): "Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."

PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott elso antropológiai kézikönyvében írja: "Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... anthropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."

HANS NORMAN 1883: "Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok... jóalkatú, ke-mény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak... szemeik tüzesek".

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: "Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa."

PAYOT: "Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül."

D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban: "Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyar-ország."

G. FERRERO olasz történetíró (1871-?): "Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: "Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."

LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja: "A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva."

LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja: "Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el."

HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban: "A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön.
A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje.

Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok." Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt állították, hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak mondják magukat...
Az Európai Unió előre látása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek? Csak így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat. Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954): Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

"Levelek Mizantrópiából"

Gyurkovics Tibor 2007. március 10. 00:00

Labancinfo


Julcsa utazott Pestre a buszon. Kinézett az ablakon és látta az elsuhanó rügyező tavaszt, holott még tél sem volt. Ahogy bambult kifelé, csak nézett, és érezte, ahogy elindul benne az „alfázás” és a gondolatai a politika köré csoportosulnak, párhuzamot vonva a természettel és a tájjal, ahol a régi kuruc vár mellett állt meg a busz a megállóban. A vár enyhén szólva romosan magasodott föl a magyar égbe. Bezzeg a németek! Azok Erdélyben is gondozzák a románok által elgyötört régi vártemplomaikat, emlékezett Julcsa egy filmre, miközben megalázva érezte magát, hogy magyar.

Bárcsak ne lennék magyar! – sóhajtott föl. Eszébe jutott a Tenkes kapitánya, Zenthe Ferenc, ahogy a labancokkal a kurucok bizony amúgy igazi kurucosan, de mindig huncutul kitoltak.

Mi történt azóta?

Mi változott?

Hol vannak a kurucok?

Azt Jancsikától hallotta, hogy van valami kurucinfo, ahol állítólag kimondják, amit más csak gondol, olyanokat is amiket nem sokan vennének komolyan. Sőt, van is bennük túlzás, de túlzó a hangneme is, ahogy Jancsika mondta.

- Sokan olvassák?

- Sokan hivatkoznak rá.

- És fiam, mondd meg nekem, mért nincsen labancinfo?

- Van az, csak máshogy hívják!

- Arra soha nem hivatkoznak?

- Szoktak, de máshogy hívják. Ezeket a kurucokat be akarják tiltani, de a pletyka szerint nem megy, mert Amerikából irányítják.

Julcsa nézte az elsuhanó fákat. Olyanok voltak, mint a kéz nélküli testek. Csonkán lefűrészelve az ágaik. A törzsük vastagon ált a szürke időben és már nem imádkozott az ég felé, hiszen csak a fehér csonk világított rajta.

Vajon ezt is Amerikából irányítják? Az egész ország két részre bomlott? Kurucokra és labancokra?

Megálltak. Esteledett szürkült, pára lepte be az ablakot. Eszébe jutott a vers:


Sose lesz itt egység,
sose lesz itt, István,
széthúzó fejünket
verje meg az Isten!


Szétszaladó gondok
egybe nem állanak,
sose jön itt létre
az álom-állapot.


Az állam-állapot,
a bőséges ország,
lyukas asztaláról
széthullnak a morzsák,

ezer eb eheti,
ezer cipelheti
saját odújába,
mégse elég neki,


nem sajátja: zsákmány,
nem eledel: méreg,
íze vész, szaga vész
Isten ebédjének.


Beléndekes bendő
nem nevel izmokat,
zabálhat, tűnődhet
reggelig is sokat.


haj ha egyszer magunk
rántjuk le az asztalt,
hogy a pór, hogy az úr
mostmár eleget falt.


Eleget egyezett
hamis egyezséget,
lappangó íze és
szaga lett a vérnek.


Büdös az asztallap,
büdös ez az ország,
jólforgó szájunkban
büdösek a morzsák,


hogy ki kell okádni
a patak partjára,
csahos gazdáinak
arany portájára.


