Ezt tekinthetem válasznak?
n

Nem, ez Péternek válasz az afrikai segélyezéssel kapcsolatban.
Neked majd külön, csak legyen egy kis időm
Remélem a hétvégén gép közelben leszel.
üdv
ex

Remélem, nem végig.
Tudok várni, csak nem tudtam ezt a linket mire vélni.

üdv
n.

Végül is ez lesz a válasz. Lehet, hogy teljesen más körítéssel mondják el a liberális globalizáció hívei, hogy szerintük mi is a baj, de minden bizonnyal az afrikaiakhoz hasonlóan a szerencsétlen népek lesznek az okozói saját bajaiknak, és ahhoz semmi közük sincs a hajdan volt gyarmatosítóknak a globalizáció hívők szerint.

Pedig hát hogyne lenne. Ahány hely, annyi féle módon történik a népek kirablása. Például középiskolás tananyag, hogy a gyarmattartók úgy húzták meg az afrikai országok határait, hogy az lehetőleg minél több konfliktust okozzon később, és a permanens konfliktusokba belesüllyedő népek ne is tudjanak kivonulni ebből az állapotból. Ennek az alapja az volt, hogy az örök viszálykodás magvait el kellett hinteni az országokban.

A módszer az volt, hogy nem az etnikai, a nagy törzsi határoknál húzták meg az országhatárokat. Éppen a nagy törzsi területek megosztásával operáltak. Az ellentétes érdekű, általában egymással állandó konfliktusban élő törzseket vették egy közigazgatási határ alá, egy közös országba vonták őket. Így aztán az egymást gyűlölő törzsek között, az oszd meg és uralkodj elv alapján eljáró egykori gyarmattartóknak könnyedén halásznak a zavarosban.

Az afrikaiak minden energiáját a belső ellenségeskedés köti le, ahelyett, hogy az érdekeik védelmére figyelnének. Így könnyen a gyarmatosítók ölébe pottyannak nyersanyag mezők, a természeti kincsek, minden, ami értékes ezekben az országokban. Így aztán könnyen lehet a szerencsétlen bennszülötteket kárhoztatni, akik egymással szemben gyűlölködve, szolgaként élnek a saját földjükön, miközben akiket tényleg lenne okuk gyűlölni, azok kényelmes fotelekből irányítva a műveleteket növelik a számláikat.

De ez csak egy példa arra, hogyan találják meg a nyugati országok azokat a technikákat, hogy lefölözhessék más országok termését. Ahány fejlődő ország, annyi módszer létezik azok lerablására. Ez természetesen ránk, kelet-európai országokra is igaz. Nálunk is megtalálták a módját annak, hogy több mint 100 milliárdos az adósságunk azután, hogy mindenünket privatizáltuk, és megkapták mindenünket a nyugati cégek. Ha ez így folytatódik, akkor a termőföldünk, és minden egyéb kincsünk is át lesz játszva a nyugatiaknak...

