net2rist írta:
Az utolsó hivatkozás érdemi, mivel angol anyag így egy kicsit eltart míg feldolgozom. Jelenleg a hivatkozás főoldalán levő igéket gyűjtöttem ki. Ezt adom most közre. A cikk arról szól, hogy hamis az a tanítás, hogy egyszer megmentve örökre megmentve (OSAS angol betű szó). A szentek megmaradását próbálja kikezdeni.
Egyik fő támadási pontja, hogy szerinte az OSAS elvesz a Bibliából erre utal Jel22,19 említése. Valójában éppen fordítva van. Nézzük a legelső példát. Mt24,13. Ha itt az embernek kellene helytállnia, akkor senki se üdvözülne. S itt jön a többlet. Mégis van, aki végig állhatatos marad. Miképpen? Isten révén, akinek feltétel nélkül kapitulált! Mindenét amije volt neki adta visszavonhatatlanul. A szabad akarat híve ezt a feltétel nélküli kapitulációt nem tudja felfogni. Ragaszkodik a feltételes kapitulációhoz, hogy ő még ha akar „szabadon” távozhasson. A kulcs az igaz bűnlátás. Akinek ez megvan, az feltétel nélkül kapitulál. Akinek nincs az még elveszett állapotban van. Árnyalja a képet, hogy a feltétel nélkül kapitulálók között is sokan vannak, akik gondolkodásukban a szabad akarat hívei. Ők azok, akik hangoztatják az elmenetel lehetőségét, de magukban ez fel sem merül. S ha megkérdezik tőlük, hogy mi tartotta meg őket eddig, elismerik, hogy egyedül Isten. A szabad akarat mellett azért „szavaznak”, mert a predestinációt istentelenül kegyetlennek tartják. Id. Pásztor Gyuszi bácsi vezette a BSZ alapfokú bibliaiskoláját, míg élt, ő például ilyen nézőponton volt. Hasonlóan Zimányi Józsi bácsi. Továbbá elég elővenni a Biblia és Gyülekezet tavalyi számait -
http://www.bibliaszov.hu/index.php?open=8&load=archivum -, ott is megtalálható Cseri Kálmán vitaindítója és a rá adott reagálások. Egy dolog közös bennük: mindenért Istennek adnak hálát. Csak emberileg van, amiért egy részük nem tud hálát adni, ezért vannak vélemény különbségek, melyek azonban „jól” olvasva inkább kiegészítik egymást.
Jöjjön a hivatkozásban előforduló igék felsorolása:
1. ellen csoport
Mt24,13 De a ki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül.
Mát. 10,22.
Mt24,24Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
Mát. 24,5., Mát. 24,11.
Mt24,25 Íme eleve megmondottam néktek.
Lk8,5 Kiméne a magvető, hogy elvesse az ő magvát: és magvetés közben némely esék az útfélre; és eltapostaték, és az égi madarak megevék azt.
Mát. 13,3., Mát. 13,9., Márk. 4,1., Márk. 4,20.
Lk8,6 És némely esék a kősziklára; és mikor kikelt, elszárada, mert nem vala nedvessége.
Lk8,7 Némely esék a tövis közé; és a tövisek vele együtt növekedvén, megfojták azt.
Lk8,8 Némely pedig esék a jó földbe; és mikor kikelt, százannyi hasznot hoza. Ezeket mondván, kiált vala: A kinek van füle a hallásra, hallja.
Lk8,11 A példázat pedig ez: A mag az Isten beszéde.
Lk8,12 Az útfélen valók pedig azok, a kik hallják; aztán eljő az ördög, és kikapja az ígét az ő szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek.
Mát. 13,18., Mát. 13,23., Márk. 4,15., Márk. 4,20.
Lk8,13 És a kősziklán valók azok, a kik, mikor hallják, örömmel veszik az ígét; de ezeknek nincs gyökerük, a kik egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elszakadnak.
Lk8,14 És a melyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek.
Lk8,15 A melyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, a kik a hallott ígét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel.
Lk12,45 Ha pedig az a szolga így szólna az õ szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
Lk12,46 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
Mát. 24,51., Mát. 25,41., Mát. 25,46.
Lk14,34 Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
Mát. 5,13., Márk. 9,50.
Lk14,35 Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja.
