Leányfalui templomépítés története

dr. Bodoky Tamás
A leányfalui templomépítés története
Elhangzott 2000. október 28-án, a templomszentelő istentiszteleten.

A leányfalui református templom építésének rövid története
Leányfalun, bár a lakosság nagy többsége római katolikus, a múlt század végétől az állandó lakosság növekedésével együtt nő a reformátusok száma is. A leányfalui reformátusoknak azonban sokáig nincs külön gyülekezete, a pócsmegyeri református gyülekezethez tartoznak és oda járnak át templomba.
1939-ben a református Filadelfia Diakonissza Intézet megvásárolja a mai Református Szeretetotthon ingatlanait és az egykori Pánczél vendéglő épületében elindítja a rendszeres református istentiszteleteket.
1951-ben a kommunista állam feloszlatja a rendeket köztük a Filadelfiát is, de a diakonissza intézet leányfalui épületei a Református Egyház tulajdonába kerülnek és így a Pánczél házi istentiszteletek tovább folyhatnak.
1958-ban Borzsák Sándor lelkipásztorsága és Ócsai István gondnoksága alatt az ekkor még Pócsmegyerrel közös gyülekezet a leányfaluiaknak harangot öntet és azt az említett gyülekezeti terem előtt haranglábra állítatja fel.
1964-ben az istentiszteletek beköltöznek a Filadelfia feloszlatása után egyházi szeretetotthonként működő volt diakonisszaüdülő akkor újonnan épült részébe.
1969-ben az Északpesti Egyházmegye Közgyűlése a leányfalui gyülekezet-részt Pócsmegyer mellett társegyházközségi rangra emeli.
1988-ban a Pócsmegyer-Leányfalui egyházközségben 34 éven át végzett áldozatos szolgálata után Borzsák Sándor nagytiszteletű úr nyugalomba vonul és Németh Tamás személyében új lelkipásztort kap a gyülekezet.
1989-ben hangzik el először, hogy a leányfalui református gyülekezet életét és fejlődését erősen gátolja egy saját gyülekezeti helyiség vagy ház hiánya. Ennek helyéül szinte magától kínálkozott a szeretetotthonhoz tartozó, egyházi tulajdonban lévő, üres, és addigra már szerepét vesztett Móricz telekrész.
1990 november 7-i gyűlésén határozza el a presbitérium egy templom építését, mert, ahogy Németh Tamás lelkipásztor, a templomépítés kezdeményezője megfogalmazza, ahhoz, hogy gyülekezetet építhessük templomot is kell építenünk.
1991 elején Molnár Ferenc presbiter társunk megteszi az első felajánlást — 50.000 Ft-t — egy épülő templom költségeire.
A kiszemelt telket Németh Tamás lelkipásztor közbenjárására, Dr. Hegedüs Loránt a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, aki egyben a zsinat elnöki tisztét is betölti, átengedi a leányfalui gyülekezetnek templomépítés céljára. A gyülekezet a telek és a számláján összegyűlt 300.000,- Ft birtokában 1991-ben dönt az építkezés előkészületeinek indításáról.
Hamarosan kiderül azonban, hogy a telek átíratását az 1964-es vételkor elmulasztották, az telekkönyvileg a Móricz örökösök nevén van és az egyház semmiféle hivatalos irattal nem tudja tulajdonjogát igazolni. Ez a váratlan akadály a Móricz család minden jóindulata ellenére is igen komoly gonddá növi ki magát. A lelkész és a gondnok kísérletei a telek tulajdonjogának rendezésére sorra eredménytelenek maradnak és végül Dr. Ferencz Lujza budapesti ügyvéd kitartó és jelképes összegért végzett munkájának köszönhető, hogy közel három év után, 1994 májusára a telek a Leányfalui Református Társegyházközség nevére kerül.
A telekért folyó küzdelemmel párhuzamosan tovább folyik az építkezés előkészítése. Az Északpesti Egyházmegye vezetősége támogatja az építkezés tervét és anyagi támogatást is ígér.
1991. szeptember 7-én Adorján Istvánné, Leányfalu polgármester asszonya részt vesz a presbitérium ülésén és Leányfalu önkormányzatának támogatásáról biztosítja a templomépítés tervét.
1992-ben az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai elvégzik az építést előkészítő talaj vizsgálatokat. Ez igen rossz eredményt ad, mintegy 5 m mélységig nagyon lazának találja a talajt. A gyülekezet még ugyanebben az évben alapítványt hoz létre az építkezés támogatására.