Kedves Nx!
Megpróbálom apránként.
Tekintsünk bibliai szemüvegen keresztül erre az egészre!
A Bibliában nem találunk semmilyen utalást arra, hogy a társadalmi forma határozná meg az emberek jó, vagy rossz voltát.
Illetve nem teljesen igaz, mert mikort királyt akartak, akkor közölte Isten, hogy miféle költségekkel jár, mármint az államhatalom megjelenése Izraelben. De még csak meg se akadályozta, sőt ő irányította a prófétát, hogy kit kenjen fel királynak.
Ez magyarul annyit jelent, igazából nem a társadalmi gazdasági forma meghatározó, hogy feudalizmus kapitalizmus, vagy szocialaizmus van, abban, hogy milyen az élet minősége, hanem alapvetően az emberek erkölcsi állapota.
Hogy egy kicsit kihegyezzem a dolgot, jó emberek egy rabszolgatartó társadalomban is boldogabbak mint egy máshol egyébként jól működő rendszerben. Ugyanis a másoknak jól működő körülményeket az erkölcstelen emberek rövid úton elpusztítják és élhetetlenné teszi maguk körül.
Az erkölcs tehát az elsődleges. nem azt mondtam, hogy már ne tudna ehhez plusz minus hozzájárulni, de ez a fontosabb. Anyagi jólétről, vagy szükségről beszélünk.
Ha ezzel tisztában is vagyunk, azt is el kell fogadnunk, hogy általában a anyagi jóléte a gazdaságon keresztül érvényesül, vagyis attól függ, hogy a gazdaság jól működik-e, vagy rosszul.
A baloldali gondolkodóknál mindig szinte axióma ként jelenik meg az az állítás, hogy az állam, az állami irányítás jobban működteti a gazdaságot, mint a piac. A piacon lévő egyének a kapitalisták pláne, nagyon gyanúsak. Ők eleve rossznak, gonosznak van beállítva ugyanakkor a proletás, a szegényember, mindig megkapja a szorgos becsületes attitűdöt, akit a gazdagok csak kihasználnak és elnyomnak.
Annak az álításnak, hogy az állam hatékonyabban jobban működteti a gazdaságot, valójában nincs semmi alapja, ez egy soha sehol nem igazolt feltételezés. Illetve az ellenkezője igazolt.
Folyt köv.
üdv
ex

Ex, a levelem arra vonatkozott, amit utólag bemásoltál.
Segély és segély között jelentős különbség van.
Van egy "könnyű segély", amiről az Úr is úgy szólt a farizeusoknak, hogy ami könnyebb a törvényben azt megtartjátok, pl. a tized.

Ami nehezebb, az az igazságos ítélet, a könyörület és a hűség.

Visszatérve Afrikára, nem a segélyeket kellene megvonni, hanem Európának, Amerikának teret kellene engedni akár a világ piacon a fejlődő országoknak. Sőt segíteni őket belépni a világpiacra, konkurenciát teremteni önmaguk ellenében. Ez viszont a piac törvényeinek ellene megy.
A piaccal az a baj, hogy az erősek kiépítik a maguk várait és minnél erősebbek, annál nagyobb erőket fordítanak arra, hogy a kibújó konkurenciát lehetőleg még hamvában elfolytsák.

Nem kérdés azonban, hogy az államnál a cégek jobban működtetik az élet egyes területeit, ha verseny van. (pl. kereskedelem)
Azonban egy ország nem csak gazdaságból, piacból áll.
Vannak területek, ahol a piaci törvények nem működnek.
Ilyen pl. az oktatás.
Nem azoknak a gyerekeknek kellene magas szintű oktatásban részesülni, akiknek a szülei gazdagok és egy magán iskolába be tudják íratni a gyermeküket.
Vagy ilyen az egészségügy. Nem a gazdagoknak van szüksége orvosra, azoknak akik egészségesek és dolgozni tudnak, hanem a betegeknek, elesetteknek.

[quote="exrefis"]Kedves Nx!
Megpróbálom apránként.
Tekintsünk bibliai szemüvegen keresztül erre az egészre!
A Bibliában nem találunk semmilyen utalást arra, hogy a társadalmi forma határozná meg az emberek jó, vagy rossz voltát.
Illetve nem teljesen igaz, mert mikort királyt akartak, akkor közölte Isten, hogy miféle költségekkel jár, mármint az államhatalom megjelenése Izraelben. De még csak meg se akadályozta, sőt ő irányította a prófétát, hogy kit kenjen fel királynak.
Ez magyarul annyit jelent, igazából nem a társadalmi gazdasági forma meghatározó, hogy feudalizmus kapitalizmus, vagy szocialaizmus van, abban, hogy milyen az élet minősége, hanem alapvetően az emberek erkölcsi állapota.

