Most már érthető, hogy miért erőltették a Laborcot a szocik annak ellenére, hogy még a NATO is tiltakozott ellene:
Idézet:
Sorozatgyilkosság-ügy: szaporodó kérdőjelek
Belső vizsgálat a Nemzetbiztonsági Hivatalnál · Nyilvánosságra került egy bennfentes információkat tartalmazó feljegyzés
2009. augusztus 31. 10:30
Magyar Nemzet
Belső vizsgálatot rendeltek el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) azt követően, hogy a világhálóra került egy, a romagyilkosságokkal összefüggésben készült írásos anyag. A dokumentum szerint az egyik feltételezett elkövetőt már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám amikor fegyverek megvásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „titkos kapcsolata” volt. A feljegyzés – bennfentes információkkal rendelkező – szerzője kemény kritikával illeti Laborc Sándort, az NBH leköszönő főigazgatóját, majd felteszi a kérdést: kinek, illetve kiknek állhatott érdekében a romák körében elkövetett gyilkosságsorozat. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a soron következő ülésén foglalkozik az üggyel.
A titkosszolgálat évekig figyelte a romagyilkosságok egyik gyanúsítottját – adta hírül még pénteken a köztévé. Az MTV Híradójának információi szerint a testvérpár egyik tagjának telefonbeszélgetéseit azért hallgatták le, mert közismert volt, hogy szélsőséges nézeteket vall. Beszámoltak arról is, hogy a gyanúsított megfigyelését két hónappal az első gyilkosság előtt befejezték.
Mindezt megerősíti az a dokumentum, ami szombaton 14 óra után néhány perccel jelent meg interneten, az Index egyik fórumbeszélgetésében. Az összefoglaló a romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsítottjainak megfigyelését és előéletét taglalja. Az irat szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2004. február 21-től vonta szoros ellenőrzés alá K. István Zoltánt (ő a sorozatgyilkosság egyik gyanúsítottja) és három társát. A dokumentumban az áll, hogy 2007 év végén, 2008 év elején K. István ellenőrzése alatt olyan információk keletkeztek, hogy a férfi valamilyen okból lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezi.
Tarnabod előtt állt le az NBH
A megfigyelés során állítólag kiderült, hogy K. István eltávolodott korábbi barátaitól, és új ismerőseivel készül fegyverbeszerzésre. Ez alapján a hajdú-bihari NBH-kirendeltség kezdeményezte a már évek óta folyamatban lévő szoros ellenőrzés meghosszabbítását és a titkos adatgyűjtés kiterjesztését a látókörbe került új ismerősökre is. A szövegből kiderül az is, hogy a kirendeltség kezdeményezte azt is, hogy az új fejleményekről, így a tervezett lőfegyverbeszerzésről „soron kívül” tájékoztassák Laborc Sándort, az NBH főigazgatóját is.
– Az NBH illetékes szakirányító főosztálya (232. Főosztály) a szakigazgatósággal (23. Igazgatóság) és a Jogi Főosztállyal egyetértve elutasította a Kirendeltség kezdeményezését, nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghosszabbítását K. esetében, illetve annak elrendelését társai tekintetében – olvasható a nyilvánosságra jutott, háromoldalas anyagban. Ennek alapján K. István szoros ellenőrzését 2008. május 12-én, másfél hónappal azelőtt, hogy július 21-én Tarnadobon a romagyilkosság-sorozat elkezdődött, lezárták.
A dokumentumból továbbá kiderül az is, hogy K. István korábban a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek volt a tagja, és több szélsőséges szervezettel szimpatizált. Az irat szerint a romák elleni támadássorozat másik gyanúsítottja, Cs. István még a hadseregbe történő bevonulása előtt az NBH látókörébe került szélsőséges nézetei miatt. Besorozása után a Katonai Biztonsági Hivatal az NBH információi alapján beszervezte a férfit, és „leszereléséig titkos kapcsolatként foglalkoztatta”. Beszámolnak arról is, hogy a férfi leszerelése után a KBH ajánlása ellenére az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége nem foglalkoztatta tovább Cs. Istvánt.
Profik az elkövetők mögött?
A dokumentum végén összegzik az évek alatt keletkezett információkból levonható következtetéseket. Eszerint megállapítható, hogy a gyilkosság gyanúsítottjaiként őrizetbe vett, szerény körülmények között élő személyek „ismertté vált szellemi képességeik” alapján nem alkalmasak arra, hogy „önállóan előkészítsenek, megszervezzenek, majd végrehajtsanak egy kvalifikáltságot feltételező gyilkosságsorozatot, melyhez alapos, feltűnés nélküli helyszíni felderítésre és pontos végrehajtásra volt szükség”. A szöveg készítői szerint a harcászati tapasztalatokkal rendelkező Cs. István is csak a végrehajtás során lehetett a csapat vezetője.
– Alaposan feltételezhető, hogy a gyanúsítottaknak támogatóik voltak, akik nagy értékű, több tíz milliós terepjárókkal, fegyverekkel látták el őket, nem zárható ki az sem, hogy a gyilkosságok előkészítését is „profik” végezték – olvasható a dokumentumban. Az iratban leszögezik, amennyiben az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége folytathatta volna K. és társai ellenőrzését, nagy valószínűséggel megelőzhető lett volna a gyilkosságsorozat, és felderíthető lett volna a támogatói kör is.