A presbitérium több lehetőséget is megvizsgálva 1994 első hónapjaiban Hamerli György építészmérnök terveit fogadja el és erre 1994 júniusára az elvi építési engedélyt is megkapja. 1994 augusztusában a presbitérium ifj. Bereczki Sándor, Papp István és G. Szabó István presbiterek személyében építési bizottságot választ. 1994 végére Hamerli György, aki szintén jelképes összegért, nem csak a tervezést, hanem a teljes építkezés műszaki ellenőri teendőit is elvállalja, elkészíti a kiviteli terveket. Ezek alapján az építési bizottság pályázatot ír ki az építés első ütemének kivitelezésére. Pávai István ingyenes, adományként végzett munkában, elvégzi az alapozást előkészítő földmunkát, vagyis a templom helyén mélyen kiemeli laza a földet. A nagyközség lakói számára ez a némi aggodalommal, közel egy éven át szemlélt nagy gödör a templomépítés első látható jele.
1995 elejére a gyülekezeti adományokból 1MFt, az Északpesti Egyházmegye adományaként szintén 1 MFt és Leányfalu Önkormányzatának adományaként kettőször 500.000 Ft., azaz összesen 3 MFt gyűlt össze. 1995 második felében az építést Popelka László pócsmegyeri kőműves kezdi meg és november végére zsaluköves betonozással elkészíti a templom alapozását és alagsorát a templomhajó padlószintjéig. Hogy a laza talaj miatt igen erősre és mélyre épült alapozás ellenére ekkor eddig eljuthat az építés, az Popelka László igen kedvező, gyakorlatilag önköltséges árainak köszönhető.
Az építési munkák hátterét már ekkor is de az építkezés során végig ifjabb Bereczki Sándor presbiter biztosítja. Ő, mint kereskedő, mindent a legjobb minőségben és a legelőnyösebb áron szerez meg, ingyen szállít és nagykereskedelmi áron ad át az építkezésnek. Nem egyszer hónapokon át várja, míg megelőlegezett költségeit az építési kassza vissza tudja fizetni.
1995 végére, mint később még olyan sokszor, kimerül az építkezés kasszája és az építkezés egyelőre leáll.
1996 januárjában Németh Tamás lelkipásztort megválasztják Székesfehérvárra, így Pócsmegyer-Leányfalu váratlanul lelkész nélkül marad. A lelki pásztor távozása után Bán Dániel Pócsmegyeri gondnok és a pócsmegyeri presbitérium, amelynek számarányát tekintve a lelkész választásban döntő szava van, nem csak anyagilag támogatja a leányfalui templom építkezést, hanem a lelkész választásnál messzemenően odafigyel arra, hogy olyan lelkész kerüljön ide, aki az építkezést is vállalni tudja.
Április 14-én a társgyülekezetek megválasztják Kovách Tamás lelkipásztort.
Kovách Tamás lelkipásztor munkába állása után új lendületet kap az építkezés, Popelka László a koszorú szintig húzza fel a templomhajó és a földszinti szint falait. Az építőanyag szállításokat Karnevál András fuvarozó részben adományként végzi.
1996 augusztus 18-án alapkő letételi ünnepségre kerül sor. Az ünnepség előtt Molnár Ferenc adományként elvégzi a gépi terep rendezést, a gyülekezet tagjai rendbe hozzák a templomot. G. Szabó István presbiter elkészíti az alapkőbe kerülő zárható fémhengert. Az alapkő letételét Dr. Hegedűs Loránt Duna melléki református püspök végzi. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárul, majd ezután leányfalui Twins-Hotel ad fogadást a templomépítők és nagyközség képviselői számára. Nem sokkal később, az ekkor még fedetlen templom falai között megtartott első istentiszteleti alkalom.
1996 augusztus 25-én a tahii egyházzenei hét énekkarának zenés áhítata. 1996 novemberében a presbitérium elad egy birtokában lévő leányfalui telket és megbízza az esztergomi Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft-t a templomhajó tetőszerkezetének elkészítésével. Az ezt követő télen a Korintosz Kft. elkészíti a templomhajó tetőszerkezetét egyelőre csak kátránypapírral fedve. Az építkezést ekkor a gyülekezet önerején túl a Gustaw Adolf Werk építési segélye, a Pestmegyei Közgyűlés adománya és a Református Egyháztól kapott ECLOF kölcsön is segítik.