Eddig sikerült követnem.
A másik felére majd később reagálok

Én sem hiszem, hogy a társadalmi forma határozná meg az emberek jó vagy rossz voltát. Azonban az mégsem lényegtelen, hogy az úgymond „jó embereknek” (legyünk ezek mi, keresztyények ) milyen viszonya van a társadalmi formákhoz. És ez valóban erkölcsi kérdés. Nem mindegy, hogy egy jó ember, akire a többiek példaként tekintenek, mit mond adott esetben egy társadalmi rendről. Neki sem mindegy, a többieknek sem, de a társadalmi rend legitimációja szempontjából sem.
Azt hiszem, hogy a „jó emberek”(=még mindig mi) körülményektől független boldogságáról nem kell győzködnünk egymást, nem is erről kellene itt beszélni. Ami az erkölcstelen emberek pusztításának mértékét illeti, abban viszont a társadalmi rendszerek igazságosabb vagy kevésbé igazságos törvényeinek igenis van szerepe. A neoliberalizmus, nekem ez a meglátásom, szabad utat enged az erkölcstelen emberek pusztításainak, amennyiben a pénzszerzés útjából minden akadályt megpróbál elgördíteni. Mondtam, hogy én nem értek ezekhez az ideológiai meg gazdasági fogalmakhoz, de azt valahogy érzem, tudom, hogy bibliai szemüvegen keresztül nézve nagyon nehéz a neoliberalizmust rózsaszínben látni. Egyszer valami kapcsán utánanéztem, mit mond pl. a PSZÁF a Mo-i bankokról. Nem tudom, hány bank van nálunk, de azt hiszem, mindegyikről volt valamilyen elmarasztaló jelentés. Most képzeld el azt, ha még ez a csekély mértékű ellenőrzés sem volna!
Nem hiszem, hogy ez Amerikában másképp van, és ott csupa erkölcsileg makulátlan ember kezd pénzügyi machinációkba. Nem gondolom persze, mint Rosta, hogy minden tőkésnek az lenne a célja, hogy tönkretegyék az embereket, a helyeket stb. A pénzszerzés a céljuk, ennek esnek áldozatul maguk is, ez vakítja őket el oly mértékben, hogy beáldoznak érte mindent, ami a szerzés útjába áll, így a szakszervezetek, zöldmozgalmak, helyi gazdaságok stb. tönkretétele nem cél, hanem következmény.
Éppen az ember alapvető erkölcstelensége (született bűnössége) miatt veszélyes, ha egy láthatatlan, lokalizálhatatlan hatalomnak kiszolgáltatja magát, minden kontroll nélkül.

Az emberi természet romlott, ha nem korlátozza semmi, akkor káosz lesz belőle, és vadállatok módjára élnének rövid idő alatt az emberek, de azért itt van két nagy csúsztatás.
Az egyik az, úgy állítja be mintha a liberalizmus a korlátlan szabadságot szeretné. A piacpártiak a vállalkozás szabadságát hirdeti, a szabad versenyt. A tisztességes versenyt a sportban is szigorú szabályok irányítják, de nem úgy hogy a futbalbíró is beáll közbe focizni.
A másik csúsztatás, az hogy az emberi önzés csak a piacgazdaságban tombol, bezzed az állami szférában ez nincs. Frászt. Csak ott a hatalom hivatal, a pozíció mögé bújva kaparnak az önös érdekeik szerint, csak közben eljátszhatják a szolidárist.

A versenyről mindig az jusson eszedbe, hogy azon mindig te a kisember a fogyasztó jár jól.
Ha nem lenne verseny a mobil piacon még mindig 60-100Ft-os percdíjakon kellene beszélni, a méregdrága készülékeken.
folyt köv
ex

Kedves ex!

