kavics írta:
....és milyen jó, ha bennünk megtestesűl és ezzel adjuk tovább, ennél jobbat álmodni se mernék!
Jézus a Samáriai nő véleményeit nem ítélgette! Nem vitatkozott abban, amit mondott, sőt volt, hogy megerősítette! Az Atyára mutatott és képes volt még Jeruzsálemet is ezért "beáldozni".
"Jól mondod!" Ezt Jézus mondta a beszélgetés közben.
Egy nem hívő és parázna nőt megerősített a kijelentésében és nem azonnal elutasította minden kijelentését, mert egy pogány, új életet nem kapott, több férjet elfogyasztó asszony szólt hozzá!
JÉZUS FIGYELT ARRA, AKIVEL BESZÉLT!
Én se szeretem a Jézus filmeket, mert a gyülekezetemet szeretném utána ilyen jó kiállású, félhosszú hajú, középkorú és cserzett arcú, fehér fogsorú tagokra cserélni.
Aztán látom a Ferit, meg a Zolit, akik jócskán kopaszodnak, ill. a Ritát, aki meg egyenesen nem is tud járni és kacska kezű.
...és hálát adok Istennek, hogy még engem is elfogad ebbe a kis közösségbe!
Kedves Kavics
Azt írod megerősítetet meggyőződésében ugye?
Én nem ezt olvastam.
Jn 4
17. Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
18. Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
19. Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
39.
Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy:
Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
--
Nagyon aranyos hogy a szeretet felől közelítettek meg a Samáriai nőt.
Csak sokszor a a szégyen takargatását, a bűnt és ha kell az igazságot is félre kéne tenni hogy jól érezze magát a másik.
Csak hogy ebből hiába hiszitek nem lesz megtérés.
Maximum vallásos embert csináltok ti belőle.
Miattatok elfog járni templomba és jó közönségnek fogja tartani a gyülekezetet.
Arra viszont nem ébred rá hogy bűnös és kegyelemre szorul.
Mondhatjátok hogy volt olyan hogy megakartak kövezni egy paráznát és senki nem dobhatta rá a követ, mert bizony mind bűnösök vagyunk.
Ján 8
10. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
11. Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki:
Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
--
Sajnos sokan vádlásnak hiszik ha bűneikről esik szó, nem is lehet szóba hozni, rögtön a másikat nézik.
De legalább tanulnának belőle.
Mert mind kegyelemre szorulunk.
Érdekes ez a példa hiszen vádlok viszik az Úr elé és megbocsájtással megy el.
Végül is ezek az ostoba vádlok (és szeretetről sem lehet beszélni náluk) jót tettek ennek az asszonynak.
Persze nem jó eszközök voltak, de az asszony nem tudta kikerülni bűnét, sőt érezte súlyát (most meghal megkövezik), és a kegyelem súlyát is hogy az Út Jézus ebből is megtudja szabadítani.
Amíg az eszköz nézik sokan és azt kritizálják a helyet hogy végre szembesülnének magukkal az Úr Jézus előtt és rá jönnének mennyire bűnösek, addig nincs mit megbocsájtani. Hisze nem ismeri el bűnét.
Azzal soha nem foga el ismerni ha mi is takargatjuk.
1 Kor 14
24.
De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektől megfeddetik, mindenektől megítéltetik,
25.És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek.
Talán Pál is szeretetlen volt szegény betévedőkkel, még be sem értek már megfedik megítélik?.
Jó a szeretet csak nem az emberi elképzelés szerinti.
Hanem az a hajtó erő ami az Úrhoz visz.
Pál zokszó nélkül képes volt lerázni a port a lábáról. Talán szeretetlen volt?
Apcsel
45. Mikor pedig látták a zsidók a sokaságot, betelének irigységgel, és ellene mondának azoknak, miket Pál mond vala, ellenkezve és káromlást szólva.
46. Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának:
Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk.
47.
Mert így parancsolta nékünk az Úr:
Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.
50. A zsidók azonban felindíták az istenfélő és tisztességbeli asszonyokat és a városnak eleit, és üldözést támasztának Pál és Barnabás ellen, és kiűzék őket határukból.
51.
Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikóniumba.
52. A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel.
--
Kedves Kavics
Mit szólsz ehhez a kijelentéshez : „Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk.”
Talán Pál nem szeretet őket?
Vagy éppenséggel az Úron keresztül szerette őket, és azt a munkát végezte ami rá volt bízva.
A munkát elvégezte a döntés meghozták ő meg pogányokhoz fordult mert ez volt a feladata.
Tudod őt is simán lelehetne hurrogni, még nagyképűnek is tűnhet.
Miket állít magáról ez az ember?
Mert hogy te meg én elfogadom de ők nem fogadták el személyét.
Ebben az esetben hiába beszélsz szeretetről, mert ez sokszor csak kifogás.
A szeretettel meg nem mi tudjuk betölteni szívét hanem Urunk Jézus Krisztus.
Jó az erőlködésed de te is úgy járhatsz mint Net.
Elviselik de nem kell és ha teher leszel te is vissza leszel utasítva.
De közelebb nem jut az Úrhoz, csak magadat nyugtathatod meg hogy te megtettél mindent.
Még szerencse hogy azért szólsz bűneikről és a kegyelemről az embereknek .
Kár hogy elvárások vannak mindenkinek mindenki felé.
Csak épp az Úr felé igazodásra van a legkevesebb igény.