Az egyébként fejléc és dátum nélkül megjelent irat Laborc Sándor NBH-főigazgatót, az NBH szakigazgatóságát és a jogi főosztályt tartja felelősnek azért, hogy nem kezelték a megfelelő súllyal az alapinformációkat. Az irat szerint „figyelemre méltó”, hogy Laborc csak az őrizetbe vétel után kért tájékoztatást az illetékes területi kirendeltségtől. A Nemzetbiztonsági Iroda illetékese kérdésünkre közölte: tekintettel arra, hogy az internetes honlapon állítólag belső NBH-s információt publikáltak – ami, ha így van, államtitoksértés –, az NBH-ban ezzel kapcsolatban belső vizsgálat folyik.
Belső ember a célkeresztben
A lapunk által megkérdezett nemzetbiztonsági szakértők – köztük Kocsis Kálmán, az Információs Hivatal volt főigazgatója szerint – a nyilvánosságra került szöveg stílusa, témája és tartalma alapján valószínű, hogy nem egy belső, NBH-s jelentésről van szó, hanem egy bennfentes információkkal rendelkező személy összegzéséről. Kocsis ugyanakkor hangsúlyozta: az a körülmény, hogy az NBH-ban belső vizsgálatot indítottak az ügyben, jelzi, hogy valószínűleg a szövegnek vannak olyan elemei, amelyek valósak. – Ha külső ember készítette volna a szöveget, akkor nem vizsgálódna az NBH, így viszont feltételezhető, hogy a kiszivárogtatót keresik – fogalmazott a kémfőnök. Kocsis Kálmán kitért arra is, hogy ma már nem használnak olyan kifejezéseket a szolgálatoknál, hogy „nacionalista” vagy „szélsőséges”, mert ezek – közölte – nem definiálhatók, idejétmúltak politikai tartalmuk miatt is.
– A romagyilkosságok gyanúsítottjainak az elfogása, illetve az ellenük folytatott eljárások eddig megismert körülményei számos, tisztázásra váró kérdést vetnek fel – mondta lapunknak Demeter Ervin volt titokminiszter, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Fidesz által delegált tagja. Hozzátette, a testület a soron következő ülésén mindenképpen foglalkozik a kérdéssel. A politikus választ vár arra, hogy az NBH milyen ismeretekkel rendelkezett a helyi szélsőséges vagy annak vélt személyekről, és annak tisztázását is elvárja, hogy a rajtaütés estéjén először miért távozhatott szabadon Cs. István, majd hogyan lehetséges az, hogy telefonon visszahívták az őrizetbe vétel helyszínére. Demeter arra is kíváncsi lenne, hogy a szélsőjobboldaliak körében mennyire számít általánosnak, ha valaki egy évig dolgozik egy izraeli kibucban. (Ismert, az egyik feltételezett elkövető, K. Árpád egy ideig Izraelben dolgozott – a szerk.)
Vizsgálódnának a politikusok
Lázár János, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke lapunknak elmondta: ez az eset is azt bizonyítja, hogy az NBH alkalmatlan arra, hogy ellássa a feladatát. – Abszolút elképzelhetőnek tartom azt, hogy a hivatal megfigyelte a gyilkosságsorozat feltételezett elkövetőit, majd ezt felfüggesztette. Ha ez nem így történt volna, akkor megakadályozható lett volna ez a gyilkosságsorozat – mondta a politikus, hozzátéve, a Fidesznek konkrét programja van az NBH újjászervezésére.
Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke szerint ki kell vizsgálni, hogy a nyilvánosságra került dokumentum hiteles-e, ezt követően pedig tisztázni kell azt is, hogy az irat tartalma valós-e. – Amennyiben igen, úgy fel kell vetni a felelősség kérdését – fogalmazott.
Gulyás József, a szakbizottság SZDSZ-es tagja közölte, a nyilvánosságra került szöveg nem úgy néz ki, mint egy hivatalos NBH-s dokumentum, ettől függetlenül valós problémákat vet fel, amelyekre indokolt rákérdezni a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is. – Eddig is nyugtalanító információkat lehetett hallani arról, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség együttműködése nem volt zökkenőmentes a gyilkosságsorozattal összefüggésben – mondta a képviselő, aki szerint rengeteg nyitott kérdés van még az ügyben, például, hogy az összes olyan személyt letartóztatták-e, akik a bűncselekményekben részt vettek vagy azzal összefüggésbe hozhatók.
Bencze József országos rendőrfőkapitányt a nemzetbiztonsági szolgálatokkal történő együttműködésről is kérdezték újságírók a hét végi, romákkal tartott találkozón. A főrendőr közölte: – Korábban is együttműködtünk a társszervekkel, a gyanúsítottak személyének megismerése után pedig ismét megkerestük a szolgálatokat, hogy a gyanúsítottak előéletét még jobban megismerhessük. Jelenleg is betekintést kérünk államtitoknak minősülő ügyekbe, de ennek a folyamatnak az elején tartunk – mondta Bencze.
Török–Velkei–Vona
!
