kuruc írta:
Ha Jézus maga megünnepelte a hanukát, (Ján. 10. 22.), akkor nem lehet egy ördögtől való ünnep.
Nem mondtam, hogy az ördögtől való, a karácsony sem az, de óriási különbség van az Istentől rendelt ünnepek és az ember által kitalált ünnepek között. Baj akkor kezd lenni, ha utóbbiak az előbbiek felé kerekednek fontosságban. A karácsonnyal éppen ez van.
Idézet:
Az definíció kérdése, hogy mit tekintünk új ünnepnek. A húsvét és pünkösd átértelmezése folyamatos volt, a IV. századra váltak egységesen értelmezett ker. ünnepekké.
Ez ügyben a Biblia definíciója számít. A húsvét és a pünkösd helyes értelmezése már pünkösd után azonnal megtörtént és benne is van a Bibliában, nem kellet azzal a IV. századig várni. A IV. századra meg már maga a kereszténység került igen nagy értelmezési válságba nem az ünnepek.
Idézet:
Nem kötekedni akarok, de a vasárnap megünnepléséről sincs egy árva szó sem a Bibliában. Akkor miért nem vidám szombat?
Én sem akarok kötekedni, de ebben a heti pihenőnap a lényeg nem az hogy, hogy nevezzük, ráadásul a szombatnak is egy helyes értelmezést adott Jézus, úgyhogy szombat/vasárnap nem téma.
Idézet:
A ker. ünnepek ha nem is újak, de "remastered edition" az összes, mert Jézus Krisztus áll a középpontjukban. És nem Istennek van rájuk szüksége, hanem számunkra kapaszkodók.
Helyesbítenélek. Az ószöv. ünnepeknek a középpontjában is Krisztus áll, sőt magának az ószövetségnek is, meg az újnak is.
Egy zsidónak, ha herótja van az újszövetségtől, az evangéliumot az ószövetségből is fullra elmondhatod neki.
Abban egyetértünk, hogy az ünnepekre nekünk és nem Istennek van szüksége.
üdv
ex