Még visszatérnék az előző hsz-od második feléhez. Az ideológiák terén különösen nehéz tisztán látni elsősorban azért, mert saját legitimációjával egyszerre, annak érdekében kormozza mindegyik a másikat: ez mindegyikre jellemző, nemcsak a baloldalra. Ezért, hacsak valaki nem szakember vagy hobbiból nem áldozza rá az idejét, elég homályos képet kaphat róluk. És ugyanezért az emberek legtöbbször érzelmi alapon döntenek egyik vagy másik mellett, mondhatni saját életük, helyzetük, történelmük, lelkialkatuk mitológiáját látják bennük, szükségszerűen felnagyítva a választott teória pozitív vonásait, és kicsinyítve a negatívokat. A lét meg a tudat viszonyáról van itt szó. Elismerem, hogy van bennem egyféle plebejus indulat a gazdagok iránt (nem irigységből!), és tudom, hogy ez korlátolja a tisztánlátásomat, ezért nem is merném azt állítani, hogy minden tőkés becstelen, mint ahogy azt sem, hogy minden proletár tisztességes. Csak elvekről beszélek.
Visszatérve a bibliai szemüveghez: a baloldali elméletek szolidaritás- és egyenlőségelvét bibliai alapon is elfogadhatónak tartom (sok minden egyebet nem), más kérdés, hogy a földi paradicsom megalkotása nekik sem sikerült, hála az Úrnak és az emberi tényezőnek. De nem foghatom fel, a neoliberalizmus elmélete hogyan hozható össze a jézusi lelkülettel. Tudnál erről nekem konkrét igei példát mondani?

Írod aztán:
Az emberi természet romlott, ha nem korlátozza semmi, akkor káosz lesz belőle, és vadállatok módjára élnének rövid idő alatt az emberek, de azért itt van két nagy csúsztatás.
Az egyik az, úgy állítja be mintha a liberalizmus a korlátlan szabadságot szeretné. A piacpártiak a vállalkozás szabadságát hirdeti, a szabad versenyt. A tisztességes versenyt a sportban is szigorú szabályok irányítják, de nem úgy hogy a futbalbíró is beáll közbe focizni.

A szigorú szabályok önmagukban semmit nem érnek, csak ha azok betartását valaki ellenőrzi. Kik ellenőrzik a piaci szabályok betartását? Komolyan kérdezem.

A másik csúsztatás, az hogy az emberi önzés csak a piacgazdaságban tombol, bezzed az állami szférában ez nincs. Frászt. Csak ott a hatalom hivatal, a pozíció mögé bújva kaparnak az önös érdekeik szerint, csak közben eljátszhatják a szolidárist.

Nem gondolom, hogy az emberi önzés csak a piacgazdaságban tombol, és igen, látjuk, hogy az állami szférában is ugyanaz történik. De azért az mégiscsak jelent valamiféle kontrollt, hogy egy úgymond demokratikus országban szavazással dől el, maradjon-e az a kormány, amely rendelkezik az állami javak felett. Míg ha mindent eladnak a tőkéseknek, akkor hiába cserélődik a kormány, azok olyan befolyásra tesznek szert, hogy bármelyik kormányt markukban tartják, így egyáltalán semmi értelme nem lesz a szavazásnak.


A versenyről mindig az jusson eszedbe, hogy azon mindig te a kisember a fogyasztó jár jól.
Ha nem lenne verseny a mobil piacon még mindig 60-100Ft-os percdíjakon kellene beszélni, a méregdrága készülékeken.

Hát, ha a tíz évvel ezelőtti villanyszámláimat összehasonlítom a mostaniakkal, inflációt is beleszámítva, valahogy mégsem az jut eszembe, hogy olyannagyon jól jártam volna. Te, gondolom, igen.


üdv.
n

Kedves Nx!
Idézet tőled:

Látod? A nyereségre törekvő kapitalistát a nyerészkedőkhöz sorolod, pedig ha egy vállalkozás nem termel nyereséget akkor annak nincs értelme.