Hadd mossa az eső
s patakvíz pofánkat,
még egyszer hadd lássunk
büszkének, tisztának,


Európa őrzői,
nem csahos kutyái
voltunk, fogainkat
meg lehet számlálni,


vagy büszkén állunk ki
saját erdeinkben,
vagy mindkét kezével
verjen meg az Isten!


Mire végigmondta magában, megint suhantak a most már sötét estében.

Tél van vagy tavasz? Már minden megváltozott. – Julcsa majdnem elsírta magát. Hol a kuruc ország, vagy labanc marad most már mindörökre?

Sólyom nem lesz jelen a zászlófelvonáson
2007. március 10., szombat, 12:40


Nézeteltérés támadt az államfő és a házelnök protokollosztály között abban, hogy ki helyettesítse Sólyom Lászlót a március 15-i ünnepélyes zászlófelvonáson. Az államfő ugyanis ekkor még Erdélyben lesz hivatalos látogatáson.

Az államfő, a házelnök és a miniszterelnök protokollosztálya között némi zavart okozott, hogy ki helyettesítse Sólyom László köztársasági elnököt, aki külföldi útja miatt nem vesz részt a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson - értesült az MTI a kormányhoz közel álló körökből.

Március 15-én délelőtt katonai tiszteletadás mellett a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonják fel a nemzeti lobogót a Kossuth téren, amely előtt az államfő ad engedélyt az ünnepség megkezdésére és a nemzeti lobogó felvonására. A rendszerváltás óta még nem fordult elő, hogy a köztársasági elnök ne vett volna részt a zászlófelvonáson. Sólyom László viszont idén március 15-én a délelőtti órákban még Erdélyben lesz hivatalos látogatáson.

Az MTI úgy értesült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) és az Országgyűlés Hivatala eltérően értelmezi Sólyom helyettesítését. Az alkotmány kimondja, hogy az államfő átmeneti akadályoztatása esetén őt az Országgyűlés elnöke helyettesíti. A köztársasági elnök hivatala úgy látja, hogy Sólyom László erdélyi hivatalos látogatása március 15-én jogi értelmében nem azt jelenti, hogy akadályoztatva van, ráadásul a zászlófelvonás nem közjogi esemény, így nem kell átadnia államfői funkcióját.

Az Országgyűlés Hivatala viszont közjogi eseménynek tekinti a nemzeti ünnepen a zászlófelvonást, ezért szerintük Szili Katalinnak kellene helyettesítenie az államfőt. A távirati iroda úgy tudja, hogy Sólyom László végül nem átadta a tisztségével járó feladatot, hanem helyettest jelölt ki maga helyett, a miniszterelnököt kérte meg erre a feladatra.

A kormányszóvivői iroda azt közölte, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte a Miniszterelnöki Hivatal felé Sólyom László kérését, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vállalta a helyettesítést. Kerényi György, a házelnök kabinetfőnöke nem kívánta kommentálni az ügyet. Az MTI-nek azt mondta: véleményük szerint, ha egy konkrét esetre nincs konkrét szabályozás, akkor az alkotmány betűje és szelleme az irányadó.

Halmai Gábor alkotmányjogász és Görög Ibolya protokollszakértő azonban egyaránt úgy vélte, hogy ilyen esetben nincs szó a köztársasági elnök akadályoztatása miatti helyettesítésről, amiről az Alkotmány rendelkezik. Halmai kifejtette, hogy az alaptörvény csupán arról rendelkezik, hogy az államfői jogkört a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy a megbízatása idő előtti megszűnése esetén ki és hogyan gyakorolja. A zászlófelvonással kapcsolatos kérdést ezért az alkotmányjogász szerint nem lehet megoldani. Egyetért ezzel Görög Ibolya protokollszakértő is, aki szerint Sólyom László nyilván egyeztet arról, ki ad engedélyt az állami lobogó felvonására március 15-én.