1997-ben a presbitérium az építési költségek csökkentése érdekében dönt a torony magasságának csökkentéséről. Hamerli György újra tervezi a tornyot. Ezután megépülnek a falak, beleértve a módosított torony falait is, végleges magasságukig és a tető szint feletti falrészek vakolására és festésére is sor kerül. 1997 októberében a hollandiai Coeworden református gyülekezete jelzi, hogy összegyűjtötték a pénzt egy Leány-falura szánt orgonára, amit holland gyülekezet ifjúsága egy szép ón úrvacsorai készlettel egészít ki. 1997 novemberében a presbitérium az építés folytatása érdekében dönt 2 MFt banki kölcsön felvételéről. 1997 karácsonyán a gyülekezet rövid hálaadó istentiszteletet tart az épülő templomban ez később hagyománnyá válik.
1998 első hónapjaiban elkészül a tetőfedés és a toronysisak. Majd megtörténik a falak külső hőszigetelése és a hátsó falra presbitériumi határozatra, Bereczki Sándor presbiter ajándékaként, kerek ablak kerül. Az építésnek ezt a szakaszát Tóth Sándornak és családtagjainak nagy összegű adományai is segítik A toronysisak építéséhez és a tetőfedéshez kapcsolódóan Papp István presbiter megtervezi és fiával ifj. Papp Istvánnal együtt kivitelezi a templom teljes villámvédelmét, a tervezési és kivitelezési munkákat adományként, ingyenesen adva az építkezéshez. A toronysisakkal együtt felkerül, ugyancsak Papp István presbiter ajándékaként, a csillag is a torony csúcsára. Ezt Tóth Ferenc ötvösművész készíti, aki a csillagot megtoldja saját ajándékaként a tető végére kerülő kakassal.
1998 pünkösd vasárnapján ünnepélyes keretek között először szólal meg a gyülekezet kis harangja végleges helyén, a toronyban. 1998 novemberében az építési bizottság megbízza Vitálos Tamás pócsmegyeri asztalost a templom nyílászáróinak Hamerli György tervei szerint történő elkészítésével. 1998 decemberében Grundmann László megépíti a toronyban a csigalépcsőt.
1999 legelején megérkezik Hollandiából, a Coewordeni református gyülekezet ajándéka, az orgona. 1999-ben Papp István presbiter sikeres pályázatának eredményeként 10 MFt minisztériumi támogatást kap az építkezés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. 1999 őszén Jáhner Vilmos megcsinálja a belső vakolást majd novemberben Berzsenyi Zoltánné tervei alapján Németh Mihály beköti az épületbe a vizet és a csatornát illetve megépíti az esővíz elvezetésére szolgáló lefolyókat. 1999 végén az új templomát felszentelő budakeszi református gyülekezettől, Merétei Sándor lelkipásztor közvetítésével, 20 darabból álló, jó állapotban lévő, használt templomi padsort kapunk ajándékba.
2000 elején az ekkor már szintén presbiter ifjabb Papp Istvánnal egészül ki az építési bizottság. Molnár Géza gépészmérnök tervei alapján áprilisban Durmann Pál és fia és jutányos áron kivitelezik az épületgépészeti munkákat. Papp István és ifj. Papp István presbiterek megtervezik és kivitelezik a templom teljes elektromos hálózatát. A tervezési és kivitelezési munkákat ismét részben adományként ajánlják fel az építkezéshez. Augusztusban Popelka László befejezi a még hátralévő kőműves munkákat, az aljzatbetonozást és a nyílászárók beépítését. Az építkezés utolsó szakaszában Ács Ferenc fuvarozó részben adományként végzi a szükséges szállításokat. Augusztus végén a Templom Alapítvány, a templom javára már harmadik éve megrendezett nyári koncertek hagyományát folytatva, hangversenyt rendez a templomban a Nemzeti Filharmónia illetve az Operaház művészeinek részvételével. Megtörténik a templomhajó és a hozzá kapcsolódó földszinti helyiségek kőpadlójának lerakása. Szeptemberben Debreczeni Lajos befejezi a vakolásokat és elkészíti a lábazati vakolást, igen kedvező áron. Csorba Sándor és Rácz István megcsinálják a festést. Októberben Vitálos Tamás megépíti a karzatot, a Mózes padot és a szószéket valamint elkészíti az Úr asztalát (az utóbbiakat dr. Benkő István és édesapja adományaként). Ezeket a kerek ablakkal együtt, részben adományként ajánlva fel munkáját, Gaál János restaurátor festi ki. Sor kerül a külső burkoló munkákra és Rovnyai Imre és fiai részben adományként elvégzik az üvegezést. Zászkaliczky Tamás orgonaművész kiválasztja az orgona legmegfelelőbb helyét, ahová Kovách Tamás lelkész és a presbiterek saját kezükkel emelik be a holland orgonát. Végül Pávai István adományként önköltségi áron elvégezteti a templom telek gépi terep rendezését, a gyülekezet tagjai pedig kitakarítják a kész épületet.