A nyereség teljesen bibliai:
1. A gérák példázata. A nulla nyeséget termelő szolga egyáltalán nem volt kedves az Úr előtt. A történetet nem lehet csak a szellemi szférára értelmezni.
2. Isten több példázatban 30-60-100 szoros nyeségekről beszél.
3. Számtalan helyen a meggazdagodásról, mint áldásról beszél.
4. Jákob nyeresége a Lábán(igazi önző, kizsákmányoló) nyájából.
5. Mire van ítélve a gyümölcsöt nem termő fa? Ezt sem lehet csak szellemi dolgokra érteni, hanem anyagiakra is.
Nem a nyereségtermelés a bűn, hanem a felhasználás, lehet jó vagy bűnös, de a veszteség még jó sem lehet.
Tehát, a baloldali (marxista) világnézet úgy tekint a vállalkozóra mint "nyerészkedő" kizságmányoló bűnösre, aki tulajdonképpen illegitim módon gazdag, ezért éles helyzetben bűntudat nélkül sarcolható kifosztható.
A polgári de egyben bibliai világnézet úgy tekint a vállalkozóra, aki megélhetést biztosít olyan embereknek, aki egyébként nem tudnának megélni. Vagy nyomorogna, vagy a közösség segélyére szorulna, tehát teher a társadalom számára, míg ha a vállakozó foglalkoztatja, akkor hasznos a társadalom számára.
Persze a neoliberalizmusnak csak ezt a gazdasági részét kívánom előtted megvédeni, a neokonzervatv gondolkodás azért ettől eltér jócskán.
vegyünk egy neolib és egy neokon véllalkozót.
Mindkettő hatékonyan maximalizálja a nyereségét. Annak egy jó részét visszaforgatja a véllalkozásba és a növekvő gazdaság végső soron mindenkinek a kisembernek is jó. A személyes rész felhasználásában van kölönbség, a neolib saját luxusfogyasztását finanszírozza, ami lehet irritáló sokak szemében de az ezt kiszolgáló luxusipar is nagyon sok embert foglalkoztat.
Mit csinál a neokon (ezek általában hívő emberek, de legalább is nem materialisták)? A személyes jövedelme egy részét adományokra fordítja pl. finanszíroz egy gyerekfalut. Ez utóbbi egy konkrét példa.
És ha már itt tartunk, milyen a baloldali, szolidáris gondolkodású vállakozó. Ő nem olyan "szívtelen" kapitalista mit a fentiek, nagyon együttérző a dolgozóival, nem hajtja ki belőlük a maximumot, nem rúgja ki olyan könnyen a rossz dolgozó, hiszen szegénynek családja van.
Igen ámy csakhogy ez azt jelenti, hogy az egyész vállalkozás nem hatékony nem termel elég nyereséget, nem tud fejleszteni, a versenyben egyre inkább lemarad, kevesebb bért tud fizet, mint a jól menő vállalkozások, még a jól dolgozó munkásainak is.
Tehát mindenki rosszabbul jár és nagy valószínűséggel a vége csőd, tehát mindenkit el kell bocsátani, vagy folymatos állami veszteség finanszírozás (pl.MÁV), ami megint nem jó senkinek.
Döntsd el te, hogy melyik a jó és melyik a rossz?
üdv
ex

Kedves Nx!
Örülök, hogy érveddel engem igazolsz.
A mobil piacon verseny van, a villanyiparban meg nincs, hanem állami szereplőkkel össze mutyizott monopólium.
Az nem verseny, erről beszélek végig.
üdv
ex

Most csak erre sebtiben:

A magánosítást az SZDSZ azzal provokálta, hogy a magánosítás versenyt teremt, ami az árak mérsékléséhez, a minőség javulásához vezet. A reklám szövege így hozott „az állam rossz gazda” és „az államnál bárki jobb tulajdonos”. Ez ocsmány rászedésnek, primitív hazugságnak bizonyult, Egyik kiváló, bizonyító példája ennek a liberálisok erőszakolta villanyipar privatizációja utólagos hatásvizsgálatának adatai.

