A CSODÁLATOS ÉLET

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek:... Ne nyugtalankodjék a ti szívetek.” Jn 14, 27.

Amikor valami nehézségünk támad személyes tapasztalatunkban, az a veszély fenyeget, hogy Istent kezdjük érte kárhoztatni, holott mi magunk vagyunk azok, akik helytelenül jártunk el, nem pedig Isten; van valami visszás dolog valahol, amit nem akarunk eltűnni engedni. Amikor engedjük, azonnal kitisztul minden, akár a napfény. Amíg két urat akarunk szolgálni, magunkat és Istent, mindig valami zavar támad. Magatartásunknak az Istenben való teljes bizodalom magatartásának kell lennie. Ha egyszer eljutottunk ide, semmi sem könnyebb, mint szent életet élni; csak akkor támad nehézség, amikor a magunk kettős célja érdekében bitorolni akarjuk a Szent Lélek tekintélyét.
Amikor engedelmeskedsz Istennek, ezt az engedelmességet mindig megpecsételi a mérhetetlen béke bizonyságával, amely nem természetes, hanem Jézus békessége. Ha nem érkezik el hozzád a béke, várj, míg egyszer csak eljön, vagy indulj el megkeresni az okát, miért késik. Ha valami ösztön alapján cselekszel, vagy valami hősies elhatározásból, Jézus békessége nem tanúskodik melletted; ilyen esetben nincs a dologban egyszerűség és Istenbe vetett bizodalom, mert az egyszerűség lelke nem a te döntéseidtől, hanem a Szentlélektől származik. Minden döntés az egyszerűségnek egy-egy visszautasítását eredményezi.
Akkor támadnak kérdéseim, amikor felhagyok az engedelmeskedéssel. Ha engedelmeskedtem Istennek, a kérdések nem ékelődnek Isten és közém, hanem úgy jönnek, mint próbák, hogy állandó éberségben tartsák a lelkem az Isten kijelentésén való csodálkozásban. Minden kérdés, ami Isten és közém áll, engedetlenségből származik; minden kérdés és ilyen sok van -, amely aközben támad, míg engedelmeskedem Istennek, növeli elragadtatásos gyönyörűségem, mert tudom, hogy Atyám tud róla, figyelni fogom, és meg fogom látni, hogyan oldja meg Ő ezt az ügyet.

- Dícsérjétek az Ő dicsőségét! Zsolt 66,2
- A nép, amelyet magamnak alkottam, hirdesse dicséretemet. Ézs 43,21
- Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyet elkövettek ellenem, megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem. Ez a város hírnevet, örömet, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt. Jer 33,8-9
- Annakokáért Őáltala vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az Ő nevéről vallást tevő ajaknak gyümölcsét. Zsid 13,15
- Magasztallak, URam, Istenem, teljes szívből, és tisztelem nevedet örökké. Nagy énrajtam a Te kegyelmed és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból. Zsolt 86,12-13
- URam, ki olyan felséges, mint Te vagy szentségedben? Dicső tetteidben félelmes csodákat cselekvő. 2Móz 15,11
- Isten nevét dicsérem énekkel, magasztalom hálaadással. Zsolt 69,31
- Énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét, és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a Te műveid, mindenható ÚR Isten. Jel 15,3

ÁLLJ MEG ISTEN ELŐTT

„Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint olyan munkás, a ki szégyent nem vall; a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.” II. Tim. 2, 15.

Ha nem tudod magad kifejezni valamilyen tárgyra vonatkozólag, küzdj addig, míg végre sikerül. Ha nem így cselekszel, egyre szegényebb leszel életed minden napján. Küzdj azért, hogy újra kifejezd Isten némely igazságát a magad számára, és Isten fel fogja használni a kifejezésed valaki más számára. Menj át Isten szőlőprésén, mely összezúzza a szőlőszemeket. Arra kell törekedned kísérleteiddel, hogy kifejezd magad, és akkor eljön egyszer az idő, amikor a kifejezésed valaki más számára a megerősödés borává válik. De ha nagy lustán azt mondod: ,Nem fogok küzdeni azért, hogy kifejezzem ezt a dolgot a magam számára, hanem kölcsönveszem valakitől, amit mondanom kell,’ akkor az a kifejezés nemcsak, hogy egészen haszontalan lesz a számodra, de senki másnak nem lesz javára. Próbáld meg megrögzíteni magadnak, amiről úgy érzed, hogy föltétlenül Isten igazsága, és add meg ezzel Istennek a lehetőséget, hogy valaki másra is átruházza azt általad.
Tedd állandó gyakorlattá, hogy kényszerítsd a gondolkozásod arra, hogy átgondolja azt, amit könnyen elfogadhat. Állapotunk nem a miénk mindaddig, míg magunkévá nem tesszük szenvedés által. Nem az az író teszi veled a legnagyobb jót, aki megmond neked valamit, amit nem tudtál előbb, hanem az, aki kifejezést ad annak az igazságnak, amely hiába vajúdott benned, hogy kifejezésre jusson.