Ezzel eljutottunk 2000 október 28-ig, a templom szentelés mai napjáig, idáig tartott a leányfalui református templom építésének eddigi története. Most a köszönet szava kell következzen:

Mindenek előtt köszönjük a kicsi leányfalui református gyülekezet tagjainak, presbitereinek és lelkészeinek, hogy végig merték járni a templomépítés sok munkát és még több hitet követelő útját.
Köszönjük Németh Tamás nagytiszteletű úrnak a templomépítés elindítását, köszönjük határozott vezetését az indulás bizonytalanságai között, és elszánt munkáját az indulás akadályainak elhárításában.
Köszönjük Hamerli György építészmérnöknek kitűnő munkáját, az építés iránti elkötelezettségét, és azt a rugalmasságot, amivel újra és újra hozzáigazította az építés során vágyainkat a lehetőségeinkhez.
Köszönjük, az építési bizottság tagjainak, ifjabb Bereczki Sándornak, Papp Istvánnak, ifjabb Papp Istvánnak és G. Szabó Istvánnak, áldozatos, kitartó, fáradtságot nem ismerő és rendkívül eredményes munkájukat.
Köszönjük a gyülekezet nevében mind azoknak a hozzájárulását, akiknek pénzbeli adományaiból és önkéntes munkájából Istennek ez a háza felépülhetett.
Köszönjük a Szeretetotthon lakóinak felénk megnyilvánuló szeretetét, támogatását és köszönjük az Otthon vezetésének eddigi vendégszeretetét.
Köszönjük pócsmegyeri testvéreinknek, a pócsmegyeri presbitériumnak, Bán Dániel és Kajos László gondnokoknak, hogy mellettünk álltak, és ahol lehetett segítettek az építkezés évei alatt.
Köszönjük Leányfalu római katolikus gyülekezetének, és mindenek előtt lelkészüknek Horváth Sándor atyának azt az őszinte keresztyéni szeretetet, amivel templomépítésünket fogadták és köszönjük az építéshez nyújtott anyagi támogatásukat.
Köszönjük Lányfalu Önkormányzatának, képviselő testületeinek és Adorján Istvánné polgármester asszonynak, hogy templomépítésünk ügyét mindig a község ügyének is tekintették és különösen a nehéz induláskor anyagilag is komolyan támogatták.
Köszönjük a templomépítésre felajánlott képviselői tiszteletdíjakat, külön is megemlítve az építést legjelentősebb összegekkel támogató ifjabb Bereczki Sándor, Dr. Várady-Szabó Mihály és Dr. Séra László képviselők nevét.
Köszönjük, egyházi elöljáróinknak, az Északpesti Egyházmegye vezetőségének, Fónagy Miklós esperes úrnak, templomépítésünk támogatását és az egyházmegye hozzájárulását az építkezés anyagi terheihez.
Köszönjük, a Dunamelléki Egyházkerületnek és Dr. Hegedüs Lóránt püspök úrnak építkezésünk támogatását és a templom telek átengedését.
Köszönjük, a Kulturális Örökség Minisztériumának, Hámori József és Rockenbauer Zoltán miniszter uraknak és Baán László államtitkár úrnak az építkezés millenniumi befejezéséhez nyújtott hathatós támogatását.
Köszönjük, családtagjainknak, mindenekelőtt nagytiszteletű asszonyunknak és az építési bizottság tagjai mögött álló családoknak, hogy ebben, a minden bizonnyal sokszor a családdal töltött idő rovására is végzett munkában végig mellettünk álltak.
Végül szeretnénk nagyon megköszönni Kovách Tamás nagytiszteletű urunknak, Istennek elkötelezett szolgálatát, amivel sokszor erején felül igyekezett az építés útját egyengetni és Istennek ezt a sok színű leányfalusi református nyáját pásztorolni és összetartani.
Hálát adunk a Jó Istennek hogy megengedte, hogy megérjük ezt a napot.