Ez az idézet más sokkal találóbb.
Orbán Béla írta:
Amikor a hasonlóságokat kigyűjtjük az elmúlt évtizedek „nagy” ébredéseinek jellemzői közül, szinte teljes azonosság fedezhető fel a módszerekben.
- A vallásos, vagy gyengülő hívő közösségekben előbb-utóbb elindulnak azok,
akik keresik a megoldást, szeretnék megállítani a negatív folyamatokat.
Nálunk tudva levő volt egy törés, maikor 1950-ben feloszlatták A Betánia C.E. Szövetséget.
A BSZ (1984?) alapító Fekete Péter például a két formáció között egy átvezető kapocs volt. (Időközben a Betánia C. E. Szövetség is újjáalakult.)
Orbán Béla írta:
Hamarosan észreveszik, hogy minden tatarozás csak időszakos gyógyír a sebekre, farizeusi takargatása a valós problémáknak.
Akadnak ilyen vélemények, de a BSZ hivatalosan a II. Helvét hitvallás XVII. fejezetének talaján áll, ezt tartja igeszerűnek.
Orbán Béla írta:
Ekkor létrejönnek belső körök, magok, és elkülönülések a gyülekezetektől.
A belső köröknek és magoknak éppen a gyülekezeten belül kell megerősödniük a BSZ felfogása szerint.
Orbán Béla írta:
- E magok aztán egymással valamiképpen egy parancsnokság, szellemi vezetés alá
kerülnek. Lényegében az addigi közösségeikben már csak formálisan, még inkább az egyházfegyelem miatt vannak jelen.
Egyházfegyelem éppen szinte nincs a református egyházban, így ez nem összetartó erő. [Sípos Ete Álmos előadása: Időszerű-e még az egyházfegyelem?] S a folyamat fordítva is zajlik. A z egységes vezetés ösztönöz ilyen közösségek alapítására, ha kell szolgálókkal támogatva őket. Van olyan nagyobb létszámú házi kör ahova akár havonta lemegy egy-egy BSZ-es előadó.
Orbán Béla írta:
Más esetekben már csak a családi szálak kötik az egyházaikhoz, közösségeikhez.
- elérkezik az idő, amikor kezdetben konferenciákon, és egyéb „felekezeteken kívüli” eseményeken még jobban közelítenek egymáshoz, sőt szellemi közösségüket a velük hasonlóan gondolkodókkal élik meg. A gyülekezetükhöz való tartozás már csak formai…
A BSZ úgy gondolja, hogy só az egyházban, felelősséggel, így itt az üres formaságok miatti bennmaradás nem fenyeget.
Orbán Béla írta:
- Aztán elhangzik az egységbe hívó szó, felszólítás, amikor létrejön egyházon belül egy egyház, vagy egy új egyház létesül…..
Vannak akik eljutottak idáig, s a BSZ-ből is tovább álltak. A BSZ viszont a II. Helvét hitvallás XVII. fejezete talaján áll. S ezt igazolva látja a holland példán, ahol százas nagyságrendű a református egyházak száma, vagy az amerikai presbiteriánusok esetén, ahol a biblikus szárny kivonult/kizárták, s amit létrehoztak az 30 év múlva ugyanott tartott, így azután cirka 30 éves felezési időről beszélhetünk.
Orbán Béla írta:
Mindennek persze van magyarázata, mely a múlttól való elszakadás és annak lebecsmérlése.
Ezt nem értem, mert a visszatérés szándéka ezzel éppen ellentétesnek hat, egy múltbeli állapothoz való visszatalálást célozva. El egészen odáig, hogy valaki Jeruzsálemi ősgyülekezet állapotát sírja vissza, ami amúgy már a többi gyülekezet leírását olvasva a Biblia korában is egyedinek és egyszerinek számított. Ez nem hogy a múlt becsmérlése, de akár túlzott tisztelete inkább. [Erről szól Sípos Ete Álmos előadása: Milyen az igazi egyház?]
Orbán Béla írta:
Különösen ilyenkor láthatóvá válik egyfajta gőg, miszerint magukat különbnek tartják legtöbben.
A múlt gyakorlata szerint ez legsűrűbben a „karizmatikus megújulások” és újdonságok (?) sajátossága lett.
Valós veszély. Csak kétélű. Az újdonságokat vallókra éppen így leselkedik, mint a reformálókra, ahogy a példa is mutatja, hisz a karizmatikus gőg, éppen az újdonságok, birtoklásában” érhető tetten. S sajnos igeellenes gyakorlat védelmére is alkalmazható érv.