Igaz ez félre érthető.
Bocsáss meg de én erre gondoltam.
Zsid 11,

39. És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet.
40. Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.

A Szent Lélek bennünk lakozásáról írtam. (talán így érthető hogy nem rólam van szó)

Én nem vitaként írtam ez egy kicsit meg lepet, hogy annak veszed.

Azt írtam megértem de nem tudnék megnyugodni benne.

Kedves Tiv!
Tiv írta:


Igy más, de így meg abszolut nem jön a tárgyalt témához.
De mindegy részemről befejeztem.
üdv
ex

Kicsit más témában kérdeznék valamit!

Többször találkozom az egyházakkal kapcsolatban a "világi vezetés" jelzővel!
Mit takar ez pontosan, mi a dolga és ezáltal mi szükség van rá?
Van még egy kifejezés amit pontosítani kérnék.
Klérus.
Ez a világi vezetést takarja?
Vagy csak köze van hozzá?
No kicsit pallérozzatok légyszives!
Télleg nemtom!
Nem kötöcködök!

Szeretettel Tamás

Na ja ki hiszi el?

Na pufff!
Ennyit ér a szavam

Tényleg sehol nem magyarázzák el az egyház felépítését!
Tulajdon képpen --akkormost bemutatom milyen tudatlan vagyok---azt sem tudom ki áll a konkrétan a Ref egyház élén, sőt a többién se !
Na ja a pápáról tudok!
De a többi?

Szeretettel Tamás
Ne feledd FM 1,5 éve vagyok Jézusban élő!

én elhittem, csak nem tudom nem vagyok otthon refi SZERVEZETI ügyekben...
de a KLÉRUS a PAPSÁGot takarja, nem a "világi vezetést"

Na ügye!

A tudatlanságom "klérus"dolgában is azt mondja hogy nem hazudok!

Köszi Net!
Szeretettel Tamás

ui:
Télleg nem beszéltek erről , ezekről!

Ami foglalkoztat: Kezdetben Jézus elhívta a 12-t, hová és mivé (módosult?) fejlődött ez?

Kedves Tamás12!
Kérédsedre ezt találtam a neten, amit küldök szeretettel, Zoli:

A klérus a katolikus egyházban a papi rend, ellentétben a keresztény néppel, a laikusokkal.


A klérus görög szó, magyarul sorsrészt jelent. A katolikus papi rend egyesek szerint onnan nyerte ezt a nevet, hogy Jézus elsőnek megválasztott tanítványa, Mátyás apostol sorsolás útján lett kiszemelve (Szent Ágoston szerint), mások szerint onnan, hogy a Levi zsidó törzs a Kánaán földjének elosztásánál nem nyert saját területrészt, hanem az egyházi tized és így „az Isten” jutott sorsrészéül.

A klérus, amely felszentelés (ordinatio) által az egyház közvetlen szolgálatára és az egyházi hatalom gyakorlására van hivatva, alkotja a szoros értelemben vett papságot, míg a keresztség által az egyházba felvett laikusok csak a tágabb értelemben vett papsághoz tartoznak. A klérusnak, mint az egyházi hatalom gyakorlására különösen hivatott és feljogosított rendnek szoros megkülönböztetése a laikusoktól, az egyik lényeges különbség a katolicizmus és a protestantizmus között, amely utóbbi a hívek általános papságát vallja, és a papi rendet történetileg fejlődött, nem az őskeresztény egyházban gyökerező intézménynek tekinti.

A papi rendbe való felvétel egyedüli módja a felszentelés, amely miként a keresztség, eltörölhetetlen jellegű. Ahogy a megkeresztelt személy nem keresztény hitre történő áttérés dacára nem szűnik meg keresztény lenni, úgy az egyszer pappá felszentelt többé laikus nem lehet. A tridenti zsinattól kezdve anatemával (egyházi átok) sújtották azokat, akik ezt tagadni merészelték.


[szerkesztés] Forrás
Pallas Nagy Lexikona
A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kl%C3%A9rus"
Kategória: Keresztény egyházszervezet

nagyszőrű (mint a Riska tehén)... csak éppen Tamás12 ezt a REF egyház vonatkozásában kérdezte!!
és azon belül/kívül is a "világi vezetés"
van valami ELKÉPZELÉSEM róla (miként arról is, hogy nálunk magyaroknál ez MÁSKÉPP van, mint a többi PRESBITERiánus gyülekezetben)

de TÉLLEG nem öltem nagy energiákat eddig a ref egyház szervezetének megismerésébe, jó lenne, ha valaki MESÉLNE inkább erről!!!

Kedves Dezi!
Köszönöm a megadott információkat!
Ezekszerint lusta is vagyok , hogy nem néztem utánna!
Hú a gugli kereső télleg!
No akkor egy felekezeti különbség ami fennál!