Mát. 11,15.
Lk15,13 Nem sok nap múlva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
Lk15,21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened: és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
Lk15,24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vigadni.
Lk22,31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! Íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;Mát. 26,69., Mát. 26,73.
Lk22,32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
Jn15,1 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
Jn15,2 Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Jn15,6 Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.
2. ellen csoport
Rm11,17 Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;
Jer. 11,16., Jer. 11,17.
Rm11,18 Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Rm11.19 Azt mondod azért: Kitörettek az ágak, hogy én oltassam be.
Rm11,20 Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;
Rm11,21 Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
2 Pét. 2,4., 2 Pét. 2,5.
Rm11,22 Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.
1Kor3,16 Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke + lakozik bennetek?
1 Kor. 6,19., 2 Kor. 6,16., Eféz. 2,21., Eféz. 2,22., 1 Pét. 2,5., Zsid. 3,6., Róm. 8,9.
1Kor3,17 Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.
Zsolt. 93,5.
1Kor9,27 Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.
Róm. 6,12., Róm. 6,13., Róm. 6,18., Róm. 6,19., Róm. 8,13., Róm. 13,14.
1Kor10,1 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhõ alatt voltak, és mindnyájan + a tengeren mentek által;
2 Móz. 13,21., 2 Móz. 14,22.
1Kor10,2 És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;
1Kor10,3 És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;
2 Móz. 16,14., 2 Móz. 16,15.
1Kor10,4 És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig Krisztus volt.
2 Móz. 17,6.
1Kor10,5 De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában.
Ján. 6,49., 4 Móz. 14,29., 4 Móz. 14,35., 4 Móz. 26,65.
1KOr10,6 Ezek pedig példáink lõnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak.
4 Móz. 11,4., 4 Móz. 11,33.
1Kor10,7 Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének + játszani.
2 Móz. 20,3., 2 Móz. 32,6.
1Kor10,8 Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezren.
4 Móz. 25,1., 4 Móz. 25,6., 4 Móz. 25,9.
1Kor10,9 Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülük kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt.
4 Móz. 21,5., 4 Móz. 21,6.
1Kor10,10 Se pedig ne zúgolódjatok, miképpen ő közülük zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.
4 Móz. 14,2., 4 Móz. 14,8., 4 Móz. 14,29., 4 Móz. 14,36., Zsid. 3,11., Zsid. 3,17.
1Kor10,11 Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.
1Kor10,12 Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.
Róm. 11,20., Róm. 11,22.
1Kor11,31 Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
Zsolt. 32,5.
1Kor11,32 De mikor ítéltetünk, az az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.
Zsid. 12,5., Zsid. 12,6., Zsid. 12,10.
1Kor15,1 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangéliumot, melyet hirdettem néktek, melyet be + is vettetek, melyben állotok is,
Gal. 1,11., Gal. 1,12., 1 Kor. 2,2.
1Kor15,2 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
1 Kor. 1,21., Róm. 1,16.
Gal5,4 Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.
Gal5,7 Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?
Fil2,12 Annakokáért, szerelmeseim, a miképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket;
Fil. 2,3., Fil. 1,27., Fil. 1,30., Csel. 20,31., Eféz. 6,5., 1 Kor. 2,3., Zsolt. 2,11., 1 Pét. 1,17., 2 Kor. 7,1., Eféz. 5,21., Mát. 7,3., Mát. 7,5., Róm. 14,4., Fil. 3,11., Fil. 3,16., 1 Kor. 9,26., 1 Kor. 9,27.
Fil2,13 Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.
Eféz. 1,19., 2 Kor. 3,5., 1 Kor. 12,6., Kol. 1,29., Róm. 7,15., Róm. 7,18.
Kol1,22 Az Ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson titeket Ő maga elé:
Eféz. 1,4., Eféz. 5,27., Róm. 3,25., Zsid. 2,14., Zsid. 9,22., 1 Kor. 15,40., 1 Kor. 15,44., Róm. 8,1., Róm. 8,3., 1 Ján. 4,2., Fil. 3,21.
Kol1,23 Ha ugyan megmaradtok a hitben alaposan és erősen, és el nem távoztok az evangélium reménységétől, a melyet hallottatok, a mely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt; a melynek lettem én, Pál, szolgájává.