(MTI)

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

http://origo.hu/itthon/20070310solyom.html

Kedves Ex!
Az én fontolva haladásomnak az a fő oka, hogy a társadalom korlátozott tűrőképességű. Ha az életkereteit rövid időn belül többször felfordítják, akkor elpattanhat a cérna. Az 1998 és 2002 közti időszak tendenciái jók voltak, olyan irányba mozdultak, ami a munka világát erősítette. Most ezzel teljesen ellntétes dolgok zajlanak. Szociálpolitika címen lumpenpolitikát művelnek és a legminimálisabb illeszkedésre is képtelen emberek a fő kedvezményezettjei.
A legutóbbi választások körüli igérgetésbörze teljesen követhetetlen volt számomra már. Sajnos olyan jó kapcsolataim sincsenek, hogy valamely stratégával szóbaállhattam volna. Nem igazán értem a Fidesz jelenlegi stratégiáját és a szövetségi politikáját sem.
A totális fordulat szerintem kivitlezhetetlen lenne (gondolj arra, hogy a Bokros csomag néhány elemét az alkotmánybíróság fúrta meg) a társadalompolitikában. Nem viselné el az ország, mert éppen az ellenkezőjére lettek az emberek szocializálva. Viszont lassan el kellene indulni a jelenleg érvényesülőtől ellentétes irányba: megbecsülni a munkát és azt, hogy valaki aktív, szintén dolgozó utódokat nevel a társadalomnak és végül a legfontosabb, megbecsülni az anyai hivatást, család intézményét és nem ellene agitálni. Az aktív korú munkaképes férfiakat pedig be kell kergetni a munka világába és akkor lehet, hogy elég lenne a 700 ezres munkanélküli bázis és nem lenne szükség 1 millió válságövezetből hozott migránsra.
Igyekszem visszafogni magam, de ezek kemény dolgok lesznek: ma úgy tűnik, hogy a jelenleg kormányzó erők érdeke inkább egy tenyérből etetett, kiszolgáltatott egzisztenciákból álló tanulatlan és irányítható társadalom kialakítása.
Üdv: Kuruc

Békés, biztonságos ünnepet mindanyiunknak! Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Üdv,
Blue

Köszönöm a magam nevében és kívánom, hogy ma mindenki Isten ismeretre jusson, Isten dicsőségére.

Kedves Kuruc!
Kicsit késve válaszolok, de jobb mint soha.

Valóban korlátozott, de most nem az a fő probléma.
A Bokros csomag anno sokkal keményebb dolog volt mint most és az sem lépte túl a tűréshatárt. A különbség az, hogy akkor nem volt akkora ellenpropaganda mint most. A másik pedig az, hogy ez a második megszorítás azóta és ez is csökkenti a tűrőképességet.

Ebben nem értünk egyet. Nem folytatták reformokkal azt amit a Bokros csomat elindított, hanem visszafordultak az etatista módszerek felé, nem a teljesítmény, hanem az állami megrendelések, a kapcsolatok motiválták méginkább a vállalkozásokat. Ez kádárizmus. Vissza is fordultak a jó gazdasági tendenciák 2001-re. Sajnos a lökött Medgyessi rátett még egy lapáttal. Ezért kell most újabb gatyábarázó csomag.

Sajnos nagyon is követhető volt. A szocik lúzerszocializációs igérgetéseire licitált a fidesz. Ez rémes. Egy jobboldali párt ilyet nem tehetett volna.

Pedig világos. Valahogy előrehozott választásokat kierőltetni, mert négy év múlva semmi esélyük, ha közben minden józan ész szerinti reformnak keresztbe fekszenek közben.

Ez tévedés. A jelenleginél határozottabb reformokat is elviselne az ország, de ahhoz együttműködés kellene az eü. a nyugdíj, az oktatás, az államigazgatási reformokban. A segélyező szocializmus nagyon igazságtalan és a reform az igazságosság irányába hat és ezt el lehetne fogadtatni simán.
A tragédia az, hogy ellenpropaganda zajlik az együttműködés helyett.

A Fidesz erre a rosszult szocializált zsigeri érzelmekre gerjeszt a propagandájával. Holott ők is tudják, hogy tovább nem halaszthatók a reformok.

Ebben is egyetértünk, de ez irányba is a valódi reformok és a segélyezési rendszerek lebontása visz.