Kedves Erika!

Köszönöm a 13-i válaszodat.- Idáig forgattam a szivemben és "vajudtam"
a közbenjáró imádság témával. Számomra azért volt fontos, mert nagyon
sokakért imádkozom. Egész listám van és idáig mindég egyértelmü volt
az a "cél", amiért imádkozom valakiért.- De még sohasem gondolkodtam
azon, hogy ezáltal Isten mit végezhet bennem.

Az általad irtak nagyon jók. Más megvilágitás,- mint amit én kaptam.
Igen, Isten másként is elvégezhetné,- de b e n n e m igy végzi.

Kétféle felháborodástól -engem- igy tud megszabaditani.
Ha valakinek a gonoszsága békebontóan hat rám,- csak akkor tudok
megszabadulni ettől az indulattól,- ha elkezdek érte -szivből- imádkozni.
Ekkor visszakapom Isten kimondhatatlan békességét.
Vagy, ha a Jézusról szóló bizonyságtételt olyan felháborodással fogadja,
amire nem szabad válaszolni, - CSAK - szivből imádkozni érte.- Ekkor
tudok ugy hallgatni, hogy nem állok utjába Isten csodálatos munkájának!
Mindkettőre az életemben találtam tapasztalatot.
És most olyan jó, hogy ezt meg tudtam fogalmazni. Különös megerősi-
tést ad.
Köszönöm,- ujra elővettem O.C."Krisztus mindenek felett"

Szeretettel:mamoka

Kedves Magda!

Köszönöm a fenti témában irt leveledet.- Az utolsó mondatot nem tudom,
jól értem-e,- de szerintem az ATYA nem az én kérésemet teljesiti, ha-
nem az Ur Jézus nevében elmondott kérést az Ő Fiáért hallgatja meg.

Szeretettel:mamoka[/quote]

VIASKODÁS ISTEN ELŐTT

„Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét... imádkozván minden időben . . „ Eféz. 6, 13, 18.

Viaskodnod kell egyrészt olyan dolgok ellen, amelyek megakadályozzák Istenhez jutásod, másrészt viaskodnod kell imádságodban más lelkekért; de sohase mondd, hogy Istennel viaskodsz imádságodban: ez nem igaz az Irás szerint. Ha mégis viaskodnál Istennel, nyomorék lennél egész hátralévő életedben. Ha akkor, amikor Isten olyan úton jön, amelyet nem szeretsz, mint Jákób tette, nem bocsátod el Őt és harcolsz Vele, arra kényszeríted, hogy kifordítsa a csípőd. Ne légy Isten útjain sántikáló, hanem légy olyan, aki Isten előtt viaskodik a dolgokkal, és felettébb diadalmaskodik Őáltala (Róm 8, 37). Az Isten előtt való viaskodásnak jelentősége van az Ő országában. Ha arra kérsz, hogy imádkozzam érted, és nem vagyok teljesen felkészült Krisztusban, imádkozhatom, de nem ér semmit. Ha ellenben teljesen felkészült vagyok Krisztusban, imádságom mindig diadalmaskodik. Az imádság csak akkor eredményes, ha teljes fegyverzettel megy végbe. „Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét.”
Mindig különbséget kell tenned Isten rendelése és megengedő akarata, azaz vélünk szemben való gondviselő célja között. Isten rendelése megváltozhatatlan; megengedő akarata pedig az, amivel viaskodnunk kell Őelőtte. Isten megengedő akaratával szemben való visszahatásunk az, ami képessé tesz minket arra, hogy eljussunk rendeléseinek megértésére. „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van” (Róm 8; 28.) tehát azoknak, akik hűek maradnak Isten rendeléséhez, Krisztusban való hívásához. Isten megengedő akarata az az eszköz, ami által nyilvánvalóakká lesznek az Ő fiai és leányai. Nem lehet puhányoknak lennünk, akik azt mondják: ,Ez Isten akarata.’ Nem kell harcba szállnunk Isten előtt, nem kell viaskodnunk Istennel, hanem viaskodnunk kell Isten előtt idegen hatalmasságok ellen. Vigyázz, nehogy lustán letelepedj Isten előtt, a helyett, hogy dicsőséges harcba szállnál, hogy megragadhasd az Ő erejét.