A villanyenergia szolgáltatása 1990 előtt teljes egészében az állam feladata volt. Kiválóan működött. 42 ezer embernek adott munkát. A lakosságnak megfizethető áron, 1,20 forintért adata az áram kilovattóráját. Nyereséges volt működése, Adót fizetett és 10 % hozamot fizetett az államháztartásnak. Biztonságosan szolgáltatott áramot a felhasználóknak. A liberálisok kényszerítették ki a privatizációját 1995-96-ban. A 10 milliárd dollár értékű vagyon 68 %-a feletti rendelkezési jogot eladták külföldieknek (részben állami tulajdonú cégeknek) 1,5 milliárd dollárért. A lakosság most az inflációt kétszeres mértékben meghaladó árért kapja az áramot. Ez a legdrágábbak között van Európában. A külföldi új tulajdonosok 22 ezer embert tettek ki az utcára. Adót nem fizetnek. Az államháztartás elvesztette a tulajdon után járó hozamot, ez min. 200 milliárd forint évente. Az új tulajdonosok 10-40 százalékos hasznot visznek haza. A még köztulajdonban lévő Paksi Atomerőmű 8 forint önköltségű ároma is a külföldi befektetők hasznát növeli az áregységesítési megállapodás értelmében
forrás: http://porta.info.hu/?q=node/23

Ez a harmadik személyeknek szól, a törvény előtti egyenlőségről, meg a korrupcióra hajlamosaknak, hogy egyenlő elbánást biztosítson a szegénynek és a gazdagnak.
Nagy fricska ez a "keresztényeknek" mert amikor a középkorban az egyház(főleg kat) az állammal szorosan összefonódva üzemelt éppen nem tartották be ezt a bibliai elvet és a francia forradalom jelszava lett az "egyenlőség". Mert ha a fiak nem, akkor a kövek szólalnak meg.

Tehát miről szóle? Arról, hogy az egyes embernek kötelessége egyénileg a szegények támogatása.
Itt nics szó állami szociális hálóról, állami kötelezettségről, ingyenebédről segéylezésről, ingyengyógyításról, ingyenoktatásról.

Ámen. De ez mindenkinek szól, És az megint egy marxista viágnézet, a kapitalistát tekinted az özvegyek, árvák kifosztójának. Én az életben ilyeneket mindig csak a nem gazdagok körében láttam.


Na igen, veszélyes dolog gazdagnak lenni, mert a gazdag könnyen elfeledkezhet Istenről és saját magának tulajdoníthatja a sikerét.
De! Ez nem azt jelenti, hogy a szegénynek viszont a szegénység biztosítja az üdvösséget. Őegy másik fajta probléma veszélyezteti, lásd Agúr imáját.
Másrészt a baloldali gondolkodás nem a gazdagok lelki üdvéért való aggodalmon alapul (a Bibliával ellentétben), hanem az egyszerű szociális irigységen. Neki sok van, akkor fizessen ő, nekem jár, akár el is vehetjük tőle.
üdv
ex

Kedves NX!
Ne tereld a témát másfelé, amiről beszélsz az éppen nem a liberális piac.
A liberális piacon szabad verseny van. Verseny. A monopol helyzet az nem piaci verseny. Az ilyen esetben csak egyik monopolium át ment egy másik fajta monopóliumba. Az állami vezetés alatt sem volt olcsó az az áram, csak a szicialista gazdasságban máshogy szivattyúzzák ki a zsebedből a pénzt.
Te mint lakosság olcsól kaptad az áramot, de az az ár nem fedezte a költségeket. A különbözetet kétféle módon fizetted meg: az egyik, az ipari vállalatok felárral kapták at áramot ez növelte a költségeiket nem termeltek annyi nyereséget és ezért kissebb bért kaptak a dolgozók. tehát akkor is te mint lakosság fizetted meg az akkor is drágább villanyt, csak közvetve a kissebb fizetéseddel. A másik mód az ha az ipar rendes áron kapja az áramot, de akkor az államnak kell a te olcsó áramod különbüzetét kifizetni ártámogatásban. Azt meg abból fizeti, hogy téged megadóztat, tehát végső soron akkor is te fizeted, csak közben jól át vagy verve, hogy szeresd a szociális gondoskodó államot az azt fenntartó politikát és azokat válaszd, akik mégtöbb állami segítséget ígérnek neked.
üdv
ex

