A természetközeli erdőgazdálkodás megnevezés már ismerős, ezzel éppen most foglalkoztunk. Minél jobban a természetes folyamatokra hagyatkozik, csak a szükséges fákat (túl sűrűn nőnek, beteg, görbe, árnyékolja a mellette lévő kicsit, a törzse elérte a kívánt vastagságot...) kell kivágni.

Igen , és nem beszélve arról, hogy sokkal szebbek azok az erdők.

Kedves Erika!

Szerintem Figyelő csak áttételesen utalt a táncolásra, ő inkább arra akart rámutatni, hogy a fórumozásunk nem eléggé biblikus, és bizony afféle mulatozás is gyakran előfordul a hozzászólásokban. Szerinte folyamatosan csak az igék alapján kellene beszélnünk. Én legalábbis így értelmeztem őt, és ezért írtam vissza a prédikátort idézve, hogy ideje van a nevetésnek, és a táncnak is. Szerintem a fórumhoz nagyon is hozzátartozik, hogy az életszerű legyen, a komoly, magvas tartalom mellett némi baráti, hétköznapibb társalgás is legyen benne.

Nem hiszem, hogy olyan sok megrögzött táncbajnok lenne közöttünk, szóval a Figyelő nem erre akart utalni.

Ami a táncot illeti, hát ez afféle öreges zsörtölődés szerintem, hiszen mint a prédikátor is mondotta volt:



Mindemellett fontosnak tartom a gondolataidat, és egyetértek velük, de például nem értem azt a kifejezést, hogy mit jelent a "világ elegyháziasodik" kifejezésed.

Kedves Rosta!

Általában úgy van, hogy te valami más kottát fogsz a kezedbe, mint én, így nyilván nem lesz harmónikus az énekünk..

A világ elegyháziasodása Wim Malgo kifejezése, majd "odafenn" megkérdem; mit értett alatta. Mindenestre, ha az éles határvonalat tologatjuk, már nem mondható meg, hogy ki van kiben..

De mondok egy idevágó példát. Sok évvel ez előtt városi karácsonyt szervezett a helyi református és baptista egyház. Nem tudom, kinek volt az ötlete (vagy esetleg napi "munkakapcsolatban" voltak, s így nem kellett külön értesítés), de jelen volt és felszólalt az SZDSZ akkori elnöke, aki mellesleg körzetünk országggyűési képviselője is volt. Talán me, kell mondanom, hogy nem azért volt ott "érdeklődőként", mert sikeresen megtérni szándékozott....

Ami a tánc "mentegetését" illeti, ékes bizonysága vagy Wim Malgo gondolatmenetének - csak sajnos nem jut el a szívedig/tudatodig...

De hadd mellékeljek egy bizonyságtételt, nehogy azt gondold, elfogult vagyok:

Egy volt tánctanár bizonyságtételéből:”Tánctanár voltam Megtérésem előtt hat évig táncoltam. Moderntánccal kezdtem, majd népi tánccal folytattam. Diszkóba is eljártam. A zene, a tánc nagyon sokat jelentett nekem, mûfajtól függetlenül. Táncolni szerettem és közben „kitomboltam” benne a feszültségemet. Egy jó fárasztó tánc után mindig jobban éreztem magam. Mivel mindegyik mûfaj-csoportba belekóstoltam, így meg-tapasztaltam azt is, hogy függetlenül a zene szövegétől, mindegyik más hatással volt rám. Pl. egy több órás diszkózás után olyanokat mondtam (ital és drog nélkül), amit fényes nappal egészen biztos nem tettem volna. Másnap rájöttem, hogy a hangos diszkózene nem csak örömet okoz, hanem felszabadítja a természetes gátlásaimat, indulataimat. Úgy gondoltam, csökkentenem kell a diszkós alkalmakat, mert baj lehet abból, ahogy viselkedem. A népi táncot szinte sportnak tekintettem. Láttam, hogy sok alkalmat ad a paráznaságra, a mindig más fiú karjában való táncikolás. Mivel jól táncoltam, megkértek, hogy tanítsam meg 11 párnak a szüreti táncot. Nem kis feladatot jelentett a férfi táncosok figyelmét rólam a tánclépések megtanulására terelni. Közben már jártam gyülekezetbe és komolyabban fogtam fel a dolgokat. Az Úr Jézushoz közelebb kerültem, így egyre kevésbé tartottam fontosnak a táncot. Amikor véglegesen Jézus mellett döntöttem, majd bemeritkeztem, akkor lemondtam a tánctanítást, és abbahagytam a táncolást „kárnak és szemétnek” ítélve meg. Azóta többször megtapasztaltam, hogy az Úrral való kapcsolat mindennél jobb és többet ér, és ez zene nélkül is megvalósul!"