2Kir 6,
15. Felkelvén pedig jókor reggel az Isten emberének szolgája, kiméne, és ímé seregek vették körül a várost, és lovak és szekerek. És monda néki az ő szolgája: Jaj, jaj, édes uram! mit cselekedjünk?
16. Felele ő: Ne félj. Mert többen vannak, a kik velünk vannak, mint a kik ő velök.
17. És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az ő szemeit, hadd lásson. És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül.

A VÁLTSÁG TEREMTI MEG AZT A SZÜKSÉGET, AMELYET KIELÉGÍT


„Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait: mert bolondságok néki:” I. Kor. 2, 14.

Isten evangéliuma teremti meg az evangélium szükségességének érzését. Pál azt mondja: „Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett” - akik aljas teremtések? Nem, hanem azoknak, „akik elvesznek: akikben a világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák...” (2Kor. 4, 3-4). A legtöbb ember a saját erejéből is jól elérhetőnek véli az erkölcsiségét, azért nem érzi szükségét az evangéliumnak. Isten az, aki olyan szükséget teremt bennünk, amelynek egy emberi lény sincs tudatában mindaddig, míg Isten Maga nyilvánvalóvá nem teszi azt. Jézus azt mondta: „Kérjetek és megkapjátok” (Jn 16, 24), de Isten nem adhat addig, míg az ember nem kér. Nem arról van szó, hogy Ő visszatartja ajándékait, hanem csak arról, hogy ez az a mód, ahogy Isten megalkotja a dolgokat a Váltság alapján. A mi kérésünk folytán Isten munkába állít olyan folyamatokat, amelyekkel teremt olyan dolgokat, amelyek csak a mi kérésünk következtében jönnek létre. A Váltság belső valósága az, hogy folyton teremt. Amint a Váltság megteremti bennünk Isten életét, éppen úgy megteremti azokat a dolgokat is, amelyek hozzátartoznak ehhez az élethez. Semmi más nem tudja kielégíteni a szükséget, csak az, ami létrehozta. Ez a Megváltás értelme: teremt és kielégít.
„És én, ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonszok” (Jn 12, 32). Mi prédikáljuk a magunk élményeit, és az érdekli is az embereket, de semmi szükségérzet nem támad bennük. Ha egyszer fölemeltetett Jézus Krisztus, Isten Lelke tudatos szükségérzetet teremt bennünk Ő iránta. Az evangélium prédikálása mögött Isten teremtő Váltsága munkálkodik az emberek lelkében. Sohasem a személyes bizonyságtétel az, ami megmenti az embert. „A beszédek, amelyeket Én szólok néktek, lélek és élet” (Jn 6, 63).

A HŰSÉG PRÓBÁJA

„Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.” Róm 8, 28.