A tenyérből etető etatizmus eddig mindegyik kormány jellemzője volt, a Fidesz is erre gyúrt és most is keményen tiltakozik minden ellen ami jobboldali gondolat(pl tandíj). Ettől eltérő irány csak a Bokros csomag volt és a mostani reformok. Csak szerintem nagyon langyos. Szerinted sok.
üdv
ex

Kedves Ex!
A lúzer szó nálam nem pejoratív. A társadalmi változásoknak vannak vesztesei, akik korlátozott mértékben felelősek a helyzetükért. Róluk a ker. etika, de a humánus gondolkodás alapján állva sem szabad megfeledkezni. Nekem velük semmi bajom sincs.
A valódi potyautasok nem ők. Soha sem felejtem el, hogy egyetemista koromban egy olyan csoporttársam nem kapott szoc. támogatást, akinek az apja munkanélküli volt, a szomszéd megyében lakott, de a család jövedelme 200 Ft-tal meghaladta az "álomhatárt". Viszont egy helyi válallkozó lánya, aki szintén évfolyamtársam volt megfelelt a feltételeknek, mert az apjának nagyon ügyes könyvelője volt. Ha ezen a szitun változtatnának, akkor a szájukra vehetnék az igazságosság kifejezést.
A Bokros csomag ellen egyébként elég nagy társadalmi nyomás volt, pl. diáktüntetések, szakszervezetek tüntetései. De ma már visszasírnánk a 2000 Ft-os tandíjat. Valójában a szigorú pénzügypolitikát tovább vitte a Fidesz 2001-ig, aztán választási költségvetést csinált, de azzal nem a lumpeneket, hanem a középréteget támogatta (gyed, adókedvezény, lakáshitel) részben és sajnos a haveri cégeket. De ebben a szocik "profibbak" voltak szerintem. Biztos sokáig tudnánk a rossz példákat sorolni kölcsönösen.
Ezek a mostani valamik mindennek nevezhetők, csak nem jobboldali mércével értékes reformnak. Az adóprés nem jobboldali módszer. Az sem jobboldali, hogy minden megszorításhoz hozzáteszik a félmondatot, hogy "kivéve a halmozottan hátrányos helyzetűeket". Ezek a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig abból élnek, hogy nem is akarnak mások lenni. Náluk a hátrányos helyzet nem átmeneti állapot, hanem az egzisztenciájuk alapja.
Miféle jobboldali reform az, ami minden adókedvezményt elvesz a családosoktól, mert az az igazságos, ha mégtöbbet kapnak, akik nem dolgoznak (pl. egy teljes minimálbért segélyben és hozzá annyit, hogy majd negyedmilla pottyan egy ilyen család asztalára).
Egyébként milyen dolog, hogy 100-ból a 15 legjobban tanuló nem fizet, de a 16., aki még mindig magasan átlag feletti képességű és legalább jó minősítéssel szerzi meg a szakmája legmagasabb rangú képesítését (nem elégségessel, ami szintén "elég" lenne) már fizessen, vagy maradjon otthon ha csóró (kivéve természetesen a halmozottan hátrányos helyzetűeket)???
Le lehet éngem komcsizni, de úgy gondolom, hogy akkor van esélyünk egészséges szerkezetű társadalomra, hogy a szakképesítéshez jutásban a képességek és nem a pénz dönt (az elhelyezkedésben úgyis főleg a kapcsolatok számítanak).
Ma Magyarországon jobban él aki segélyen van, mint aki dolgozik. Ilyen jövedelmezőség mellett jó képességű (100-ból 16-ik) gyermeket taníttatni nem lehet.
Nem sok nekem a reform, hanem szerintem nélkülözi a szilárd alapot, nincs értékrendje és a céljai homályosak.
Azzal egyetértek, hogy a jelenleginél határozottabb reformok is elviselhetők lennének. De az ne az ingatlan panamákról szóljon. Szeretnék olyan országban élni, ahonnan nem kell életmentő műtétre külföldre vinni egy beteg gyereket, míg a TB támogatja, ha férfiből nőt operálnak.
Egy differenciált tandíj mindjárt megmutatná, hogy mely tanszékek léteznek a piactól elszakadva, csak mert könnyű ott diplomázni. De az hogy fizess barom, nem baj hogy mekkora a túlképzés, az nem oktatási reform.
Az EÜ reform is támogatható lenne, ha nem azt látnánk, hogy a legértékesebb ingatlanokon fekvő kórházak lettek hirtelen a legfeleslegesebbek.
A közig reform egyenlő a nulával. Az ésszerűsítések helyett megduplázták a szintek számát (település+kistérség és megye+régió).
De ezek részletkérdések igazándiból. A magyarság megmaradását egy munkára alapozott, a jövőnek aktív utódokat adó társadalom szolgálná, ahol az aktívakat nem fogják vissza. Nálunk az ellenkezője történik. A segélyek radikális emelése most történt és a középréteg püfölése is most zajlik a leginkább. Bezárnak néhány kiskaput, de kb. ötször annyit nyitnak ki a valódi potyautasoknak.
Üdv: Kuruc