Kedves ex!
Még mielőtt marxista szimpatizánsként dicsőülnék meg, szeretném leszögezni, nem vagyok az. Amit el tudok fogadni a baloldali gondolkodásból, azt a korábbi hsz-omban már említettem. A materializmusát, ateizmusát természetesen nem. Ugyanakkor el tudom fogadni a jobboldaliak családközpontúságát, értékőrzését, de nem tudom elfogadni felsőbbrendűség-érzésüket, azt, ha másokkal szemben határozzák meg magukat. Vagyis nem tudok teljes mértékben azonosulni egyik földi megoldással sem. Egy szóval nem állítottam, hogy a baloldal bibliai alapon politizálna, csak azt, hogy ami elfogadható belőle számomra, az bibliai szempontból fogadható el.
A neoliberalizmus alátámasztására hozott bibliai példáid nem győztek meg.

5 Mózes 15, 9-11: Ne nézd rossz szemmel szegény testvéredet, mert ha nem adsz neki, az Úrhoz kiált miattad, és vétek fog terhelni téged. Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen ezért fogja megáldani Istened az Úr minden munkádat és minden szerzeményedet. Mert a szegény nem fogy el a földről, azért parancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéreddel szemben.
Tehát miről szóle? Arról, hogy az egyes embernek kötelessége egyénileg a szegények támogatása.
Itt nics szó állami szociális hálóról, állami kötelezettségről, ingyenebédről segéylezésről, ingyengyógyításról, ingyenoktatásról.
Ki, mi kötelezheti az (Istentől elfordult) embert egyénileg a szegények támogatására? Nem paradicsomban élünk, ahol mindenkit a szívébe írt törvény vezérel. Ha az állam sem, akkor ki? Tudom, persze, hogy itt is vannak visszaélések, és sokan kihasználják ezt, mert nem paradicsomban élünk.

Idézet:
5 Mózes 27, 19 Átkozott, aki kiforgatja jogaiból a jövevényt, az árvát és az özvegyet! Az egész nép mondja rá: Ámen!
Ámen. De ez mindenkinek szól, És az megint egy marxista viágnézet, a kapitalistát tekinted az özvegyek, árvák kifosztójának. Én az életben ilyeneket mindig csak a nem gazdagok körében láttam. Akkor tehát a gazdagok a jövevények, az árvák és az özvegyek gyámolítói. Hogy én milyen naiv vagyok, hogy ezt eddig nem vettem észre!


Idézet:
Lk 6, 24-25 Jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat! Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj, akik most nevettek, mert szomorkodni és sírni fogtok!

Na igen, veszélyes dolog gazdagnak lenni, mert a gazdag könnyen elfeledkezhet Istenről és saját magának tulajdoníthatja a sikerét.
De! Ez nem azt jelenti, hogy a szegénynek viszont a szegénység biztosítja az üdvösséget. Őegy másik fajta probléma veszélyezteti, lásd Agúr imáját.
Nagyon örülök, hogy ezt elírtad előlem. Csak annyit tennék hozzá, hogy a szegényt nyomorúsága sokkal közelebb viheti Istenhez. Lásd: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét. A szegény könnyebben eljuthat abba az állapotba, amit egy angol szólás így fejez ki „to paint yourself into the corner”, vagyis hogy bekergeted magad a sarokba, ahol adott esetben csak felfelé van kiút.
A te bibliai példáidról majd később.
n