Csak a hű lélek hisz abban, hogy Isten irányítja az életkörülményeket. Sok szabadságot engedünk meg magunknak életkörülményeinkben, és nem hiszünk abban, hogy Isten irányítja azokat, habár azt mondjuk, hogy hiszünk; úgy vesszük az élet történéseit, mintha emberek tervelték volna ki azokat. Minden körülmények között hívőnek lenni annyit jelent, hogy egyetlenegy hűségünk van csupán: hűségünk a mi Urunkban. Amikor Isten hirtelen változást idéz elő bizonyos körülményekben, akkor jövünk csak rá, hogy hűtlenül viselkedtünk Vele szemben, nem ismertük fel az Ő rendeléseit. Nem láttuk meg, mi volt az Ő terve, és ez a dolog sohasem fog újra megismétlődni életünkben. A hűség próbája mindig itt következik be. Ha megtanuljuk, hogy dícsérjük Istent a próbák közt is, két másodperc alatt megváltoztathatja azokat, amikor Neki tetszik.
Éppen a Jézus Krisztushoz való hűség az, aminél fennakadunk manapság. Hűek akarunk lenni a munkánkhoz, a szolgálatunkhoz, mindenhez, csak azt ne kérjék tőlünk, hogy hűek legyünk Jézus Krisztushoz. Sok keresztény embernek még ahhoz sincs türelme, hogy a Jézus Krisztushoz való hűségről beszélgessen. Keresztyén munkások sokkal inkább megfosztották trónjától Urunkat, mint a világ. Istent gépnek képzelik, akinek az a feladata, hogy megáldja az embereket, és Jézus Krisztust munkásnak képzelik a munkások közt.
Nem az a dolog lényege, hogy tegyünk valamilyen munkát Istenért, hanem az, hogy legyünk hozzá olyan hűségesek, hogy Ő maga végezhesse el a munkáját általunk, és azt mondhassa: ,Számítok legmesszebbmenő szolgálatotokra, amelyben nem lesz panaszkodás a ti részeteken és magyarázat az én részemről’. Isten úgy akar minket használni, amint saját Fiát is használta.

MI A LEGFONTOSABB?

Nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak a földre, hanem hogy kardot� (ang. ford.) (Mt 10,34).

Ne legyen soha részvét benned az iránt, aki arra a következtetésre akar késztetni, hogy Isten keményszívű. Isten sokkal gyengédebb, mint ahogy elképzelni tudnánk. Újra meg újra lehetőséget ad nekünk arra, hogy durvaságunkra kimutathassa gyengédségét. Ha valaki nem tud eljutni Istenhez, ez azért van, mert valami rejtegetett dolgát nem akarja odaadni Istennek. Mondja ugyan: -Elismerem, hogy rosszat tettem, de eszembe sincs odaadni azt-. Lehetetlen az ilyen esetben részvéttel lennénk. Mélyre kell hatolnunk, míg rátalálunk az evangéliummal szembeni ellenkezés és neheztelés gyökerére. Sok ember kéri Isten áldását, de nem akarja elviselni, ami elevenébe vág. Ha Istennek veled is így kellett tennie, akkor neked, mint az ő szolgájának, kíméletlenül állhatatosnak kell lenned ezen a téren. Vágj bele mélyen a gyökérig, különben nem lesz gyógyulás. Úgy vésd be elméjükbe Isten üzenetét, hogy ne tudjanak elmenekülni előle, alkalmazzák magukra. Közelítsd meg őket ott, ahol vannak, míg rá nem ébrednek, mi hiányzik nekik, aztán állítsd szembe életükkel Jézus Krisztus mértékét. Ezt mondják majd: -Soha nem lehetünk ilyenek.- Akkor vésd beléjük: -Jézus Krisztus mondja: ilyennek kell lennetek.- -De hogy lehetünk ilyenek?-Nem lehettek addig, amíg meg nem nyeritek a Szent Szellemet� (Lk 11,13). Fel kell ébresztenünk a szükségérzetet, mielőtt szólehetne arról, hogyan segíthet rajtuk az evangélium. Emberek ezrei Isten nélkül is boldognak érzik magukat ezen a világon. -De ha boldog és igaz voltam addig is, akkor miért jött Jézus egyáltalán?- Mert ez a fajta boldogság és békesség rossz talajon termett. Jézus Krisztus eljött, hogy kardélre hányja mindazt a békességet, ami nem a vele való személyes kapcsolatra épült.

-Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett. Lk 19,10

A MUNKA HELYES IRÁNYA

„És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok.” Jn 12, 32.