Kol. 1,6., 1 Kor. 15,58., Tit. 1,2., Tit. 1,3., Tit. 3,7., Róm. 16,17., Róm. 10,18., Eféz. 3,7., 2 Kor. 10,1., Gal. 5,2.
1Th3,5 Annakokáért én is, mivelhogy tovább már nem tűrhetém, elküldék, hogy megismerjem a ti hiteteket, ha nem kísértett-é meg valami módon titeket a kísértő, és nem lett-é hiábavaló a mi fáradságunk?
1 Thess. 2,18., 2 Kor. 2,11., Fil. 2,16.
1Th3,8 Mert szinte megelevenedtünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
1 Móz. 45,27., 1 Kor. 16,13.
2Th2,3 Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
Eféz. 5,6., Mát. 24,4., Mát. 24,10., Mát. 24,11., 1 Tim. 4,1., 1 Ján. 2,18., Ján. 17,12.
3. ellen csoport
1Tim1,5 A parancsolatnak vége pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz hitből való szeretet:
Róm. 13,10.
1Tim1,6 Melyektől némelyek eltévelyedvén, hiábavaló beszédre hajlottak:
2 Tim. 2,14.
1Tim1,7 Kik törvénytanítók akarván lenni, nem értik, sem a miket beszélnek, sem a miket erősítgetnek.
1Tim3,6 Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.
1Tim3,7 Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívülvalóktól; hogy gyalázatba és az ördög tőribe ne essék.
1 Pét. 2,12.
1Tim4,1 A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.
2 Tim. 3,1., Júd. 1,14.
1Tim5,12 Ezeknek ítélete megvan, mivelhogy az első hitet megvetették.
1Tim5,15 Mert némelyek már elhajlottak a Sátánhoz.
1Tim6,10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.
Mát. 26,14., Mát. 26,15.
1Tim6,20 Óh Timótheus, őrizd meg a mi rád van bízva, elfordulván a szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű ismeretnek ellenvetéseitől;
2 Tim. 2,16.
1Tim6,21 A mellyel némelyek kevélykedvén, a hit mellől eltévelyedtek. Kegyelem veled! Ámen.
2 Tim. 2,16., 2 Tim. 2,18.
2Tim2,15 Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.
(2Tim2,16 A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek.)
2Tim2,17 És az ő beszédük mint a rákfekély terjed; közülük való Himenéus és Filétus.
2Tim2,18 A kik az igazság mellől eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét.
1 Tim. 6,21.
2Tim3,14 De te maradj meg azokban, a miket tanultál és a mik reád bízattak, tudván kitől tanultad,
Eféz. 1,1.
2Tim3,15 És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.
2Tim4,3 Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülük;
2Tim4,4 És az igazságtól elfordítják az õ fülüket, de a mesékhez oda fordulnak.
4. ellen csoport
Zsid2,1Annakokáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.
Zsid2,2 Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt és minden bűn és engedetlenség elvette + igazságos büntetését:
Csel. 7,53., 5 Móz. 27,26.
Zsi2,3 Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy üdvösséggel? a melyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, a kik hallották, biztosítottak számunkra,
Mát. 4,17.
Zsid3,12 Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon;
5 Móz. 29,18.
Zsid3,13 Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:
Zsid. 10,25., Júd. 1,21., Júd. 1,23.
Zsid3,14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.
Zsid3,18 Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az õ nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?
4 Móz. 14,22.
Zsid4,1 Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.
Zsid. 3,12., Zsid. 3,19., Márk. 16,16.
Zsid4,11-13 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.
Zsid4,12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
Jer. 23,29.
Zsid4,13 És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk.
Zsolt. 139,4., Zsolt. 139,11., Zsolt. 139,12.
Zsid6,4 Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
Zsid6,5 És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit,
Zsid6,6 És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
2 Pét. 2,20., 2 Pét. 2,21.
Zsid10,26 Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,
Zsid10,29 Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
Zsid10,38 Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, + abban nem gyönyörködik a lelkem.
Hab. 2,4., Péld. 3,32.
Zsid12,15 Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.
5 Móz. 29,18.
Zsid12,16 Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.
1 Móz. 25,33.
Zsid12,17 Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könnyhullatással kereste azt az áldást.
Jak1,14 Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Jak1,15 Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
Róm. 5,12., Róm. 6,23., Róm. 7,10.
