Eeyore írta:
Mivel válaszadásra kértetek, hát legyen. Szeretnék köszönetet mondani Literatynak, amiért hajlandó volt velem beszélgetni, vitatkozni; amiért hajlandó volt utánajárni annak, amit állít, amiért hajlandó volt kiállni a hitéért. Ő egyedül. Vedd úgy, hogy a kezemet nyújtom neked, mint egy tisztán küzdő ellenfélnek. Mindenki más gondolkozzon el mélyen. Mert itt komoly mozgolódás csak addig volt, amíg rólam lehetett így vagy úgy beszélni (leginkább szapulni). Azaz Literatyn kívül mindenki más, aki megszólalt, kizárólag velem foglalkozott. Hogy milyen antiszemita, istentelen, farizeus vagy fotogén vagyok – mindegy, a lényeg, hogy Eeyore legyen a téma, nem az ÚR. Noha elvileg ez egy református fórum, a központban Jézussal, ugyebár. De Jézusról itt aztán nem sok szó esett, mert abban a pillanatban, ahogy sikerült Őrá terelni a szót, mindenki hárított vagy lapított (tehát feltételezem, a végét is elolvasták azok, akik csak eleinte szóltak közbe). Akik azt gondolják magukban, hogy bölcsek, ha (főleg a végén) ebbe nem szóltak bele – hát nem azok. Mert könnyű addig bájologni, amíg mindenki egyetért. De most hová lett az Úrról való bizonyság? Ef. 6:11. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. 12. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. 13. Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. 14. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, 15. És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; 16. Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; 17. Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde. Mondjuk legyek Góliát, aki Izrael Istene ellen rázza a dárdáját. Akkor csak Literaty mer szembeszállni velem, mindenki más kíbic marad? És ha a helyzet fordított, és nem én vagyok Góliát, hanem az a hamisság, ami kinőtt a földből és belegyökerezett a kereszténységbe? Akkor mindenki inkább ahhoz ragaszkodik, mint az Úrhoz? Nos, szerintem az a baj, hogy 1.) mindenki rám figyelt és nem a kérdésre (a valakivel és nem az Akivel foglalkozott) 2.) mindenkinek fontosabb, hogy mások mit gondolnak róla, mint hogy az Úr mit gondol, ezért ha kellemetlennek érzi, inkább hallgat, nehogy a testvérek haragját, ellenérzését vagy netán kiközösítését magára vonja 3.) mindenkinek fontos a „jóember” imázs, még ha a jóemberség gonoszságot is legitimál 4.) mindenki a tekintélyesekhez igazítja a véleményét és nem mer gondolkozni – még a teljesen nyilvánvaló hazugságokat is elhiszi, ha arra a tekintély pecsétet adott 5.) Aki az Urat nem látja cselekedni a saját életében, az tapasztalat híján Izrael Államba kapaszkodik, mint ami biztosan Isten csodája és terve. Ezt nem meri elengedni, mert különben mi marad? Ha felmerül egy éles kérdés, azt söpörjük a szőnyeg alá, zároljuk, tüntessük el a bal alsó fiókba, tegyük át a politikához, noha EGYÉRTELMŰEN T E O L Ó G I A I KÉRDÉS, AZ ÚRRÓL, az Istenképünkről volt szó – ezt a moderátor miatt írtam nagybetűvel, aki így próbált kibújni alóla. Elejétől a legvégéig mindenki csakis emberekről volt hajlandó írni. Majd a bölcs püspökök megmondják, mi a tuti, igazodjunk ahhoz, a hivatalos állásponttól eltérni tilos, az önálló vélemény (ami nem teológiai tankönyvből származik) törlendő. Noha az Istennel való járásnak, a Róla való bizonyságnak legalább annyira szabadnak, boldogítónak és forróvérűnek kéne lennie, mint egy nagykovácsi utcában való motorozásnak, nemde? És most mindenképpen egy istentelen bálványról volt szó. Ami egyáltalán nem jelentéktelen, mert emberek haltak, halnak meg miatta. Akár az az istentelenség, amiről én írtam, akár az, ami ellen írtam – furcsa volt a hirtelen csönd. És akkor legyen itt vége. Megértettem, hogy egyelőre mindenki hallgatni akar, és esetleg (remélem) átgondolni a leírtakat. Végtelenített iszapbirkózásnak semmi értelme, ebben nem szeretnék részt venni. De legalább gondolkozzatok rajta és magatokban imádkozzatok érte. (Aki nem azért hallgatott, hogy átgondolja és magában az Úr elé vigye, az pedig vegye karónak a mennyei indexébe).
Gondolom, mindenki átgondolta, az Úr elé vitte.
Én például azt a választ kaptam, hogy nem Eeyore osztogatja a mennyei karókat, valamint
valamennyi fórumozó dicséretére válik, hogy a másfél éves "munkásság" ellenére nem engedte felnövekedni azt a maszlagot, ami ide lett vetve ebben a témában.
Személyesen köszönetet mondok mindenkinek, akik kiálltak azok emlékének, és igazságának védelmében, akiket a náci koncentrációs táborokban csupán származásuk miatt tervszerűen legyilkoltak, elégettek, testüket, mint bizonyítékokat megsemmisítették, önmagukért, saját védelmükben szót emelni nem tudnak.
Külön köszönetet mondok Rostának, ahogyan az Eeyore által bekopizott, a zsidók elleni gyűlöletkeltésre vastagon alkalmas Talmud "tanulmányt" higgadt módon lereagálta - nagyon kellemesen csalódtam benne.
Feléjük a nekik kijáró tisztelettel
fony