Nekem sem velük van bajom. Csakhogy a mai lúzerknek a nagyobbik része felelős a sját sorsáért, ezért kellene a jelenlegi segélyező szocializmust felszámolni. A valóban önhibáján kívüli hátrányosok kevesen vannak és annyit minden társadalom vidáman eltart, nem is rosszul. A potyautasokba viszont belerokkan a társadalom. Ebben nincs is vita köztünk.
Amit másként látunk.
1. Az osztogató etatizmusban a Fidesz ugyanazt csinálta mint a szocik és azt is ígérte megfejelve a választások előtt (szerintem ezért is bukott). Amiket te felhozol azok csak finom hangolásai a segélyrendszernek, nem lényegesen más. A Fidesz ugyanazt a rablógazdálkodást tette mint a mit a szocik, csak ők a saját hinterlandjukat etették. Nekem mint polgárnak ebben nincs különbség.
2. A mostani adóprést nem illik összekeverni a reformmal. Az azonnali bevétel vészelhárításra kell a költségvetés miatt, a reform hosszútávú dolog. Ha helyreáll az egyensúly, azután lehetne az adócsökkentéssel operálni. Most poedig akárhogyis van csak a középosztály tudja cipelni a terheket. Ha most nyert volna a Fidesz, neki is bevételre lenne azonnal szüksége és ő sem tudna mástól szerezni mint tőlünk.
Ez a választás előtt is vilkágos volt, ezért ez a hiszti amit gerjesztettek teljesen álságos.
3. A reformokat én is tudnám kritizálni, mert langyos, igazságtalan stb. De az a baj, hogy az ellenzék éppen a tovább rontás irányába küzd, hogy méginkább csökkentse a hatékonyságát (egyébként a szocik őskövületei is), sajnos. Az országnak az lenne jó, ha az ellenzék együtt működne a reformokban és a kontrolját a hatékonyabbá tétel irényába fejtené ki.
Megjegyzem ezen módon lenne esélye a győzelemre is a következő választáson is. De ma nagyon rossz stratégiát folytatnak, azaz minél rosszabb, annál jobb. Azaz a reformok akadályozásával akarják megroggyantani a szocikat. A baj csak hogyha ez sikerrül, akkor még lejjebb fog csúszni az ország.
Néhány dologról konkrétan.
Nálunk minden segélyezési rendszer nagyon igazságtalan, ami a jövedelmi viszonyokon alapul, mert a jövedelem kimutatás hamis. Ez is kádári örökség. Ezért minden ilyen alapú támogató rendszer igazságtalan.
Pl a gázártámogatás. A legigazságosabb az lenne, ha megszüntetnék.
Tandíjnál úgyszintén. Mindenki fizessen, a jótanulók meg kapjanak ösztöndíjat.
De az ellenzék mindenfajta tandíj ellentiltakozik, az pedig nem polgári, hanem kádárista viselkedés.
Az államháztatrási reform, pont azért féloldalas, mert kétharmados törvényeknek kerszbe fekszik az ellnzék.
Az eü refomban nem tudom mennyire igazak az ingatlan ügyletek, de abszolut hiteltelen ebbe a Fidesz, pont azért mert mindenre nemet mond.
Egyébként ha ők lennének hatalmon, ők még ügyesebben ingatlanoznának, úgyhogy ez nem egy választható opció.
üdv
ex

Kedves Ex!
http://index.hu/politika/kulfold/pragseg0312/
Ha valami hasonló hírt sikerül a belföld rovatban felmutatnod, akkor azt nyilvánosan elismerem, hogy jóravaló kormányunk van és én vagyok a rossz, mert ennek ellenére a beidegződésem miatt nem szavazok rájuk.

