Indu írta:
Pl. mit csinálsz hisztizés ellen?
Nekem csak mostanában kezdi a baba, és még elég tapasztalatlan a témában
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
de ügyesedik napról napra.
A múltkor a földön kezdett fetrengve ordítani. Átléptem rajta és kimentem a konyhába, hogy lássa, nem vagyok vevő erre a műsorszámra. Abszolút vette is az adást, azért négykéz lábra állt, és ordítva jött utánam
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
Mókásan nézett ki, de azért ijesztő is, hogy már kezdődik.
De mi van társaságban pl?
Kedves Indu, én társaságban is ugyanazt csinálom!
Szerintem nem jó, ha ugyanarra a viselkedésre van egy otthoni meg egy "szalonképes" reagálásunk. Ez totál összezavarhatja a gyereket, illetve kiválóan megtanulnak játszmázni.
A kisfiamnál azt tapasztaltam, hogy van a hisztinek egy olyan fázisa, amit nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Én nem szoktam kimenni a szobából, hanem ott maradok mellette, és úgy viselkedem, mintha nem is ordítana torkaszakadtából. Aztán ha nagyon behergeli magát, és már képtelen a kommunikációra, akkor először megnyugtatom. Nem is biztos, hogy mondok neki bármit is, lehet, hogy csak ölbe veszem. Ha nem hagyja, akkor csak ráteszem a kezem. Ha azt sem hagyja, akkor odaülök mellé, és megvárom, amíg megnyugszik. Fontosnak tartom, hogy érezze, azért, mert valamiben nem egyezik a véleményünk, azért még ugyanúgy szeretem. Aztán hiszti után megbeszéljük a dolgot, de a döntésemet nem másítom meg. (Általában. A kivételek erősítik a szabályt.
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
)