Károli előtt készült Huszita fordítás már használta a Szent Szellet kifejezést (1439).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszita_BibliaEz az egész kérdéskör a Magyar nyelv sajátossága.
Pneüma = szellem
Pszühé= lélek
A magyar nyelv ezt a két görög szót egyel jelöli.
Néhány bibliafordító (Kecskeméti, Vida, Csia) ezen próbált változtatni. Hiszen e nélkül sok a „kutyulás” lehetősége.
Még az Új prot. ford is Amikor a Szent Szellemről van szó ott nagybetűt használ, jelezve, hogy az más mint a pszühé, mint általában a lélek az Pneüma
Lélek. Aztán vannak más kényszeredett megoldások is a különbségtételre.(1korintus 2 ben a pszühikus- (lelki )ember az a testi, a pneümatikus-(szellemi)az Isten szerint való. A magyar nyelv pont a lelkit nem gondolja érzékinek 2,14, pedig a görögben pont erre vonatkozik a kifejezés, itt lép be a kombinálás és olyan kifejezéseket használnak amelyek az eredeti szövegben nincsen, de megmagyarázza az értelmét pl, pszihikusra érzékit vagy testit, földit stb. Pedig az egyszerűen a lelki, a földhöz kötött.
A pneumatikus a szellemi, az Isten dolgaival foglalkozó.
Lett az első ember Ádám élő lélekké (nem lénnyé/Új ford/, mert akkor csiga is lehetne)
Az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé (nem lélekké) 1Kor 15,45 (ezt még Károli is jól fordítja, az Új már nem így)
Isten nem pszühé(lélek)
hanem Pneüma(szellem) Ján.4,24
Itt tehát félrevezető lehet a Lélekkel való fordítás.
A magyar nyelv szerintem alkalmas lenne a Szellemi, a Szent Szellem használatára, csak ez ma nem bevett.
A Bibliafordítókon sok múlik, a hagyomány és a bevett szokás viszont erős. A magyar bibliákban óriási ezen a téren a kutyulás, sokkal egyszerübb lenne azt fordítani ami ott van, mert így az érthetőség rovására megy az egész.
Tudom persze, hogy a bibliafordítás nem egyszerű kérdés, és nem lehet mindent konkordáns módon fordítani mert akkor éppen, hogy az érthetőségen esne csorba.
A félreérthetőséggel kár kombinálni miszerint a magyar ember a szellem alatt kísértetre gondol, hiszen a Károli simán lefordítja a kísértetet lélekkel is Lk 24,37
Tehát a Magyar a lélek alatt is gondolhatott kísértetre.
Ez a magyarázat szerintem tehát nem állja meg a helyét, hogy ne használjuk a szellem szót.
Minden csak megszokás kérdése, ha az ellenkezője van bevésve persze, hogy szokatlan.
Én mindenesetre ezen nem akadok fenn, de ha kérdeznek elmondom az én megközelítésemet
Ettől még igaz az ember egysége,
a funkcionalitásban van különbség.
A Platoni dualizmus éppen a kettősség harcát tanította.(a Latin Egyház ezt vette át)
Az ember test-lélek-szellem, az egységben.
1Th 5:23 Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestõl, egész valótok, szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül õriztessék meg Urunknak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére (megérkezésére).(Csia). Nem itt van a harc
Nem a fizikai test(soma) a rossz,(görög filozófia) hanem a bűnös test(sarx), Nem az alaki, fizikai test.
A
szélsőséges trichotomista(hármas) tagozódás is téves, mintha falak lennének a test-lélek-szellem között, mert akkor elvész a bibliai egység.
Érdemes elolvasni Csia Lajos tanulmányát a római levélhez.
http://cserfa.uw.hu/csiabible/csiafugg.htm