Nagyon kevesen értik közülünk annak az okát, hogy miért halt meg Jézus. Ha csak rokonszenv az, amire az emberi lénynek szüksége van, akkor Krisztus Keresztje bolondság, és nem is volt rá szükség. Az, amire a világnak igazán szüksége van, nem ’egy szemernyi szeretet’, hanem orvosi műtét.
Amikor szemtől-szemben állsz egy lelkileg nehéz helyzetben 1évő emberrel, emlékezz a Kereszten lévő Jézus Krisztusra. Ha van valami más út is arra, hogy az az ember eljusson Istenhez, akkor nincs szükség Krisztus Keresztjére. Ha a magad rokonszenvével és megértésével is segíteni tudsz másokon, árulója vagy Jézus Krisztusnak. Meg kell őrizni Istenhez való helyes viszonyod, és az Ő értelme szerint kell kiárasztanod a lelked másokra, nem pedig emberi gondolkozás szerint cselekedned és Istent figyelmen kívül hagynod. A mai élet nagy ismertetőjele a szeretetreméltó vallásosság.
Az egyetlen dolog, amit tennünk kell, az, hogy felmutassuk Jézus Krisztust, mint megfeszítettet és magasztaljuk Őt mindenkor. Minden olyan tanítás, amely nincs beágyazva Krisztus Keresztjébe, félrevezet. Ha a keresztyén munkás hisz Jézus Krisztusban és a Váltság valóságához köti élete hajóját, kell, hogy érdekelje azokat az embereket, akikhez beszél. Ami megmarad és elmélyül, az a keresztény munkásnak Jézus Krisztushoz való viszonya; Isten szempontjából való használhatósága ettől, egyedül csak ettől függ.
Az új-testamentumi munkás hivatása az, hogy felfedje a bűnt és kijelentse Jézus Krisztust, mint Megváltót; következésképpen nem lehet költőies, hanem szigorúan orvosinak kell lennie. Minket azért küldött Isten, hogy felmutassuk Jézus Krisztust, nem pedig azért, hogy csoda-szép előadásokat tartsunk Róla. Olyan mélyen kell lehatolnunk, amilyen mélyen Isten hatolt le a mi életünkbe, szigorúan fel kell tárnunk az Irást, amely szembesít az igazsággal és könyörtelenül alkalmazni azt.

dec. 20

- Legyen hitetek Istenben. Mk 11,22

- Istennél minden lehetséges. Mt 19,26
- Nem az én gondolataim a ti gondolataitok és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Ézs 55,8-9
- Próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregek URa, hogy nem nyitom-e meg nektek az ég csatornáit és hogy nem árasztok-e reátok áldást bőségesen? Mal 3,10
- URam, neked nem nehéz segíteni az erőtlent a sokasággal szemben! 2 Krón 14,11
- Ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben. 2 Kor 1,9

ÉLMÉNY VAGY KIJELENTÉS

„Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk.” I. Kor. 2, 12.

A valóság maga a Váltság, nem pedig a Váltságról való élményem; de a Váltságnak nincs addig értelme a számomra, amíg az én tudatos életem nyelvét nem beszéli. Ha újjászülettem, Isten Lelke azonnal megszabadít engem önmagamtól, a magam élményeitől, és azonosít engem Jézus Krisztussal. Ha csak élményeimnél maradok, nem a Váltság teremtette meg élményeim. Annak a bizonysága, hogy valóban a Váltság hozta őket létre, az, hogy meg tudok szabadulni önmagamtól, és nem veszem többé figyelembe a magam élményeit, mint a valóság alapját, hanem csak magát a valóságot, amely kiváltotta ezeket az élményeket. Élményeim semmit sem érnek, ha nem tartanak a Forrásnál, Jézus Krisztusnál.
Ha megpróbálod a Szentlélek erejét arra korlátozni magadban, hogy egyéni élményeket termeljen ki, észre fogod venni, hogy a Szentlélek széttép minden köteléket és visszavisz téged ismét a történeti Krisztushoz. Ne nevelj magadban olyan élményt, amelynek nem Isten a Forrása és nem Istenben való hit az eredménye. Ha mégis megteszed, élményed keresztyénietlen lesz, tekintet nélkül arra, hogy micsoda látomásaid voltak. Ura-e Jézus Krisztus az élményeidnek, avagy azokat akarod uralkodóvá tenni Ő fölötte is? Van-e olyan élmény, amely drágább neked, mint az Urad? Neki kell Urrá lennie fölötted, és nem kell figyelembe venned semmiféle élményt, amely fölött nem Ő uralkodik. Lesz idő, amikor Isten türelmetlenné tesz téged saját élményeiddel szemben is: ,Nem bánom, akármilyen élményem van is, bizonyos vagyok Őfelőle.’
Légy könyörtelen magaddal szemben, ha a múlt élményeiről kell beszélned. Az a hit, amely bizonyos önmaga felől, nem hit; az egyetlen hit az, amely Isten felől bizonyos.

Úgy olvassátok, hogy 10x ide idéztem az Erika által beidézetteket, de a modiktól való rettegtetés miatt nem merem
pedig mindenkinek legalább 10x végig kellene olvasni, persze nekem 20x