Jak5,19 Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki,
Gal. 6,1.
Jak5,20 Tudja meg, hogy a ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és + sok bűnt elfedez.
Zsolt. 51,15., Péld. 10,12., 1 Pét. 4,8.
5. ellen csoport
1Pt1,9 Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét.
Róm. 6,22., Zsid. 10,39.
2Pt1,10 Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.
Zsid. 3,14.
2Pt2,15 A kik elhagyván az egyenes utat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte.
4 Móz. 22,7., 4 Móz. 22,21., 4 Móz. 22,32.
2Pt2.16 De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.
4 Móz. 22,24.
2Pt2,20 Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotuk + gonoszabbá lett az elsőnél.
Fil. 3,7., Fil. 3,8., Zsid. 10,26., Zsid. 10,27.
2Pt2,21 Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.
Luk. 12,47., Luk. 12,48.
2Pt3,17 Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből + ki ne essetek;
2 Pét. 3,3., 2 Pét. 3,4., 2 Pét. 3,9., 1 Pét. 1,19.
2Pt3,18 Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.
Ján. 17,3.
1Jn2,24 A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
1Jn2,25 És az az ígéret, a melyet õ ígért nékünk: az örök élet.
1Jn2,28 És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.
Jel2,5 Emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz.
Jel. 1,20.
Jel2,10 Semmit ne félj azoktól, a miket szenvedned kell: Íme a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját.
Jel. 3,11.
Jel2,11 A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. A ki győz, annak nem árt a második halál.
Jel. 20,14., Jel. 21,8.
Jel3,1 A Sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az, a kinél van az isteni hét lélek és a hét csillag: Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy.
Jel. 1,16.
Jel3,2 Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, a kik haló félben vannak; mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek.
Jak. 5,19., Jak. 5,20.
Jel3,3 Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád.
Mát. 24,42., Mát. 24,44., 1 Thess. 5,2.
Jel3,4 De van Sárdisban egy kevés neved, azoké a kik nem fertőztették meg a ruháikat: és fehérben fognak velem járni; mert méltók arra.
Jel3,5 A ki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak + nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt.
Jel. 13,8., Jel. 20,12., Jel. 21,27., 2 Móz. 32,32., Zsolt. 69,29., Fil. 4,3., Mát. 10,32., Mát. 25,31., Mát. 25,40.
Jel3,16 Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.
Jel22,19 És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent + városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak.
Jel. 3,5., Jel. 13,8., Jel. 17,8., Jel. 20,12., Jel. 21,27., 2 Móz. 32,33., Jel. 21,10.
Mellette felhozottak csoportja.
Jn3:36 A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.
Zsid13,4 Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.
Zsid13,5 Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled;
Zsid13,6 Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?
Rm8,35 Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
Rm8,36 A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
Rm8,37 De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,
Rm8,38. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
Rm8,39 Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Jn6,35 Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
Jn6,36 De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
Jn6,37 Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
Jn10,27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
Jn10,28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.
Jn10,29 Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
Jn10,30 Én és az Atya egy vagyunk.
Jn14,16. És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
1Kor3,13 Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.
1Kor3,14 Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.
1Kor3,15 Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.
Zsid7,25. Ennekokáért ő mindenképpen üdvözítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettük.
Zsid10,10 A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.
Zsid10,14 Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
1Pt1,5 A kiket Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen.
1Pt1,9. Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét.
2Tim,10 Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel egyben.
2Tim2,11 Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.
2Tim2,12 Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;
2Tim2,13 Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.
2Tim1,12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.
Ef2,8 Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Ef2,9 Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
Ef2,10 Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
Ef1,11 Ő benne, a kiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleve elvégzése szerint, a ki mindent az ő akaratának tanácsából cselekszik,
Ef1,12 Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, a kik előre reménykedtünk a Krisztusban:
Ef1,13 A kiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével,
Ef1.14 A ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.
Fil1,6 Meg lévén győződve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig:
Mt28,20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
Zsid12,1 Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
Zsid12,2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
2Kor5,5 A ki pedig minket erre elkészített, az Isten az, a ki a Lélek zálogát is adta minékünk.
2Kor5,10 Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
2Kor5,11 Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk, Isten előtt pedig nyilván vagyunk; reménylem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyilván vagyunk.
2Kor5,17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.
