Napirenden van idén a liturgiai megújulás. Most is olvasható a reformatus.hu-n erről a cikk: http://reformatus.hu/index.php?option=c ... 08&lang=hu

Egy-egy ilyen hírből szemlélhettem csak a terveket. De valahogy az az érzésem, nem tudunk elszakadni az árnyékunktól. Úgy érzem, ki kellene lépnünk évszázados dimenziónkból, és valami egészen újat alkotni, itt pedig az egyes elemek felcseréléséről, kötelezővé vagy választhatóvá tételéről folyik a vita, és minduntalan beleütközünk abba, hogy profit, komolyabbat alkotni: vagy felesleges hitünk lényegére nézve - vagy nincs meg rá a pénz-szaktudás-gyülekezeti tagok akarata. Vagy egyszerűen iszonyodunk a széptől, mert a katolikusok....?

*

Úgy teszem fel a kérdést, hogy Hogy nézne ki, milyen hangja lenne annak az istentiszteletnek, amelyikről úgy gondoljátok, a legtöbbet kaphattok?
Vagy, amelyik a legjobban kifejezi, hordozza azt az üzenetet, amit tovább kell adnunk?

Mit gondoltok róla?

http://iranytublog.wordpress.com/

gondolkodunk-csináljuk...

tapasztalat: fiataloknak NAGYON bejön, időseknek megosztó...

Jézus példát adott ebben is:

Hogy beszélt?
Példázatokban:
Mt 13,3
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
Mt 13,34
Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,

És magyarázva azokat, de ezt már csak a tanítványok fogják érteni a templomban:
Jn 16,25
Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
Mk 4,11
Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,

Szent Lélek által:
Mt 7,29
Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Kijelentés nélkül nincs prédikáció (max. emberi bölcselkedés), de ennek van feltétele, mint mindennek a hit útján:
Jn 14,21
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.

Az üzenet nem változik, Jézus Krisztus az üzenet.
Ha nem róla van szó a templomban, akkor marad az íztelen ételízesítő, amit persze meg lehet szórni pl. vegetával.
És a fő üzenet a kereszt, a megváltás, a feltámadás.

Egy jó ötletnek tartom az imasátort, amit a Csillagponton sikerült felállítaniuk.

Üzenet is van benne, és egészen egyedi "formatervezés", "látvány" adódott benne.

Idén, sajnos, eléggé szerencsétlenül jött össze, épp a dicsőítő sátor mellett kapott helyet, és így, hiányzott belőle a csend...

Ez a 2009-es ismertetője:
http://www.youtube.com/watch?v=B11GjJTiSxw

Tehát, ismét nem arrafelé szeretném elterelni a beszélgetést, hogy "van-e elég hite a prédikátornak?", vagy "gitárral vagy orgonával kell-e zenélni az istentiszteleten?", hanem valami formabontót keresek, ami egészen más, és - mégis ugyanaz.

Tudtok még ilyen példákat - ötleteket hozni?
Ami "már-már" istentisztelet... vagy, egészen az.

Én sem a prédikátor hitéről beszéltem, hanem arról, amiről az Ige, hogy mielőtt prédikál a prédikátor, (meg utána) mit tesz.

A marketing részéről (látvány, hangzás, formatervezés) nagyon sokat lehetne beszélni.
Erre gondolsz?

Lehet szó a marketing részéről is, bár számomra a marketing inkább a reklámokat, a vásárlási szokások felderítését, piackutatást jelenti. Nem vagyok szakember, de elsőre erre gondolnék "marketing" alatt.

A látványterv, megjelenés inkább az igehirdetés megjelenése, ahogyan az formát ölt.
Szándékosan kerülöm a megszokott szavakat erre, előbb-utóbb majd úgyis eljutunk odáig. Most elsősorban arra gondolok, hogy bizonyos látványhoz, gondolatokhoz az emberek hitélményeket társítanak.

Milyen környezetben, milyen hatásokra hajlamosabb az ember megnyílni az Ige befogadására?
Létezhetnek-e erre alkalmasabb terek? Színek? Formák? Hangzások?

Vannak-e olyanok, amik ha jelen vannak, akkor gyakorlatilag kizáró tényezők?
Mi az, ami kifejezetten tilos, vagy nagyon zavaró?

A marketing része a csomagolás.
Ha jól gondolom, ezt kérdezed, "Mibe csomagoljuk az Igehirdetést?"

Mécses túrát szervez egy ismerősöm, aminek a lényege, hogy 8-10 ember elbújik egy keskeny ösvény mentén, előttük mécsesek égnek az úton (persze ezt este jó csinálni).
Az egyik mécsestől vezet az út a másik mécsesig és akik a bokrokban elbújnak a mécsesek mögött, egy-egy Igét olvasnak fel, amikor arra sétál a résztvevő.

Erre gondolsz?

Szép ötlet!!!

Ha majd mesélnek róla ismerőseid, kíváncsi vagyok, hogyan élték ezt meg, melyik része, hogyan vált igehirdetéssé számukra.

Talán, abból adódik a félreértés, hogy a Szentírásból vett idézeteket nevezzük itt Igének, és ezt próbáljuk "csomagolni", ezért, minden egyéb, ami nem szövegolvasás, az már csomagolásnak számít.

Én "igehirdetés" alatt, ennél valamivel többmindent értek. Két éve, az imasátorban egy olyan "igét" kaptam, amit itt is megosztottam Veletek, egyik hozzászólásomban. Ez nem közvetlenül a Biblia egy sorához kötődik, hanem összetett, egész életemet átható üzenet volt. Rengeteg utalást, megerősítést találhattam hozzá a Bibliában is, de az "Ige", ami cselekedett az életemben, nem közvetlenül annak egy sora vagy fejezete volt.

Ilyenfajta Igehirdetéseket keresek, ahol a "csomagolás" maga is üzenet, teljes mértékben "hasznosítható", és nem kell eldobni, mint a manapság szokásos papír és műanyag göngyöleget...

Ez Jézus parancsainak a cselekvése, meglátogatni pl. a fogságban lévőt.

vagy még ez is megoldás lehet

http://hajozz.eu/Kikotok.html?id=304

Az Ige és a Biblia szétválasztását nem igazán értem:
"hogy a Szentírásból vett idézeteket nevezzük itt Igének"

Nekem még mindig a cselekvés jut eszembe, ugyan ez felettébb katolikus izé....

hitből fakadó jó cselekedet (biblikus) kontra érdemszerző jó cselekedet (katolikus)

Persze az első, csak fakadjon, ne legyen szép lombos fa, hatalma ágakkal, gyönyörű levelekkel, átérhetetlen törzzsel, mélybe nyúló gyökerekkel, ............ ennyi.

*Ef 2,8-9 – Kegyelemből üdvözülünk, nem tettek által. (Ezt a Katolikus Egyház is dogmaként vallja.)

http://www.depositum.hu/konkordancia.ht ... ocId566859

Aki hisz Jézusban kegyelemből az Ő érdeméért, az cselekszi amit Ő mond.
És igen, hálából! Talán ez a legfontosabb, hogy nem kényszerből, hanem az elvett jóért cserébe és az elvett jóból.

PÁRATLAN FRESKÓMARADVÁNYOK TORNÁN

http://www.hirek.sk/video/2013012819344 ... ornan.html