Nos ez is egy vélemény. Részemről a lehető legjobb emlékek kötnek a fiatalkori táncokhoz. Akkori szerelmemmel mentünk rendszeresen táncolni, méghozzá discóba, és a legkevésbé sem jutott eszembe semmiféle paráznaság a táncról, és a legkevésbé sem ítélem kárnak, és szemétnek azokat az időket, hanem életem nagyon szép korszakának tartom azokat az éveket. Fiatalkori szerelmemre azóta is nagy örömmel emlékszem. A közös együttlétünk egyik kedves alkalmai voltak a táncos esték. Hozzátenném, nemhogy paráznák nem voltak ezek az alkalmak, de éppenhogy nagyon is visszafogottak voltak! Ez a fiatalok kölcsönös hozzáállásától függ.

Amint a próféta igéje mondta, ideje van a gyásznak, és ideje a táncolásnak, no meg a nevetésnek. Akik a nevetést, meg a táncot le akarják tiltani az embertől, azok hibásan gondolkodnak szerintem, mégha istenes gondolatok is vezérelnék is azt, de gyakran csak a tehetetlenség mondatja ezt velük.

Tapasztalatból tudom, hogy a parázna gondolatok fiatalkorban bárhol előjöhetnek, nem kell ahhoz tánc. A fiatalember parázna gondolatai előjönnek a közértben, az iskolában, a könyvtárban, de akár a templomban is, ha pezseg a vére. Márpedig a fiatalokban tombolnak a hormonok!

Éppen ezért lenne fontos az, hogy a fiatalokat megtanítsuk a normális társas együttlétre, mégpedig nem a tánc, és nevetés tiltásával, hanem okítással. Persze ehhez sokszor az kellene, hogy a szülő egyáltalán beszélő viszonyban legyen a saját gyerekével. Az kellene, hogy módot teremtsen a szülő az értékek átadására. Sajnos gyakran erre is képtelenek vagyunk. Ilyenkor a legyegyszerűbb dolog bűnösnek kiáltani ki a táncot, és a nevetést...

sziasztok,

bár épp komoly vita folyik tánc témájában, ha jól látom, talán megbocsátjátok, hogy megszakítom egy pillanatra, és beköszönök
rég nem jártam itt, de most benéztem, és örülök, hogy még folyik az élet!

jól vagytok?

én igen legalábbis nagyjából... bár az utóbbi 1-2 hónap életem egyik legnehezebb eddigi időszaka volt, és most is van még mihez erőt és kitartást kérni bőven, érzem, hogy az Úr a tenyerén tart:)

szép estét!

dorcsi

Szép estét neked is, Dorcsi!


Nekem mindjárt szebb estém van/fórum tekintetében/, hogy beköszöntél. meg is dörzsöltem a szemem, hogy jól látok-e?

hogy megy a suli? vagy már végeztél?

Köszönöm, Erika, a kedves szavakat!

A suli még javában tart, ez most egy elég kemény félévnek ígérkezik, de bízom benne, hogy az Úr segítségével sikerrel veszem majd az akadályokat:)

Nálatok mi a helyzet? gyerekek jól vannak?

Van egy világi mondás - a tánc egy visszintes vágy, függőleges kifejeződése. Asszem ezt világosan látják világi létükre.

Sziiiiiiiia Dorcsika!

Áldjon meg az ÚR!

Üdv szeretettel cilla

szia Cilla:)

köszönöm a kedves fogadtatást! hogy vagy?

Szia Dorcsi!

Köszi, jól vannak, mindegyik küzd, hajt a maga helyén.Ma olyan aranyosak voltak: vendégeket vártunk délre, mondtam a gyerekeknek, igyekezzenek haza az iskolából minél előbb. Jöttek is szépen, örültek a rokonoknak. Utána megdícsértek, hogy minden finom volt,meg hogy szép rend volt- naná hogy elpakoltam a szemétdombjaikat!

Hát tudod, ha az Úrra nézek csak akkor jól , de vannak "pillanatok" bizony mikor nem felfelé tekintek, akkor nagyon vacakul.....

Olvastam, hogy nehéz időszakon vagy túl.
Áldjon meg Téged az ÚR, kitartással és erővel!

köszönöm, hogy írtatok!

örülök a jó híreknek:)

nézzünk valóban fel az Úrra mindig, akkor nincs baj!

igen, volt pár megpróbáltatás az utóbbi hetekben, és talán még lesz folytatás is, de mostanában leginkább igyekszem levonni a tanulságokat, és pontosan átgondolni, mi mindent akart Isten megtanítani a váratlan, nehéz helyzetekkel.

legyetek áldottak!

Szerbusztok Testvérek!

Hova tűntetek????????????

Még a végén muszáj leszek Exxel kötözködni egy kicsit , hogy lássak valakit.
Biztos sokat dolgoztok, a fiatalok tanulnak.......

Üdv szeretettel cilla