Szentírás az örök élet vize amely Jézusról szól!
Az Ószövettség , amely a bűnbeeséstől jövendöli a Megváltó eljövetelét, és annak szükségességét!
Az Újszövettség amely a Megváltó eljövetelét , tanításait, ténykedését, a megváltásunkat , a követendő Utat mutatja be Ap. csel.-ig bezárólag .
És a tanítások magyarázataa levelekkel, valamint az Úr hatalommal , az ítéletre való újboli eljövetelét az Isten tervét a világgal!
Ezek az Igazság beszédei, és a hit által Jézusban a Krisztusban , lehet csak megmenekülni!
Másfajta magyarázat sem Evangelizáció, sem tanítás, mert nem arról szól amit parancsba kaptunk Jézustól!
Tamás

Tamás, tamás, tamás, tamás....

Kedves Boglárka továbbra is arra biztatlak,hogy
keresd az ellentmondásokat az írásaimban,
mert ha én nem is látok bennük, más esetleg még azért találhat bennük ellentmondást.

Én továbbra sem látok semmi ellentmondást
a között a kijelentésem között,hogy a Szentlélek az emberben a születése pillanatától jelen van benne és a között a
kétségtelen tény között,hogy ez az ember ettől még lehet egy vérrengző vadállat.

Mivel nem az a különbség,a hívő és nem hívő között ,hogy melyikben van a Szentlélek jelen,hanem az,hogy melyik hallgat a benne levő Szentlélekre.

Ezért mondom,hogy mindenkiben ott a Szentlélek már a születése pillanatától,de
a kapcsolat vele tudattalan,nem tudatos,egésszen addig amig az ember meg nem tér Istenhez.

Amikor a keresztény elfogaddja Krisztust,akkor a benne levő Szentlelket is elfogadta,és magát az Atyát is.

Hisz Istenben az Atya,a Fiú,és a Szentlélek az egy egységben van jelen.

Ha nem így lenne és a Szentlélek nem lenne jelen az emberben a születése pilanatától,akkor Isten nem tudna a lelkiismeret vagy intuició révén a hitetlenekkel komunikálni.

A lelkiismeret furdalás érzése pedig csak kizárólag a hívőknél lehetne jelen,de ez
nem így van,mert bizony a pogánynak is van
lelkiismerete és lelkiismeretfurdalása is.

Ami már csak azért is előnyös tulajdonság mert Isten így képes hatni a pogányra és
így képes őt hitre segíteni.

Te sem lennél most hívő,ha nem hatott volna rád a Szentlélek még akkor amikor pogány voltál.

Ha ez nem így lenne akkor az ateista emberek olyanok lennének mint a póráz nélküli vadálatok és egymást tépnék szét.

A keresztények meg mint a kis angyalok,attól a pillanattol kezdődően,hogy megtértek és"vették"a Szentlelket.

Isten Szent Lelke pedig Isten emberek felé kinyilatkoztatott irgalmáról - az Úr Jézus Krisztus kereszthaláláról, feltámadásáról, kegyelméről, az Evangélium lényegi üzenetéről tesz tanúbizonyságot.
Ha valaki ezt meghallotta, megértette a lényeget.

Ha valaki ezt nem értette még meg, akkor nem látott és nem hallott meg semmit és ne hivatkozzon a Szent Lélekre.



Vagy azt „hallották” ki belőle, amit ők akartak. Mit is akartak hallani, ha Krisztus beszédére még a fülüket is bedugták?
Nemrégen írta valaki:
„…A Biblia tanulmányozás hasznos egy olyan hívő számára aki képes meghallani Isten hangját, de egy "süket" hívőnek inkább méreg, mivel saját maga fog kitalálni egy választ, ahelyett ,hogy Istentől kapná azt, ….”


És a Szent Lélek Kiről is tesz tanúbizonyságot?
Az önmegváltásról?
Csakrákról, meridiánokról, „minden út üdvözítő” jellegű kinyilatkoztatásokról?

Szerintem Isten irgalmáról, kegyelméről az ÚR Jézus Krisztusban.
.
(Vagy itt mindenkinek rossz a HIT h(v)allása, Gabrielt kivéve?)

Jn 14,26 Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.

Kedves Fony

Azt gondolod,hogy mindenkinek rossz a HIT h(v)allása,Fonyt kivével

Kedves Fony a hitedről írottakkal teljesen azonosulok

Ef 4,5 Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség;

Köszönöm Magda ,hogy besegítettél.

Kedves Magda!

Én is köszönöm, hogy besegítettél Gábrielnek, és - mivel egyebet nem írt, ezek szerint immár mindenben egyetért Veled.

üdv
Imre

Igen én is várom GABRIEL777 beszámolóját a saját hitbeli bemerítkezéséről.
Igaz Simon is megtette

A VÁLASZOLÓ ISTEN

„Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” (Róm a10,13)


Még soha, senki nem hívta úgy teljes szívéből az Úr nevét segítségül, hogy ne üdvözült volna. A szívből fakadó, kétségbeesett hívás sohasem marad meghallgatás nélkül. Ha saját lehetőségeink végéhez értünk, ha feladtunk minden emberi reményt arra nézve, hogy magunkat megmentsük, és már sehová sem fordulhatunk segítségért, csak fölfelé: nos, ha ebben a kétségbeejtő helyzetben az Úrhoz küldünk kiáltást, akkor Ő meghall és meghallgat minket.
Indiában egy fiatal szikh elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el, ha nem talál békességet. Így imádkozott: „Ó, Isten – ha létezik egyáltalán Isten -, jelentsd ki nekem Magadat ma éjjel.” Elhatározta, hogy ha hét órán belül erre a hívásra nem kap választ, akkor a vonat elé veti magát.
Kora hajnalban hangot hallott, amely azt mondta neki hindusztáni nyelven: „Imádkoztál azért, hogy megismerd a helyes utat. Nos, miért nem indulsz el rajta? Én vagyok az út.”
Beszaladz a szobába, és azt mondta: "Keresztyén vagyok! Nem tudok többé senki mást szolgálni, csak az Úr Jézust. Halálom napjáig övé az életem."
Soha még senkiről nem hallottam, hogy ha teljes komolysággal segítségül hívta az Úr nevét, ne hallgatta volna meg őt. Természetesen vannak olyanok is, akik csak akkor könyörögnek az Úrhoz, amikor nagy bajban vannak. Megígérik, hogy ezentűl Neki élnek, ha megsegíti őket. Gyorsan elfelejtenek azonban mindent, amikor elmúlik a baj. Isten ismeri a szívüket, tudja, hogy ők alkalmi emberek, akik csak bajukban fordulnak Hozzá, de még sohasem adták át őszintén ls teljesen szívüket Neki.
Az viszont tény, hogy Isten mindig kijelenti magát azoknak, akik kétségbeesetten igyekeznek megtalálni Őt. Azokban az országokban is megvannak útjai és eszközei, amelyekben nem lehet csak úgy egyszerűen Bibliához jutni. Szól a Szentírás egy része, személyes bizonyságtételek, keresztyén irodalom vagy a körülmények csodálatos találkozásán keresztül. Így a legmélyebb értelemben igaz, hogy "aki Istent keresi, az már meg is találta."


William MacDonald: Ösvényem világossága - július 09.