Mi lenne, ha a nem termelő, hanem kereskedő és a hasznot külföldre vivő multik éppen úgy adóznának, mint a többi cég, nem lenne extra kiváltságuk. Vagy mi lenne, ha nem lehetne segélyként megkapni egy minimálbért? Mindjárt megoszlanának azok a terhek.

Virtuálisan veregetem a vállad a billentyűzeten keresztül.

Ez matekos nyelven azt jelenti, hogy x kiadás y bevétel és az egyenleg akár pozitív is lehet, tehát aki tehetséges nem fizet feltétlenül tandíjat. Ez stimt. Arról mi a véleményed, hogy a legjobb 15. még nem fizet semmit, a 16. pedig peches ember és fizessen teljes számlát? Mi a véleményed a fokozatosságról? A mai átlag jövedelmek mellett el tudod képzelni, hogy valaki a lakóhelyétől távol két gyermekét taníttassa 150/félév master és 100/félév alap képzés esetén? Fél milla évente csak tandíj+utazás+szállás+könyvek és ha csak a 16. legjobb a 100-ból, akkor vegyen fel a pedagógus apa hitelt a házára? Vagy francba a társadalmi mobilitással? A kasztrendszer is jól működött néhány ezer évig?

Kedves Kuruc!
Te nem vagy ítélőképességed birtokában ha azt várod, hogy én a szocik tespedésgerjesztő szociális elképzeléseit fogom itt védeni. A prágai példa nagyon jó, egy típikus neokon módszer. Agyon csápolnám magam végre, ha alakulna nálunk is egy jobboldali párt.
Nem tudom érzékelted-e, de az én bajom az, hogy a magát jobboldalinak mondó párt sem jobboldali, ezért amikor szavazok, akkor más szempontok alapján szavazok.

Kedves Kuruc! Ébredj fel! A multik rendelkeznek azzal a tárgyalási előnnyel, hogy ők adják nemzeti termelésünk 70%-t. Ha túladóztatással elkergeted őket, rosszabbul járunk. Ha a kereskedő hálózatokat adóztatod meg, azok áthárítják a terhet a legcsóróbb tescogazdaságos fogyasztókra. Az is meg kell értened, hogy a kapitalizmus úgy működik, hogy mindig vannak jó érdekérvényesítő és adóelkerülő rétegek, akiket a világon sehol nem sikerül igazán megadóztatni. Ők másként járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz, hidd el az sem semmi.
Vannak viszont sokat próbált működő módszerek, azokkal kellene végre próbálkozni.

Nem ismerem még és nem tudom, és nem akarom megvédeni a mostani rendszert. Egyet tudok, hogy a régi nem működtethető tovább, úgy ahogy van. Aki tandíj ellen tiltakozik az kommunista és nem szeretem. Egyik oka a bajnak éppen az, hogy engedték felduzzadni és felhígulni a felsőoktatást. Ezt ki tette?
Egy biztos az ingyenesség nem megy. Természetes, hogy azoknak is részt kell vállani a teherből, aki aztán élvezni fogja az előnyeit.
Nem ismerem ezt a 16. peches ügyet, de bárhol húzod meg a határt mindig lesz egy peches.
Egy jó ösztöndíj rendszer esélyt ad a szegény okos gyerekének is. Az meg nincs megírva sehol, hogy a szegény ember buta gyerekét taníttatni kéne az én adómból.
üdv
ex

Esetleg (a buta) még ráadásnak lusta is, mert a szorgalom sok mindent bepótolhat