Az alábbi verset Sipos Márta, gyülekezetünk egyik tagja írta. Több alkalommal szolgál közöttünk írásaival.

Sipos Márta: A hűséges Gondviselő

Amikor a melengető nap, sugarait szórja sötét életedre
langyos esőként permetez erőt hitetlen lelkedbe.
Te mit gondolsz, a sok jót kitől kapod?
Hisz sem az esőt felszárítani, és a szelet megfordítani
te úgysem tudod:
De a hűséges Gondviselőd a kezét feletted tartva,
minden bajodat napról-napra megoldja!

Oly erősnek hiszed magad és ebben bízva
másokon áttaposva, inkább a rosszra hajolva.
Ne légy büszke soha, még elbukhatsz,-
gondolkozz, van hű ember, akiben még bízhatsz?
vagy csak hízelkedő:
De a hűséges Gondviselőd a kezét feletted tartva,
minden bajodat és gondodat napról-napra megoldja!

Futsz össze-vissza, észre sem veszed körülötted a jókat,
aztán egyszer arra ébredsz, nincsenek, mind kihaltak.
Nem baj - áltatod magad, ám a fájdalom nagyobb!
Lélek nélkül egyedül vagy, talán maradsz -
Igazán ezt akartad?
De a hűséges Gondviselőd kezét feletted tartva,
minden bajodat és gondodat napról-napra megoldja!

Igérgetsz, esküdözöl égre-földre,
mindenki hisz neked a gazdagságodra nézve.
Gonosz gondolatok és hazugságok ülnek szívedben -
nem is sejted, egyszer mind megfordul ellenedre
a hűtlenséged, bűnöd egy Valaki mindig megbocsátja:
A te hűséges Gondviselőd a kezét feletted tartva,
minden bajodat és gondodat napról napra megoldja!

Ha életed a nap fénye beragyogja
büszke vagy nagyon magadra,
Ha néha árny is takarja
Dühöngsz, káromolsz az Istent szidva:
Magad helyett mindig mást okolva.
Ám a hűséges Gondviselőd a kezét feletted tartva,
minden bajodat és gondodat napról-napra megoldja!

Gyűlöltből gyűlölővé lettél, mert mindig csak vissza feleseltél!
Gőgöd nagyobb mindennél, meg soha nem bocsátasz,
hasonló bűnös embertársaidtól így mit várhatsz?
De a hűséges Gondviselőd a kezét még mindig feletted tartva,
minden bajodat és gondodat napról-napra megoldja!

A saját csapdádban vagy, mindenki elhagy,
nem hallottad a jó szót, az egyetlen kapaszkodót -
egyre lejjebb esel, híres erőd is elhagy
a panasz, jajveszékelés és könnyek, vajon még mik jönnek?
Keresd, keresd amíg nem késő a hűséges Gondviselőd,
talán megbocsát mint mindig! És kérj tőle erőt!

Elvesztél, úgy érzed; nincs, aki könnyeid fel tudná szárítani.
Vesd el a büszkeséged, és tanulj meg végre alázatos lenni,
csak Benne bízhatsz, egyedül Ő akar és tud segíteni!
A te hűséges Gondviselőd, aki most is minden gondodat megoldja!

Valld meg Neki, hogy egy Senki vagy!
igaz, elhagytad, de vissza akarsz térni.
Hogy nincs már senkid, és semmid és az Úr nagy.
Ő ismer igazán, bátran merj színt vallani,
Most légy erős, tudd végre kimondani;
bocsáss meg, ne hagyj el soha, Te az egyetlen
hűséges Gondviselőm!

Pécs, 2008. január 20.