Nemtudom a felszentelés kérdésében belemehetünk e a különbségek kérdezésébe!
Admin?

Szeretettel Tamás

Kedves Net!

Ja, az más, akkor további szeretettel kiegészítem...

presbitérium
a prot. egyházközség lelkészből és világi képviselőkből álló vezető testülete. Nevezték még a ref.-ok egyháztanácsnak, egyházi elöljáróságnak, consistoriumnak. Az ev.-oknál konvent a neve. A presbitereket és a presbitérium világi vezetőjét, a → kurátort (gondnokot) a gyülekezet tagjai választják tekintélyes, idősebb egyháztag férfiak közül. Falusi és mezővárosi közösségekben a presbiterek elsősorban a módosabb gazdák és középparasztok közül kerültek ki. 1612-től Pápáról ismeretes az első olyan ref. presbitérium, amely kegyes életű és legjobb erkölcsű nemesrendű és katona-egyháztagokból álló testület, de még nem tiszte az egyházközség vezetése, csupán genfi (Kálvin-i) mintára az egyháztagok, köztük a lelkész vallásgyakorlatára, erkölcsére, köznapi életére felügyel. Az egyházközség anyagi természetű ügyeit és igazgatását az illető helység világi vezető testülete (magisztrátus, tanács, elöljáróság, nemesi gyűlés) látta el. Az ellenreformáció előrehaladása során, ahol a prot.-ok kisebbségbe kerültek, ill. ahol a világi hatóság nem volt prot. vallású, továbbá puritán presbiteriánus hatásra fokozatosan kialakultak a gyülekezeti önkormányzattal foglalkozó presbitériumok. Különösen a 18. sz.-ban gyarapodott a számuk. Már nemcsak kinevezett, ill. hivatalból köteles tagokat (kurátor, esküdtek, egyházfiak, nemesemberek), hanem választott jobbágyokat is találunk a presbiterek között. A tisztán vagy többségben prot. vallású helységekben az állami és egyházi igazgatás szétválása (az 1780-as évektől) gyorsította meg a presbitériumok alakulását. Legkésőbb a tiszáninneni (ÉK-Mo.) és az erdélyi ref. egyházkerületekben váltak általánossá (1850–60-as évek) és szűnt meg önkiegészítő testületi jellegük. Különösen a kisebb prot. falvakban még a 20. sz. első felében is gyakran azonos tagokból állt a falusi elöljáróság és a presbitérium, gyűléseiket is közösen tartották. – Templomozás előtt a presbitérium tagjai a parókián vagy a templom előtt gyülekeznek és a lelkész vezetésével vonulnak be az istentiszteletre. Nagyobb helységek templomaiban külön kijelölt padjaik, székeik vannak. Szerepük volt az egyházi bíráskodásban is (→ eklézsiakövetés), amely részvételükkel történt. – Irod. Révész Kálmán: A presbyterium legelső nyomai hazai ref. egyházunkban (Prot. Szle, 1892); Pokoly József: Az első magyar ref. presbyterium keletkezése és szervezete (Prot. Szle, 1901); Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar ref. egyházban (Bp., 1911).

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-739.html

És elég kényes mert, mi sem valljuk ezt, és az átok nem töröltetett azóta sem.

A kötöcködésre értettem

Különben én sem tudom, de amit gondolok azt leírom

Vannak a laikusok akiknek ......, mert ők nem tanulták az iskolában és nekik hallgass a nevük, hallgassák amit mondanak a kelerikusok akik tanulták az isk-ban és ők ebből még államvizsgáztak is, tehát igazán tudják.

A jelenések könyvében ők a nikolaiták.

Krisztus testében testvérek vagyunk test+vér egy test egy vér, egy fej aki a Krisztus.
Akik bele keresztelkedtek az Úr Jézus halálába és a feltámadásában is benne vannak ezért.
Itt nincs megkülönböztetés, ezért a Filaderfiai gyülekezet nem kap intést, pedig az utolsó 4 megmarad az Úr eljöveteléig, míg az első három már megszünt, a bennük rejlő szavak alapján.
Az egyházi hierarchiát pedig a klerikusok közössége alkotja, akik mellett azok a világiak akik nem tanulták ezt az iskolákban., de beleszólnak

Istent félem!

De mennyiben függünk Rómától?
No az átok kérdése is érdekes téma lenne, egy megvitatásra!

Szeretettel Tamás

Módosításom tartalma: nem kívánok senki fejére parazsat egy átokkal, sem aki mondja sem akire mondják!

rendkívül tanulságos ebből a szempontból a KVÉKER egyház, ahol (gyakorlatilag EGYEDÜLIKÉNT) megvalósították a TELJES egyenjogúságot

az újszövetség egyébként NEM támogatja ezt, CSAK egy olyan közösség esetében, ahol a TELJES TAGSÁG érett keresztényekből áll... hmmm.... nem túl gyakran előforduló helyzet...